Amnesztiával fűszerezett adótörvény-módosítások

Megosztás Tetszik

Az egyes adótörvények és az (áfa) törvény módosításáról szavazott az Országgyűlés. A parlament által elfogadott adócsomag nem jelent földrengésszerű változásokat, inkább technikai jellegűek a különbségek - kommentálta a törvénycsomagot Oszkó Péter, a Deloitte Magyarország elnök-vezérigazgatója.

Ugyancsak az ingatlanokat érinti az a változás, hogy az eddigi tízhez képest a jövőben húsz évig kell figyelni, hogy az ingatlant a beszerzéskor feltételezetthez képest hogyan hasznosítják. A korábban levont áfa időarányos korrekcióját pedig nem 10 százalékpontnál nagyobb, hanem legalább 10 ezer forintos eltérésnél kell elvégezni. Pénzely Márta szerint így gyakorlatilag mindig korrigálni kell majd az áfát.

A változtatások hatására bővül a fordított áfafizetésre eső ügyletek köre is: a jövőben az építési szolgáltatások és a felszámolás alatt lévő cégektől 100 ezer forint feletti vásárlás esetén a vevőnek kell befizetnie az áfát. Az eladó nettó árat számláz, a vevő megfizeti az áfát, és eldönti, hogy levonhatja-e. Pénzely Márta szerint ez két kört érint kedvezően, az építési szolgáltatókat és a felszámolás alatt álló cégektől vásárlókat. 

A személygépkocsikra vonatkozó szabályokban is van némi változás: bérbe adás esetén az autóbeszerzés áfája most nem vonható le, a bérleti díj áfája viszont igen. A jövőben ez a terhelés megfordul. A bérbeadó levonhatja az áfát, a bérleti díjjal együtt áthárítja a bérlőre, és a jogszabály a bérlőnél tiltja meg az áfa levonását. A változást a szakértő pozitív változásnak értékelte, mert a bérleti díjból sokan most sem vonják le az áfát. 

A követeléseket változatlanul tovább lehet vinni a következő időszakra, és abban sincs változás, hogy az áfa visszaigényléséhez a szóban forgó beszerzéseket meg kell fizetni. A levonási jogcímek között sincsenek alapvető változások – nem is lehetnek, az EU egyik, államok közötti rendelkezése miatt – jegyezte meg Pénzely Márta.

A társasági törvény változásai közül Veszprémi István, az adóosztály igazgatója azt a kedvezményt emelte ki, melynek révén a jövőben 16 százalék helyett 10 százalékos adókulccsal adózhatnak a cégek. Ezt a lehetőséget, amelyet jelenleg 5 millió forint adóalapig vehetnek igénybe a vállalkozások, a kormány 50 millióra emelte, amennyiben a cég teljesíti a foglalkoztatásra, a nyereségre és fejlesztési tartalékképzésre vonatkozó feltételeket.

A megmaradt 6 százalék felhasználása azonban kötött: a vállalkozásnak a meg nem fizetett adót beruházásra, hiteltörlesztésre, vagy a munkaerő-piacon hátrányos helyzetben lévők – munkanélküliek, megváltozott munkaképességűek, pályakezdők – foglalkoztatására szükséges személyi költségekre kell felhasználnia.

A cégeknél több forrás marad a beruházásokra azáltal, hogy az adózás előtti nyereségnek a mostani 25 százalék helyett 50 százalékát lehet elkülöníteni fejlesztésekre. Pozitív módosításként értékelte Veszprémi István azt is, amely a bejelentett részesedés értékesítésén elért árfolyamnyereség adómentességéhez szükséges tartási periódust a mostani 2 évről 1 évre csökkenti. 

Szigorításnak értékelte ugyanakkor a transzferár-szabályozás kiterjesztését a természetben adott osztalékra. Eddig az eszközöket ki lehetett vinni nem piaci értéken, ez a kiskapu most bezárul – emelte ki. Veszprémi István a szigorítások között említette azt a változást is, amely – néhány kivételtől eltekintve – minden követelés-elengedést illetékfizetési kötelezettség alá von. Eszerint illetékköteles lesz az a pénzkölcsön is, amelyet később elengednek. Veszprémi szerint ez a szabályozás végtelenül átgondolatlan és még sok vitát generál majd. A szabályozás minden vállalatok közötti transzfert ajándékozási illetékkel sújtana.

Oszkó Péter úgy vélte, a módosítások összességében enyhén pozitívan érintik majd az adózókat. Hangsúlyozta azonban, hogy további fontos változásokra van szükség, mivel az adórendszer jelenleg számos igazságtalanságot, a versenyképességet sértő szabályt tartalmaz. Az adószakértő szerint a vállalkozások adóterhelését csökkenti a 10 százalékos adókulcs határának kiszélesítése, valamint a fejlesztési tartalék szabályozásának változása. A magánszemélyek jövedelmi pozícióját az adójóváírás javítja, érdemi változásnak azonban nem lehet nevezni – mondta Oszkó az MTI-nek.

A hétfői szavazás során elfogadott egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat értelmében a jövedéki adózásban egyszerűsödik az engedélyezési rendszer, az adózás rendjét illetően szűkül az adóhatósághoz bejelentendő adatok köre, s egyszerűsödnek a befizetési szabályok is.

Az eredeti javaslattal ellentétben nem vonják össze az úgynevezett kisadókat. Az elfogadandó törvényjavaslatban értékalapú építményadó szerepelt, mivel nem fogadták el azt a szocialista módosító indítványt, amely továbbra is lehetővé tette volna az önkormányzatok számára, hogy négyzetméter-alapon is kivessék az építményadót. Az önkormányzati bizottság zárószavazás előtti módosító indítványában újból beterjesztette a javaslatot, de a parlament alkotmányügyi bizottságának többsége szerint házszabályellenes volt az ezt felülíró javaslat. Így 2009-től értékalapú lesz az ingatlanadó.

Az általános forgalmi adóról szóló törvény módosításával 4 millióról 5 millió forintra emelik az alanyi adómentesség értékhatárát, és meghatározzák az új csoportos adóalanyiság szabályait. Az előterjesztés nem változtat az áfakulcsokon, az általános kulcs továbbra is 20 százalék, a kedvezményes mérték 5 százalék marad. Változatlan marad az egyes áruk, szolgáltatások áfakulcsok alá való besorolása is.