adozona.hu
Miért nem használják ki a K+F adókedvezményeit a cégek?
//adozona.hu/archive/20070402-kutatasfejlesztes_adokedvezmeny
Miért nem használják ki a K+F adókedvezményeit a cégek?
Tetszik
Kedvezőnek mondható a kutatásfejlesztéshez kapcsolódó adójogi környezet Magyarországon, az ilyen tevékenységekkel összefüggő költségeket több adónemben is érvényesíthetik, leírhatják az érintett cégek, intézmények. Ugyanakkor a tapasztalatok szerint azok egyelőre nem használják ki kellően e kedvezményeket.
Akár több adónemben is érvényesítheti kutatásfejlesztési tevékenységénél keletkező költségeit az a cég, intézmény, amely minél inkább szeretné kihasználni az e tevékenységi körökre meglévő adózási kedvezményeket. A társasági adóban több helyen is szerepel K+F tevékenységhez kapcsolódó kedvezmény, de a szolidaritási (különadó) adóban is rejlik ilyen lehetőség, valamint az innovációs járulékot is csökkenthetik a kutatásfejlesztést végzők, vagy az ilyen szolgáltatásokat meghatározott intézményektől igénybe vevők.
Veszprémi István, a Deloitte Zrt igazgatója azt mondja: ahhoz, hogy az érintett cégek lehetőségeik szerint tudjanak élni mindezzel, mindenekelőtt tisztában kell lenniük azzal, mi minősül ma Magyarországon K+F tevékenységnek, erre ugyanis nincs konkrét jogszabályi meghatározás. Vannak ugyan támpontok, nyilvánvalóan ilyen tevékenységnek számít az alapkutatás, az alkalmazott kutatás és a kísérleti fejlesztés, de hogy azok mely iparágakra miképpen vonatkoznak, és pontosan mit jelentenek, illetve e besorolásokat hogyan lehet megtölteni tartalommal, arra kevés irányadó rendelkezés van.
| Törvények a kedvezményekről |
| Az elmúlt években több olyan törvényi szabályozás is született, amely lehetőséget biztosít a kutatásfejlesztést végző cégeknek a kedvezményes adólehetőségek kihasználására. A teljesség igénye nélkül például a társasági adóról és az osztalékról szóló 1996. évi LXXXI. törvény alapján leírható az adóalapból az alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy a kísérleti fejlesztés közvetlen költsége a felmerülés évében vagy - az adózó választása szerint, ha a költséget kísérleti fejlesztés aktivált értékeként (szellemi termékként) állományba veszi – az értékcsökkenés elszámolásának adóévében, legfeljebb az elszámolt értékcsökkenés összegéig. Ugyanezen kedvezmény érvényesíthető a szolidaritási adóban is. A kutatási és technológiai alapról szóló 2003. évi XC. törvény arról rendelkezik, hogy a járulék éves bruttó összegéből levonható a gazdasági társaság saját tevékenységi körében végzett kutatásfejlesztési tevékenység közvetlen költsége, valamint a költségvetési gazdálkodási rendszerben működő és a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 2. § (1) bekezdésében meghatározott szervezetektől megrendelt kutatási-fejlesztési tevékenység költsége. |
Amennyiben e területen teljes adójogi biztonságra törekszik valaki, úgy feltételes adó-megállapítási kérelmet nyújthat be a Pénzügyminisztériumhoz – magyarázza Bagdi Lajos, a Deloitte Zrt. szenior tanácsadója. Ennek lényege, hogy a cég a benyújtott kérelemben közölje: a jövőben K+F tevékenységet szándékozik végezni. A kérelemében megfelelően alá kell támasztania, hogy e tevékenység megfelel a K+F besorolás feltételeinek. Emellett be kell mutatnia a kutatásfejlesztés költségeinél alkalmazott számítási módszerét, illetve az érvényesíteni kívánt adóelőnyt. Amennyiben a Pénzügyminisztérium határozatban megerősíti e kérelmet, úgy azon határozat kötelező érvényű az adóhatóság számára.
A Deloitte tapasztalatai szerint ma Magyarországon messze nem használják ki a kutatásfejlesztéshez kapcsolódó kedvező adókövetkezményeket a cégek, nem kellően tudatosak az adótörvényekben rejlő kedvezmények kihasználása során, így sem a társasági adóban, sem a szolidaritási adóban nem tudják érvényesíteni azokat. Leginkább az innovációs járulékteher csökkentésében fedezhető fel némi tudatosság. E lehetőségek ki nem használása mögött az állhat, hogy sok esetben az érintettek számára is meglepő, mi minden tekinthető k+F tevékenységnek. Ide tartozik például számos pénzintézeti kutatásfejlesztés. A Frascati kézikönyv felsorolása szerint ilyen például a home banking szolgáltatások fejlesztése, a biztosítás matematikai modellek, vagy a hitelkockázati modellek kidolgozása.
Más területeken pedig ilyen lehet a számlázási rendszer fejlesztése, amennyiben teljesen újszerű rendszer kialakítását vagy a meglévő rendszer lényeges továbbfejlesztését célozza a fejlesztés. Ugyanakkor K+F tevékenység lehet például a médiában alkalmazandó újfajta nézettségmérő eljárás/rendszer kialakítása, ami egyfajta humán kutatásfejlesztést jelent. Tehát nem csak a klasszikus értelemben, laboratóriumokban, gyártó cégeknél, egyetemeken végzett mérnöki tevékenység lehet K+F, hanem a módszerek, eljárások kidolgozása is ide tartozhat. Sok helyen ezen információk hiánya miatt nem élnek az adójogszabályok biztosította lehetőségekkel.
[[ Oldaltörés: Kiemelkedő támogatás ]]
Ugyan más országok adórendszerében is megtalálható a K+F tevékenység támogatása, ez a térség többi országához viszonyítva Magyarországon kiemelkedő mértékű, ami jelentősen ösztönözheti az ilyen tevékenységek számának növekedését – véli Bagdi Lajos. Ugyancsak kedvezhet a hazai kutatásfejlesztésnek, hogy egyrészről nagy volumenű kutatásfejlesztési projektek esetén egyedi kormánydöntés alapján jelenleg is igényelhető állami támogatás, másrészt Európai Uniós támogatásokat is lehet majd ilyen célokra szerezni, várhatóan 2007 áprilisától, az Új Magyarország Fejlesztési tervben ugyanis az egyik kiemelt célként szerepel a K+F tevékenység támogatása. Ha valamely társaság ilyen tevékenységet telepít Magyarországra, az nem csak az ehhez kapcsolódó kedvező adókövetkezményekkel számolhat, de nagy valószínűséggel pályázati pénzeket is igénybe vehet – mondja Veszprémi István. Az EU-ban elvárás, hogy a tagországoknak növelniük kell a K+F-re fordított GDP arányos kiadásaikat. Magyarországon ez jelenleg 1 százalék alatt van. Amennyiben az ország középtávon szeretne eljutni a 2-3 százalékos GDP arányos mértékhez, úgy az adórendszerbe beépített ösztönzők jelentős mértékben segíthetik e törekvést.
Az APEH Nyugat-Dunántúli Igazgatóságától kapott adatok szerint Magyarországon 2004-ben 432 cég élt a kutatásfejlesztési tevékenység után igénybe vett társasági adóalap csökkentésével, összesen 118 milliárd 605 millió forint kedvezményhez jutva. Egy évvel később 413 cég 119 milliárd 413 millió forintot írhatott jóvá e címen. Az országos adatokhoz képest meglepően magas ez az összeg a nyugat-dunántúli régióban, ahol 2004-ben 28, a következő évben pedig 26 cég használta fel valamilyen formában K+F tevékenységét a társasági adóalap csökkentéséhez, az előző évben 86 milliárd 936 millió, míg az utóbbiban 85 milliárd 598 millió forinttal csökkentve társasági adóalapjukat. A régión belül Győr-Moson-Sopron megyében 17, illetve 2005-ben 18 cég vett igénybe adóalap-kedvezményeket kutatásfejlesztési tevékenysége után, előbb 86 milliárd 822 millió forintig, valamint 85 milliárd 451 millió forintig, ugyancsak 2005-ben.
Az adóhatóság tapasztalata alapján az ilyen típusú kedvezményt jelenleg csak nagy cégek érvényesítik, mivel a korábban érvényesített legkisebb értékhatár is 100 millió forint volt. Az APEH-nél úgy ítélik meg, hogy e cégek tisztában vannak ezekkel a lehetőségeikkel, ekkora tételekhez már profi szakemberek/tanácsadók segítségét veszik igénybe.
| Az Audi és a K+F |
| Mint ismert, tavaly szeptemberben az Audi bejelentette, hogy felfüggeszti tervezett további győri beruházásait a 4 százalékos szolidaritási adó bevezetése miatt, ami az addig adókedvezményt élvező autóipari multit is érintette. A társaság és a kormány közötti tárgyalások nyomán ezt követően nyílt lehetőség arra, hogy a kutatásfejlesztésre fordított összegeket le lehessen írni ezen adónemből. Az Audi Hungaria Motor Kft pénzügyekért felelős ügyvezetője, Johannes Roschek egy tavaly decemberi sajtóprogramon úgy fogalmazott: miután sikerült olyan megállapodásra jutniuk a magyar kormánnyal, amely biztosítja az Audi győri termelőtevékenységének folytatását – ami ahhoz is hozzájárul, hogy a cégcsoport erősítse magyarországi kutatási és fejlesztési tevékenységét – a nyereséget további itteni fejlesztésekbe fektetik. A cégtől származó információ szerint kutatófejlesztő tevékenységre 238 millió eurót fordított 2006-ban (egy évvel korábban 328, 2004-ben pedig 332 millió euró volt ez az összeg) Győrben az Audi. |
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
