Miért szolgáltat ki adótitkot az APEH kéretlenül?

dr. Marosi Andrea

2008.09.26., 12:03 Frissítve: 2008.09.26., 13:29

Tetszik

Az adótitok védelmére gyakran hivatkozik az APEH, amikor az felülírja tájékoztatási kötelezettségét. Előfordulhat, hogy az adótitok kezelését is felülírhatja valami, mondjuk a vagyonosodási vizsgálat esetén? Marosi Andrea két esetre hívta fel a figyelmet.

Az adóhatóság vagyonosodási vizsgálat során két beadványában is adótitkot sértett. Az első esetben egy közigazgatási perben anélkül tájékoztatta a bíróságot az adózó és családja adatairól, hogy azt a bíróság kérte volna tőle - meséli Marosi Andrea, az Adózóna szakértője. Mindez azután történt, hogy az adózó fellebbezett, mert az APEH a vizsgálat során elutasította a végrehajtás felfüggesztését. Ezt követően történt, hogy az adóhivatal felhasználta a fellebbezésben szereplő adóbevallási adataikat, életbiztosítással kapcsolatos adataikat valamint egy 2007-ben felvett lakáscélú hitel összegét is közölték. A nyilatkozat azért is különös, mert az adózó feleségének vagyonát nem ellenőrizték.

A másik esetben a bíróság felfüggesztette a jogerős adóhatósági határozat végrehajtását. Ezt követően az APEH megtámadta a bíróság végzését. A fellebbezésben ismételten a bíróság megkeresése nélkül közölte, hogy az adózónak jelenleg is befektetései vannak egy értékpapírokkal foglalkozó cégnél. Tette ezt annak ellenére, hogy a jelenlegi időszakot nem ellenőrzik az adózónál. Háztartásáról is közölt adatokat az adóhatóság attól függetlenül, hogy családját sem jelenleg, sem azelőtt nem vizsgálták.

Az adótitok az adózást érintő tény, adat, körülmény, határozat, igazolás, vagy más irat. A titokvédelem az adóhatósági tevékenység minden szakaszában érvényesítendő követelmény. A titokmegőrzési kötelezettség időben korlátlan és az adóhatósági eljárásba bevont és résztvevő személyek bármilyen módon tudomására jutott adatra vonatkozik. Ezt a kötelezettséget megsértik, ha illetéktelen személy számára, alapos ok nélkül az adatot hozzáférhetővé, felhasználhatóvá teszik, s ugyanez a helyzet az információ közzétételével is.

Adótitkot jogszerűen, vagyis alapos okkal használnak fel az alábbi esetekben:
a) ellenőrzés
b) adóigazgatási eljárás megindítása
c) szerv tájékoztatása
d) a törvény írja elő vagy megengedi
e) az érintett hozzájárulásával

A törvény szerint az adóhatóság csak akkor tájékoztatja az adótitokról a bíróságot, ha erre felkérik a hivatalt. Ám a példaként ismertetett két eset egyikében sem szólította fel a bíróság hivatalosan az adóhatóságot arra, hogy adjon tájékoztatást az adózó és a vele együtt élő személyek adatairól. Az adóhatóság a rendelkezésére álló adatokat (adóbevallás, földhivatali nyilvántartás, gépjármű-nyilvántartás, biztosítói jelentés, értékpapír-kereskedelemmel kapcsolatos adatok, banki adatok) az érintettek tudomása nélkül tárta fel és hozta nyilvánosságra egy perben. A közigazgatási perben elméletileg a két fél - adózó és adóhatóság - egyenrangú félként áll szemben egymással.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.