hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Adócsomag 2009: aránytalan jogkör az APEH-nak és problémás cégautó-adó

  • adozona.hu

A Pénzügyminisztérium a honlapján nyilvánosságra hozta az adó- és járulék törvényeket érintő módosító javaslatát. A kormány pedig szerdai ülésén megtárgyalta és elfogadta az adótörvények 2009-re vonatkozó módosításait. A pénzügyminiszter pénteken nyújtja be az Országgyűlésnek a módosító csomagot, de mandátumot kapott arra, hogy az addig az Országos Érdekegyeztető Tanácson, valamint a Gazdasági Együttműködési Fórumon felmerült javaslatokról tárgyaljon. A csomag elsődleges célja – úgy tűnik – az egyszerűsítés, mert a tervezet a vállalkozások összterhének csökkentésére nem elegendőek – mondja Erdős Gabriella a PricewaterhouseCoopres adópartnere az Adózónának. A szakértő szerint a javasolt tervezet változtatásai kapcsán még nem fognak Magyarországra „özönleni” a beruházok, ugyanakkor jó iránynak tartja, hogy adóalap-csökkentő tételek nagy részét megszüntetnék.

„Ez a csomag jelentősen nem növeli Magyarország versenyképességét” - teszi hozzá. Hiányosságának tartja azt is, hogy az adóellenőrzések hatékonyságának javítása sem szerepel az intézkedések között. Erdős Gabriella ugyanakkor kitért arra is, hogy aggályosnak tartja: az APEH mérlegelési jogköre aránytalanul széles. „Sokkal pontosabban kellene definiálni, hogy mikor fordulhat meg a bizonyítási teher egy ellenőrzés során, milyen esetekben és hogyan kap az adóhatóság felhatalmazást arra, hogy becslést alkalmazzon”- mondja Erdős Gabriella arra utalva, hogy a tervezetben szerepel: „alapos ok” esetén megfordulhat a bizonyítási teher, s a vállalkozásnak kell bizonyítania, hogy a költségei valóban felmerültek. 

„Nem túl életszerű, hogy az APEH becsülje meg egy-egy vállalkozás esetében, hogy mennyibe kerül a szolgáltatása és milyen költségek merülnek fel ezzel kapcsolatban, és a bizonyítás folyamatát sem látom pontosan, hiszen a számlán kívül mi állhat még egy vállalkozó rendelkezésére?”- véli az adószakértő. Problémásnak tartja a cégautók adózását érintő tervezett változtatást is: eszerint tulajdonképpen minden magyar állampolgárnak menetlevelet kellene készítenie. A szakember szerint, akik eddig megtalálták a kiskapukat, azok ezzel együtt is meg fogják, s a változással csak azt érik el, hogy kiterjesztik az érintettek
körét, s megnövelik terheiket.

Az alábbiakban összefoglaltuk a legfontosabb változásokat:

A személyi jövedelemadót érintő módosító javaslatok:
- az adótábla alacsonyabb, azaz 18 százalékos adókulcsának sávhatára 1,7 millió Ft-ról 2 millió Ft-ra
emelkedhet;
- csak a belföldi illetőségű magánszemély kérhet adóhatósági adómegállapítást, a külföldi rezidens személyek önadózóként tehetnek eleget bevallási kötelezettségüknek;
- ha a kamatjövedelem / árfolyamnyereség megállapításakor a kifizető a szerzéskori értéket vagy annak járulékos költségeit nem vette figyelembe, akkor azt a magánszemély az adóbevallásában érvényesítheti;
- a cafeteria elemekre valamint az adómentes reprezentáció és adómentes üzleti ajándék után 11 százalék egészségügyi hozzájárulás kerülhet bevezetésre;
- megszűnhet az adómentes juttatások korlátozása, azaz eltörölhetik 54 százalék személyi jövedelemadó és 29 százalék társadalombiztosítási járulék fizetési kötelezettséget, ha az adómentes jövedelmek együttes értéke túllépi a 400 ezer forintot;
- a cégautó adó külön törvényben kerülhet meghatározásra, mely szerint az adó alapja a korrigált bekerülési érték lenne, és mértéke pedig 6 százalék.

A társadalombiztosítási járulékot érintő módosító javaslatok:
- a minimálbér kétszereséig a foglalkoztató a jelenlegi 29 százalék helyett 25,5 százalék társadalombiztosítási
járulékot fizethet.

A munkaadói és a munkavállalói terheket érintő módosító javaslatok:
- változhat a szakképzési hozzájárulás és a munkaadói járulék alapja a társadalombiztosítási járulék alapjára, míg a munkavállalói járuléknál az egészségbiztosítási járulék alapjára;
- változhat a munkaadói járulék kulcsa a jelenlegi 3 százalékról a minimálbér kétszereséig 1,5 százalékra, felette
maradna a 3 százalék;
- változhat a rehabilitációs járulék mértéke 177 600 Ft/fő-ről 532 800 Ft/fő-re.

A társasági adót és a különadót érintő módosító javaslatok:
- 2009-től megszűnhet a különadó és a társasági adókulcs 18 százalékra
emelkedhet;
- a nem bevételszerző tevékenységgel kapcsolatos költségekre, ráfordításokra vonatkozó szabály általános szabályként jelenhet meg az alapelvek között;
- transzferár-szabályozást az új törvényjavaslat kiterjesztheti belföldi társaságok és külföldi telephelyeik között lebonyolított ügyletekre, illetve az alapításra is vonatkoznának a szabályok;
- egyszerűsödhetnek az értékcsökkenés elszámolásának szabályai;
- a tervek szerint megszűnhet:
1. az alultőkésítési szabály;
2. a helyi iparűzési adó összegével történő adóalap-csökkentés lehetősége;
3. a céltartalék képzéshez, felhasználáshoz kapcsolódó adóalap módosítás;
4. az elszámolt értékvesztés összegéhez, illetve a nem behajthatatlan követelések elengedésével kapcsolatban elszámolt ráfordításhoz kapcsolódó adóalap módosító tételek;
5. a veszteségelhatárolás engedélyeztetési kötelezettsége abban az esetben, ha az előző két adóév adóalapja negatív
vagy a költségek és ráfordítások meghaladják a bevételek 50 százalékát;
6. a kapcsolt vállalkozásoknak fizetett és a kapott kamat különbözet 50 százalékához kapcsolódó adóalapkedvezmény;
7. a jogdíj kedvezményes adózása;
8. a tőkepiaci nyereségre vonatkozó kedvezményes adózás;
9. az adományozásra adott adóalap-kedvezmény;
10. az a szabály, amely lehetővé tette a befektetett eszközökön, hosszú lejáratú kötelezettségeken elszámolt, nem realizált árfolyamkülönbözet adóztatásának elhalasztását;
11. számos, a kis- és mikrovállalkozások számára kedvező adóalap-csökkentő tétel.

A helyi iparűzési adót érintő módosító javaslatok:
- A kutatás-fejlesztés közvetlen költsége levonható lenne az adóalapból;
- a jogdíj bevétel nem lenne levonható a nettó árbevételből az adóalap számításkor.

Az általános forgalmi adót érintő módosító javaslatok:
- részben szigorodhatnak, részben enyhülhetnek a számlázási határidőre vonatkozó szabályok;
- pontosításra kerülhet néhány a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel adómentes szolgáltatás;
- változhat az utas fogalma és az utazásszervező adófizetési kötelezettsége az utazásszervezési szolgáltatással kapcsolatban;
- változhat a szabály a tekintetben, ha az adóalany olyan számlát bocsátott ki, amely mögött nincs teljesítés, akkor az adófizetési kötelezettség alól csak akkor mentesülhet, amennyiben ezt a számlát érvényteleníti.

A jövedéki adót érintő módosító javaslatok:
- változhat a jövedéki biztosítékra vonatkozó szabályozás (külföldi pénzintézet bank garanciája, mint jövedéki biztosíték);
- megszűnhet a Szolgáltatások Jegyzéke;
- változhat a bioüzemanyagokra vonatkozó szabályozás;
- pontosításra kerülhetnek az adójegykészletezés szabályai;
- adófizetési kötelezettség keletkezhet az elkobzott termékek után is;

Az illetékeket érintő módosító javaslatok:
- feltűnő értékaránytalanság esetén illetékfizetési kötelezettség keletkezhet;
- változhat a kedvezményezett eszközátruházáshoz kapcsolódó illetékkedvezmény;
- ingatlanforgalmazási célú illetékkedvezmény esetén pontosításra kerülhet a továbbértékesítés igazolásának feltételei;
- változhatnak a vagyonszerzés bejelentésére vonatkozó szabályok.

Az adózás rendjéről szóló törvényt érintő módosító javaslatok:
- változhatnak az átalakuláshoz kapcsolódó szabályok, mely szerint a jogutód a jogelőd átalakulásának napjával kijelentheti, majd a jogutód megalakulása napján bejelentheti a foglalkoztatottakat;
- bevezethetik az ügyvédi székhelyszolgáltatással biztosított székhely esetén a bejelentési
kötelezettség a megbízás időtartamára és az ott tartott iratok körére vonatkozóan;
- súlyosbítási tilalom kerülhet bevezetésre a felügyeleti eljárásban;
- lehetőség lesz az azonos kötelezettségcsoportba tartozó befizetések egy számlára történő befizetésére;
- csökkenhet az adóbevallásban szereplő tételek száma;
- kiterjeszthetik a számlaadásért való felelősséget (bizonyítási teher az adózóra kerülhet);
- általánossá tehetik az adóbecslést;
- az adózóra terhelődhet a költségek indokoltságának bizonyítása;

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Kettős adóztatás

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Szakszervezetek beolvadása

Pölöskei Pálné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 december
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink