Simliskedés, figyelmetlenség: esetek, amelyeket lefülelt a NAV online számlarendszere

Megosztás Tetszik

Több mint 334 ezer regisztrált adózó, 41 millió számlaadatra vonatkozó beküldés, 14 ezer jogkövetési vizsgálat, félezer adóellenőrzés, két és fél milliárd forint nettó adókülönbözet, 363 ezer, a NAV ingyenes Online Számlázójával kiállított számla – ezek a számok jól mutatják a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szerint a csaknem egy éve működő online számlarendszer sikerét.

Már az első, online adatok alapján indult eljárások igazolták, hogy a rendszer új dimenziókat nyit a NAV ellenőrzési munkájában. Az online számlarendszerre épülő stratégia lényege ugyanis, hogy a hivatal a folyamatosan beáramló adatok segítségével szinte azonnal észleli az adózóknál felmerülő kockázatokat, és ezekre gyorsan, hatékonyan és arányosan tud reagálni – állítja az adóhatóság.

Az online számlarendszer adatait a NAV az áfakiutalás előtti vizsgálatoktól kezdve, a követelésfoglalásokon át a csalárd adózók ellenőrzéséig számos területen hasznosítja. Sőt, a rendszer a tisztességes adózóknak is segít észlelni az apróbb könyvelési, bevallási hibákat, így azokat saját maguk is javíthatják, és partnereik adatszolgáltatásait is kontrollálhatják. Ahol pedig minden rendben van, ott a NAV sem vizsgálódik.

Konkrét eseteknél látható jól igazán, mi mindenre használható az online számlaadatok elemzésére épülő ellenőrzési metodika. A NAV jelzésére korrigálta például hibáját, és 48 millió forinttal több adót fizetett be az az adózó, akinek az áfaanalitikája és az online számlaadatai egyeztek ugyan, néhány számla adótartalmát azonban nem szerepeltette az áfabevallásában.

Ha a vevő folyamatosan jelenti a számlázást, akkor az eladó sem tudja eltitkolni az ügyletet, az adatok ugyanis összefutnak a NAV-nál. Ha a számlakibocsátó elmulasztja az adatszolgáltatást, vagy a bevallásaiban nem szerepeltet adott bevételeket, vizsgálatra számíthat. Egy fűrészárugyártással foglalkozó cég partnere például folyamatosan jelentette a számlázást a NAV-nak, de az eladó ezekről nem küldött online adatot, és a bevallásaiban sem szerepeltette ezeket a bevételeket. A vizsgálat hatására az adózó pótolta a számlaadat-szolgáltatását, és még a hiányzó járulékbevallásait is, amelyekkel csaknem 4 millió forinttal növelte befizetendő adóját.

Az adóminimalizálók is hamar lebuknak, egy takarítócég például nem úszhatja meg az áfafizetést olyan társaság számláival, amely kizárólag építőanyag-kereskedelemmel foglalkozik. A NAV egyik vizsgálatában ugyanis kiderült, hogy nem állt kapcsolatban a takarító céggel az a kereskedő, akitől a számlák származtak, sőt, a számlákon a társaság képviselőjének aláírása és a bélyegzője sem volt igazi. Azon túl, hogy a fiktív számlák befogadása kiderült, az adózó hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt is felelhet.

Az is előfordul, hogy a vevő hibázik, és olyan kontrolladatokat küld a NAV-nak, amelyek nem egyeznek az eladó által kibocsátott számlával. Ezeket a hibákat is azonnal jelzi a rendszer. Így járt egy vidéki büfés is, akinek vevője tévesen olyan összegről szolgáltatott kontrolladatot a NAV-nak, amekkora összegű számlát a büfés még soha sem állított ki. A hibát a vevő a NAV jelzésére azonnal kijavította.

Azok a vállalkozások, amelyek az online számlaadat-szolgáltatást önhibájukon kívül mulasztják el, vagy hibásan teljesítik, a NAV támogató hozzáállására számíthatnak a jövőben is – ígéri az adóhatóság.