adozona.hu
Bevallási hajrá: meg lehet-e úszni az APEH-bírságot?
//adozona.hu/archive/20090315_transzferar_dokumentacio_APEH_birsag_tars
Bevallási hajrá: meg lehet-e úszni az APEH-bírságot?
Tetszik
Május utolsó napja a társasági adóbevallás benyújtásának határideje. A kapcsolt vállalkozásoknak legkésőbb a bevallás benyújtásának időpontjáig kell elkészíteniük az úgynevezett transzferár dokumentációkat, máskülönben több millió forintra bírságolhatja őket az APEH. Hogy zajlik az ellenőrzés, avagy mire csap le az adóhivatal?
Idén várhatóan nemcsak többször, de alaposabban vizsgálhatja majd a kapcsolt vállalkozások közti árak mértékét és a kapcsolódó nyilvántartásokat az adóhivatal. Az APEH a közép-magyarországi regionális igazgatóságán olyan szakosított ellenőrzési csoportot hozott létre, amelyek kimondottan a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek adóvonzatait ellenőrzi. Ez a csoport nemcsak saját illetőségi területén működik majd, hanem szakmai segítséget nyújt más igazgatóságok által végzett ellenőrzések során is. Az adóhatóság idáig főként azt ellenőrizte, hogy egyáltalán dokumentálta-e a cég kapcsolt vállalkozásaival létrejött ügyleteit és az elkészült nyilvántartások megfelelnek-e a formai követelményeknek. Vagyis, a vonatkozó jogszabályokban előírt információk szerepelnek-e a dokumentációban. Mulasztási bírságra adhat okot, ha bármely, a vonatkozó PM rendeletben előírt tartalmi elem hiányzik a dokumentációból. A mulasztási bírság a piaci ár szempontjából egyébként nem releváns adminisztratív adatok hiányáért is jár, azaz ha például a társaság székhelye, adószáma, vagy a dokumentáció készítésének napra pontos dátuma hiányzik.
Az APEH szemében a fenti hiányosságokkal azonos súlyú bakinak számít, ha olyan, a transzferár elemzés szempontjából fontos elemek maradnak ki a dokumentációból, mint a végzett funkciók és a vállalt üzleti kockázatok bemutatása, vagy éppen az összehasonlító adatok feltüntetése.
Újabban fokozottan ellenőrzi az APEH a dokumentáció elkészítésének hitelességét. Ennek érdekében akár a nyilvántartás elkészítésére felkért tanácsadóval kötött szerződést is elkérheti. Amennyiben a szerződést később kötötték a dokumentáció elkészítésének határidejénél, szinte garantált a büntetés – mutat rá Veszprémi István, a Deloitte Zrt. adótanácsadási üzletágának partnere. Amennyiben a cégnek nincs a törvényi előírásoknak megfelelő transzferár nyilvántartása kapcsolt ügyleteire vonatkozóan, akkor hiányzó vagy hiányos dokumentációnként akár 2 millió forint mulasztási bírsággal is számolnia kell, ami ráadásul ismételten is kivethető. Mivel a nyilvántartást - a főszabály szerint -szerződésenként kell elkészíteni, ez jelentős bírság kockázatát jelentheti.
Mi van a szerződés mögött - APEH vizsgálat célkeresztjében
Újabban – mint Veszprémi hozzátette - a kapcsolt felek közötti szerződéses háttér vizsgálata sem kerüli el az APEH figyelmét. Az ellenőrzések során különösen nagy hangsúlyt fektetnek a keretszerződésekre és a szóbeli megállapodásokra. Gyakori, hogy a kapcsolt ügyletekről nem születnek írásos megállapodások, a szóbeli szerződésekhez pedig nem készítenek nyilvántartást a cégek. Holott sem a társasági adóról szóló törvény, sem a transzferár nyilvántartási kötelezettséget előíró PM-rendelet nem mondja ki, hogy e kötelezettség csak az írásos megállapodásokra vonatkozik.
A transzferár dokumentációkat szerződésenként kell elkészíteni, a szerződések esetleges összevonását pedig – ha a PM rendeletnek az összevonásra vonatkozó feltételei teljesülnek – alaposan meg kell indokolni. Problémát okozhat, ha olyan keretszerződés alapján zajlanak a csoporton belüli ügyletek, amelyek nem rögzítik előre az ügyletek valamennyi lényeges feltételét (így pl. az árat, a termékek/szolgáltatások körét). Ebben az esetben az adóhatóság hajlamos külön szerződéseknek minősíteni az egyedi teljesítéseket. Ez azonban azt is jelenti, hogy teljesítésenként várja el a dokumentációt, annak hiánya esetén pedig teljesítésenként veti ki a mulasztási bírságot. Sok leányvállalat Veszprémi István szerint a külföldi anyacég által központilag elkészített dokumentációval próbálja letudni saját nyilvántartási kötelezettségét. Az egyik legnagyobb baj az lehet a központi dokumentációkkal, hogy jellemzően olyan eredményvizsgálaton alapuló módszert alkalmaznak, aminek révén gyakorlatilag minden, a vizsgált vállalkozás főtevékenységéhez köthető kapcsolt ügyletet összevontan kezelnek. Ez a megközelítés az összevonás részletes indoklása nélkül nem felel meg a magyar jogszabályoknak, amely szerződésenként követeli meg a dokumentáció meglétét. Ha a magyar társaság elmulasztja megindokolni az összevonást, szerződésenként kaphat 2 milliós bírságot.
A tanácsadói tapasztalatok alapján a központi dokumentációk általában egy „ideális” árképzési politikát mutatnak be, amihez képest azonban a gyakorlatban előfordulnak eltérések. A kivételeket, a bemutatott árképzéstől eltérő eseteket és a nem általános tranzakciókat nem tudják kezelni. Szintén gyakori hiba, hogy a központi dokumentációk nem tartalmazzák a már említett adatokat.
A transzferár dokumentációval kapcsolatos mulasztási bírságon túl, ha az adóhatóság úgy találja, hogy a társaság nem piaci árakat alkalmazott kapcsolt vállalkozásaival szemben, akkor módosíthatja az adóalapot. Ez azonban nem csak a társasági adóalapot érinti, hanem minden olyan adóalapot, amelyet a nem piaci árak torzítanak, köztük a különadó alapot és a fizetendő áfa alapját is. Ilyenkor nemcsak az adóhiányt, hanem ezután maximum 50 százalékos bírságot és a jegybanki alapkamat (jelenleg 9,50% százalék) kétszeresének megfelelő késedelmi pótlékot is meg kell fizetni.
Januárban az adóhatóság országosan 28 olyan adóellenőrzést végzett, amely a kapcsolt vállalkozások által alkalmazott transzferárak vizsgálatára is irányult. A vizsgálatok során összesen 263 millió forint, azon belül a társasági adó tekintetében 78 millió forint nettó adókülönbözet megállapítását eredményezték.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
