Mit lehet tudni eddig az ingatlanadóról?

Megosztás Tetszik

Az adóreformmal kapcsolatos koalíciós megállapodás után elindultak a találgatások, milyen lesz az ingatlanadó. Az igazi elképzelésről szokás szerint nagyon keveset lehet tudni, így kritikát  – szakértők szerint is – korai lenne még megfogalmazni. Összeszedtük az eddigi véleményeket és javaslatokat.

Az ingatlanadó bevezetésével kapcsolatban némi ellentmondás van a koalíciós megállapodásban foglaltak és a múlt héten elhangzott kormánypárti nyilatkozatok között: a koalíciós megállapodás ugyanis 2008-as bevezetésről szól, míg Veres János pénzügyminiszter és Lendvai Ildikó szocialista frakcióvezető is 2009-es bevezetésről beszél – mutatott rá Kövesdy Attila, a Deloitte adópartnere. A szakember úgy véli, egyik időpont sem lehetetlen, bár a jövő évi kétségtelenül koncentrált jogalkotási munkát jelentene az elkövetkező hónapokban. Ha 2008-tól vezetik be az ingatlanadót, az nem lehet tényleges értékmegállapításon alapuló adó, ám ez nem zárja ki az értéksávokat. 

Az értékalapú ingatlanadó bevezetését Kövesdy – más véleményekhez hasonlóan – alapvetően jó ötletnek tartja, ám egy hatástanulmány elkészítését is indokoltnak tartaná. Sajátosnak tekinthető ugyanis az a magyarországi helyzet, hogy az ingatlanok többsége magántulajdonban van, és a tulajdonosoknak – alacsony jövedelmük miatt – sok esetben nagy terhet jelentene az ingatlanadó. 

László Csaba, a KPMG adópartnere, volt pénzügyminiszter szintén a kötelező, értékalapú adó bevezetését tartaná jó megoldásnak. Amit terveznek, az messze van az ideálistól, de első lépésnek még mindig jobb, mintha semmi sem történne – vélekedett az MTI-nek a volt pénzügyminiszter, aki szerint a jelenlegi hasonlít a 2003-ban kidolgozott, ám elbukott elképzeléshez. 

Veres János arról beszélt, hogy az ingatlanadó bevezetése négy helyi – kommunális, építmény-, telek- és ingatlanforgalmi adót – valamint egy központi adót – luxusadót – válthatna ki. Bár egyes szakemberek véleménye szerint az ingatlanadónak bevételi szinten legalább részben ki kellene váltania a helyi iparűzési adót is, Kövesdy Attila úgy gondolja, ez jelenleg nincs napirenden.

Az ingatlanadó mértékére Veres János szerint még nincs javaslat, de várhatóan 0 és 2 százalék között állapítják majd meg. Az azonban biztos, hogy a kormány a jelenlegi helyi adókból származó 65 milliárd forintos bevétellel számol. Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője, az APEH volt elnökhelyettese szerint olyan általános értékalapú ingatlanadót kellene bevezetni, amely a személyi jövedelemadóból, illetve a helyi iparűzési adóból levonható lenne. Bizonyos értékhatár – például 2 millió forint – alatt pedig nem szabad az ingatlanokat megadóztatni, mert a behajtási költség relatíve magas lenne – vélte Vámosi-Nagy, aki valószínűnek tartotta, hogy valamilyen korrigált forgalmi érték lesz az ingatlanadó alapja, négymillió ingatlant ugyanis véleménye szerint nem lehet felértékelni.

Többször elhangzott a kritika, miszerint a kormány az ingatlanadóval kapcsolatban sem kérte ki gyakorlati szakemberek véleményét. Kövesdy Attila szerint zajlottak egyeztetések, de hogy ennek mekkora foganatja volt, az majd csak akkor látszik, ha benyújtják a jogszabálytervezetet. Éppen ezért még korai lenne dicsérni vagy kritizálni ezt az adót – vélekedett.Az ingatlanadó bevezetésével kapcsolatban tartott korábbi konferenciákon és kerekasztal-beszélgetéseken elhangzott vélemények, előadások szerint az ingatlanadózást alapvetően elfogadható és racionális lépésnek tartja a szakma, ám véleményük szerint a bevezetése nem jelenthet elviselhetetlen terhet a lakosság és a beruházók számára. 

Az ingatlanadó bevezetésénél igen fontos szempont, hogy az ingatlanpiacot mindez ne érje sokkszerűen, és ne vezessen az ingatlanállomány drasztikus leértékelődéséhez, a nemzetközi befektetői bizalom elvesztéséhez. Az ingatlanadó mértékéről az egyik kerekasztalbeszélgetésen korábban elhangzott, hogy az egy százalék körüli értéket a szakma sokkolónak tartaná, mivel ez súlyos értékvesztést jelentene a befektetési ingatlanok piacán. A 0,25 százalékos mérték már elfogadhatóbb lenne, és ennek már érdemes komolyabban vizsgálni a hatásait is. 

Bár részleteket még nem lehet látni a kormány ingatlanadóval kapcsolatos elképzeléseiről, szakemberek néhány sarkalatos problémára is figyelmeztettek korábban. Ilyen volt például az adóalanyiság és az átruházási illeték kérdése. Egyes vélemények szerint a magyarországi, világviszonylatban is kiugróan magasnak számító illetéket felül kellene vizsgálni. Czike Gábor, a CMS Cameron McKenna partnere szerint ha például a 12 százalékos illeték csökkentése nem történik meg, az hátráltathatja az egységes ingatlanadó bevezetését. 

Az adóalanyisággal kapcsolatban a szakember azt hangsúlyozta, hogy bár az adó alanya előreláthatóan az ingatlantulajdonosi kör lesz, a bérleti szerződések alapján a tulajdonosok áthárítják majd az ingatlanadót a bérlőkre, de legalábbis kísérletet tesznek erre. Emiatt jogviták is lehetnek, és feszültség is keletkezhet a bérlők és a bérbeadók között, különösen akkor, ha ez a plusz teher jelentősen csökkenti a bérbeadók jövedelmét, illetve növeli a bérlők költségét. Várható tehát a bérleti szerződések újratárgyalása, és akár peres eljárások megindulása is.