Áfamizéria: közösségen belüli értékesítés vagy sem?

Megosztás Tetszik

Lehet-e közösségen belüli eladásként számlázni az USA-ból beszerzett termék Romániába értékesítését? – kérdezte olvasónk. Bartha Katalin okleveles adószakértő, az InterTax Pro Kft. ügyvezetője válaszolt.

„Egy magyar társaság az USA-ból beszerzett terméket értékesít egy román cég részére, de a terméket az amerikai cég közvetlenül Romániába szállítja. Az amerikai cég a magyar társaság részére állítja ki a számlát, és feltünteti rajta a román szállítási címet. A magyar cég számlázhatja-e közösségen belüli értékesítésként a termékeladást? Ha Romániában helyezik szabad forgalomba, akkor ki fizeti az importáfát? Hogyan változik az ügylet megítélése, ha a fuvart a magyar, a román vagy az amerikai partner szervezi?” – kérdezte olvasónk.

A kérdésben szereplő felvetésre csak a tényállás, az ügyletre vonatkozó részletek és a szerződés(ek) ismeretében adható körültekintő válasz – figyelmeztet válasza elején szakértőnk.

Láncértékesítés teljesítési helyének meghatározásánál lényeges szempont, hogy a lánc melyik tagja szervezi a fuvart, viseli a fuvarköltséget.

Amennyiben az amerikai fél vagy a magyar társaság szervezi a fuvart, és utóbbi vevőként szállítmányoz, akkor az első ügylet a magyar cég szemszögéből importbeszerzés lesz Romániában, vagyis a magyar fél jár el importőrként a román vámkezelés során. Ez esetben a magyar társaság értékesítése a román partner felé román belföldi, áfás ügylet lesz. E konstrukcióban a magyar cégnek Romániában be kell jelentkeznie adóalanyként, s a vámkezelést és a román belföldi értékesítést a román adószám alatt kell lebonyolítani.

Amennyiben a fuvart a magyar társaság eladóként vagy a román vevő intézi, akkor az amerikai partner és a magyar cég közötti ügylet az amerikai szabályok hatálya alá tartozik. Szintén az amerikai szabályok vonatkoznak a magyar társaság Amerikából induló, valószínűsíthetően adómentes exportértékesítésére. Ezek tekintetében, illetve abban, hogy e konstrukcióban magyar félnek milyen kötelezettségei lépnek fel, amerikai tanácsadó álláspontjának kikérése indokolt. A román partner e konstrukcióban importbeszerzést fog végrehajtani Romániában, importőrként jár el a román vámkezelés során.

Mindebből látható, hogy a magyar cég közösségen belüli értékesítésként semmiképp nem kezelheti az ügyletet, hiszen vagy export-import ügylet jelenik meg, vagy román belföldi áfás ügylet.

Az első esetben a magyar társaság, a második esetben pedig a román fél kötelezett az importáfa megfizetésére. Az első esetben a magyar cégnek romániai adóbejelentkezési kötelezettsége van, a második esetben pedig – az amerikai szabályoktól függően – USA-ban történő bejelentkezési kötelezettség léphet fel.