hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Az áfa-arányosítás és a tételes elkülönítés titkai. Példákkal

  • Sinka Júlia, adószakértő, mérlegképes könyvelő

Az adóalanyok a beszerzéseik áfáját csak akkor, és olyan arányban vonhatják le, amilyen arányban az az áfaköteles tevékenységüket szolgálta. Ha ez nem 100 százalék, akkor számolni kell: mennyi a levonható rész és mennyi, amiről le kell mondanunk. Ehhez – a gyakran nem is olyan egyszerű feladathoz – adok támpontokat az alábbiakban.

Ha a vállalkozásnak csak adóköteles tevékenysége van, és a megvásárolt termék, igénybe vett szolgáltatás egy az egyben csak ehhez kapcsolódik, akkor nincs gond, nem kell bajmolódni az áfa megosztásával.

Kicsit bonyolultabb, de még mindig nem „horror” az az eset, ha a tevékenység egésze adóköteles, de a beszerzés nem, vagy nem teljes egészében hivatalos okokból történt, de a céges és nem céges arányt utólag nem változtatja meg semmi, azaz a megosztás egyszeri probléma.

Például a társaság céges kocsija egy karambol miatt hosszabb időt igénylő javításra szorul, ezért a társaság egy hónapra bérel egy autót. Az ügyvezető útnyilvántartást vezet, így a magáncélú használat a jármű havi futásteljesítménye alapján dokumentált, a bérleti díjban felszámított áfa megosztható. Ez a megosztás végleges, hiszen a szolgáltatást csak egy hónapig vette igénybe a társaság, azt követően ismét csatasorba áll a saját járművük.

Az igazi kihívás az, ha a vállalkozásnak adóköteles és adómentes tevékenysége is van, és egyes beszerzések mindkettőhöz kapcsolódnak.

Az az eset pedig, ha még magáncélú használat is van, ráadásul a megosztás aránya sem állandó, már valóságos ínyenc falat. Például a társaság személygépkocsit szerez be nyílt végű lízingkonstrukcióban, vagy tartós bérleti szerződés keretében bérli azt, és útnyilvántartás dokumentálja a magáncélú használatot, de van adómentes és adóköteles tevékenység is, a jármű használata pedig mindkettőt érinti.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyben példákkal illusztráljuk, milyen nehézségek és lehetőségek adódnak az arányosításban, mit jelent a figyelési időszak, mikor szükséges a levont adó korrekciója!
A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Kézi nyugta adatszolgáltatás 2.0

dr. Kelemen László

adószakértő, jogász

Ingatlan-bérbeadás/értékesítés áfája

dr. Kelemen László

adószakértő, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink