Mi mindent befolyásol a leszavazott ingatlandó?

Kovács Andrea

2008.03.13., 05:42 Frissítve: 2008.03.13., 15:49

Tetszik

Néhányan csalódottak, egyeseket meglepett, és persze vannak, akik örülnek: a parlament módosított, 2009-től nem lesz kötelező az értékalapú ingatlanadó. Az önkormányzatok és polgármesterek ezentúl 3 opció közül választhatnak: terület, érték, korrigált forgalmi érték. Az adószakértők nem értik a döntést és a hatásaitól is tartanak.

„Hosszabb tavú stagnálásra kell berendezkedni ezek után” – reagált Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst&Young adószakértője az ingatlanadóval kapcsolatos döntésre, vagyis arra, hogy 2009-től nem lesz kötelező érték alapon kivetni ezt az adónemet, hanem az önkormányzatok továbbra is választhatnak: terület, korrigált forgalmi érték vagy érték alapon vet-e ki ilyen adót. A szakember véleménye szerint a választásokig már biztosan nem lesz ezen a téren változás, s utána is csak akkor, ha az akkori kormányzatban lesz elég „spiritusz” ezt végigvinni. Az lehetne a negyedik próbálkozás, mert már háromszor bukott meg az értékalapú ingatlanadó terve: 1996-ban, majd az Orbán kormány idején, és most. „37 éve vagyok a pályán, de ez még engem is meglepett”- fogalmazott a szakember, felidézve, hogy ő is csak úgy tartotta volna megfelelőnek az adó bevezetését, ha személyi jövedelemadóból és a társasági adóból leírható lett volna.

A hétfői döntést követően azonban vélhetően egyetlen önkormányzat sem fog értékalapon adót kivetni. „Az önkormányzatok maximum utolsó utáni lehetőségként választják az értékalapú ingatlanadó kivetését” – mondta az Adózónának László Csaba, a KPMG adópartnere, hozzátéve: csak kötelező alapon lett volna értelme bevezetni. A szakember szerint sem az adóreform, sem az adótörvények más irányú vitái kapcsán nem volt indokolt ennek a kérdésnek a napirendre kerülése, és az őszi döntés módosítása. A parlamentben ülő polgármesterek és az önkormányzatok azonban már ősszel egyértelművé tették, lobbizni fognak a változtatásért, s úgy tűnik, akaratuk célt ért. Vámosi-Nagy Szabolcs szerint a parlament döntésével azt érte el, hogy semmi nem fog változni 2009-től: az a négy önkormányzat, amely eddig korrigált forgalmi érték alapon szedett adót, továbbra is így tesz majd, ahogy a maradék önkormányzat sem változtat korábbi gyakorlatán.

László Csaba, egykori pénzügyminiszter szerint olyan szakmai szempontok is indokolták volna az értékalapú ingatlanadó kötelező bevezetését, amelyek a döntést követően várhatóan lekerülnek a napirendről. Ilyen a népszerűtlen helyi iparűzési adó kérdése, amelyet csökkenteni, esetleg megszűntetni lehetett volna az ingatlanadó bevonásával, amely részben pótolhatta volna a kiesett forrást, a gazdasági tevékenység és a birtokolt ingatlan mérete közötti korreláció okán - hangsúlyozta a szakember. Az egykulcsos adóval kapcsolatos kérdések, viták esetében is lett volna jelentősége: az alacsonyabb jövedelműek esetén szociális eszközökkel, a magasabb jövedelműek esetében pedig ezzel, a vagyont adóztató adónemmel lehetett volna biztosítani a társadalmi méltányosságot. „Vélhetően az adószerkezet strukturális változásainak iránya is változik a hétfői döntés kapcsán ”- összegzett a szakember. Erre rímel Vámos-Nagy Szabolcs véleménye is: ilyen döntések nyomán nehézkesen valósulhat meg adószerkezet-váltás.

Az ingatlanadót önmagában és az adórendszer részeként is vizsgálhatjuk. Utóbbi esetben a Magyarország versenyképtelenségéhez nagyban hozzájáruló iparűzési adó kiváltására lett volna remek, progresszíven, egy vagyonadó formájában”- mondta Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers adópartnere az Adózóna megkeresésére. Önmagában vizsgálva az adónemet azonban az sem szerencsés, hogy 3 féle opció közül lehet választani. „Nem megbízható, nem szolgálja a jogbiztonságot, nem segíti az arányos közteherviselést”- tette hozzá. Amennyiben az önkormányzatok választhatnak, előfordulhat, hogy Budapesten például az utca egyik felén ötször-hatszor magasabb adót fizetnek, mint a másik oldalon – hoz példát a szakember. Amennyiben pedig nem választják – ennek van a legnagyobb valószínűsége - a számított érték alapú adózást, akkor egy egységes, de korszerűtlen rendszerben szednek be pénzt. Az adószakértő nem tud hasonló európai példáról, ahol egy adónem kivetésére három lehetőség is lenne. A magyar társadalom számított értékalapú ingatlanadóval szembeni erős ellenállását a magyarok alacsony mobilitási készségével magyarázza. „Amerikában egy ilyen döntés után az ember, aki nem tud fenntartani egy értékes ingatlant, eladja, vesz egy kisebbet, és a maradék pénzből még talán félretenni is tud. Magyarországon ritka az ilyen”- teszi hozzá. Erdős Gabriella véleménye szerint ugyanakkor fontos tény az is, hogy luxusadó formájában létezik vagyonadó Magyarországon.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.