hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Bajba kerülhetnek a használtcikk-kereskedők, ha erre nem figyelnek

  • Bartha Katalin (okleveles adószakértő)

Tapasztalatok szerint meggyűlik a bajuk a különbözeti adózással az unióból árut beszerző használtcikk-kereskedőknek, akik sok esetben sajátos eljárást alkalmaznak a forgalmi adózásra, ami jelentős adókockázatot hordozhat magában.

„Különbözeti adózást választó, gépjárműimporttal foglalkozó magyarországi cég az áfatörvény 216. paragrafusának d) pontja szerinti külföldi viszonteladótól vásárol nettó számlával, közösségen belüli adómentes értékesítésként. A könyvelésben – amennyiben úgy jelenítjük meg, hogy a 27 százalékos áfát befizetjük, aztán visszaigényeljük, és különbözeti adózással továbbértékesítjük – ez ilyen formában elfogadható?” – kérdezte olvasónk.

A kérdésre egyértelműen az a válasz adható, hogy a kérdésben bemutatott eljárás nem megfelelő, és jelentős adókockázatot (adóhiány, adóbírság, késedelmi pótlék) rejthet magában.

Mindenekelőtt szükséges azt hangsúlyozni, hogy a különbözeti adózás nem választható adózási forma, hanem kötelező, ha a használt cikknek minősülő árut meghatározott adóalanyi körtől (áfatörvény 216. paragrafus) szerzi be a viszonteladó. Vagyis az áfát az árrés után kell „csak” megfizetni, nem pedig a teljes nettó eladási árat tekintve adóalapként.

Ez alól csak akkor van kivétel, ha a viszonteladó akként dönt, hogy nem a különbözeti adózást, hanem az általános szabályokat kívánja alkalmazni ezen értékesítéseire, és ezt előzetesen bejelenti az adóhatóságnak. Ha ilyen bejelentést nem tett a viszonteladó, akkor nem térhet el a különbözeti adózástól: ha használt cikket szerez be meghatározott eladói körtől, akkor az árrésadózás szerint kell eljárnia.

Lehet azonban olyan beszerzése, amelyre nem alkalmazható a különbözeti adózás, mert például nem a 216. paragrafus szerinti alanyi körtől történik a beszerzés vagy nem tekinthető használt cikknek az áru. Ezen árukat áfa szempontjából az általános szabályok szerint kell kezelni, tehát áfalevonási jog illeti meg a beszerzés kapcsán a viszonteladót, és a nettó eladási árra számítva a 27 százalékos áfakulccsal kell számlázni és megfizetni a forgalmi adót.

Az tehát nem fordulhat elő, hogy a beszerzési oldalon az általános szabályok szerinti adózás alá tartozik az áru beszerzése, értékesítéskor pedig az árrésadózás alá, mint a kérdésben leírt esetben!

Szintén fontos sajátossága a különbözeti vagy árrésadózásnak, hogy árrésadózás alá tartozó termékek értékesítésekor az áfát akkor is a viszonteladó országában kell megfizetni (az árrés után), ha a használtcikket a viszonteladó egy másik közösségi tagállam adóalanyának értékesíti. Ebből kifolyólag árrésadózás alá tartozó áruk esetén fordított adózással járó közösségi adómentes termékértékesítés, -beszerzés megvalósítása nem lehetséges!

Amint a fentiekből már látható, a kérdésben érintett cég a fő- és az árrésadózást „ötvözi” elszámolásaiban. A közösségi beszerzésként kezelik az ügyletet beszerzéskor, majd különbözeti adózás alá tartozóként értékesítik tovább.

Amennyiben valóban közösségi beszerzésként kell kezelni a beszerzést, akkor az említett gépjárművek továbbértékesítésekor 27 százalék áfát kell felszámítani.

Ha nem közösségi beszerzésként kell kezelni a beszerzést, mert árrésadózás alá tartozó áruról van szó, és az árut eladó viszonteladó is megfelel a törvényi kitételnek, akkor nincs közösségi beszerzés, mert már megfizették az áfát a viszonteladó értékesítése során, és árrésadózás szerint továbbértékesíthetik a használt autót. Ha valóban árrésadózás alkalmazandó az adott gépjármű esetében, a külföldi viszonteladó számlája hibás, és javíttatni kell azt.

A beszerzési számlán mindenképpen szerepeljen a „különbözeti adózás” kifejezés, illetve annak idegen nyelvű megfelelője vagy az értékesítő tagállama szerinti áfatörvény különbözeti adózásra vonatkozó jogszabályhelyének a száma! Ellenkező esetben fennáll a valószínűsége, hogy az adóhatóság a számlát veszi alapul az ügylet adókövetkezményeinek megállapítása során, és adóeltérést állapít meg.

Emellett – adóellenőrzési tapasztalatok alapján – nagyon könnyen megkaphatja az adózó „az adóminimalizáló adózói magatartás” minősítést, amelynek folyományaként a legszigorúbb adókövetkezményekkel számolhat, például 200 százalékos bírsággal, gépjárművek, egyéb vagyontárgyak előzetes lefoglalásával már az ellenőrzési jegyzőkönyv átadását követően nem sokkal.

A kérdésben említett cég esetében javasolt, hogy mielőbb tegyék rendbe az elszámolásokat, újabb beszerzéseiknél pedig sokkal körültekintőbben járjanak el!

Fontos megjegyezni, hogy a fenti probléma nemcsak a használtautó-kereskedőket érintheti, hanem más használtcikk-kereskedőket is, lévén, hogy az árrésadózás nem kizárólag a használt autókra vonatkozik, hanem mindenféle használt cikkre.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Munkáltatói támogatás lakáshitelhez

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Korhatár előőtti nyugdijas

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 december
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink