hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Régiség, limlom, egyéb ingóság vétele, küldése: így kell adózni utána

  • adozona.hu

Kell-e adóelőleget levonni a magánszemélyektől, akik eladják továbbértékesítésre ingóságaikat, hogyan kell részükre számlázni, s mi után fizeti meg a társaság az áfát – néhány azon kérdések közül, amelyekre egy csomagküldő kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozásra vonatkozóan választ kért szakértőnktől olvasónk. Bartha Katalin, okleveles adószakértő, az InterTax Pro Kft. ügyvezetője válaszolt.

Két belföldi magánszemély kft.-t alapít, melynek tevékenysége csomagküldő kereskedelem. E tevékenység keretében belföldi magánszemélyektől vásárol fel műtárgyakat (például egyedi, értékes herendi porcelánokat), amelyeket aztán egy aukciós portálon értékesít. A vevők külföldi magánszemélyek, Paypal útján fizetnek a termékért, amelyet a társaság a Magyar Postán keresztül juttat el a vevő részére. A társaság az áfakörbe az általános szabályok alapján jelentkezett be, a termékek értékesítésére a különbözet szerinti adózást választotta.

Olvasónk kérdései az ügyletek elszámolásával, adózásával kapcsolatban:

1. A társaság vételi jegyeken vásárolja fel a továbbértékesítésre szánt termékeket. A felvásárlás során van-e a cégnek adóelőleg-levonási, adólevonási kötelezettsége attól a magánszemélytől, akitől az adott terméket megvásárolta? Vagy megfelelő nyilatkozatokkal kiegészítve a vételijegy-bizonylatot, ilyen kötelezettség nem áll fenn? Esetleg megfelelő bizonylat önmagában a vételi jegy, adólevonási kötelezettség az ilyen típusú felvásárlások esetén nincs? 2. Az értékesítésekről a vevő részére számla készül, amely tartalmazza a termék ellenértékét, valamint a szállítás költségeit is. A számlán külön fel kell tüntetni az ellenértéket és a szállítás költségét is? Vagy magába foglalhatja a termék ellenértéke a szállítás díját is?

3. Mi után fizeti meg a társaság az általános forgalmi adót? A „különbözet” esetünkben jelentheti-e a termék szállítási díj nélkül számított eladási árának és a vételi jegyen szereplő beszerzési árának a különbözetét, ha a számlán külön tételben van feltüntetve a termék ára és a szállítási költség? A szállítási költség áthárítása ilyen esetben milyen adókötelezettséget von maga után? A posta áfa területi hatályán kívüli szolgáltatásként, adómentesen számláz.

4. Hogyan adózik a cég abban az esetben, ha a társaság a termék árába beépíti a szállítás díját, és a számlán egy tételben a termék ellenértéke szerepel? Ebben az esetben a különbözeti áfa alapja a beépített szállítási díjjal növelt eladási ár és a vételi jegyen szereplő beszerzési ár különbözete? Van-e különbség a 3-as és 4-es pontban leírt ügyletek adóztatásában az adóalap megállítása terén?

Szakértőnk mindenekelőtt előrebocsátotta, hogy a kérdésben szereplő felvetésre csak a tényállás, az ügyletre vonatkozó részletek ismeretében adható körültekintő válasz.

A műtárgy-kereskedelem kapcsán először is szükséges rögzíteni, hogy az általános forgalmi adó rendszerében, az áfatörvény (2007. CXXVII. törvény) alkalmazásában műalkotásnak, gyűjteménydarabnak és régiségnek kizárólag a 8. számú mellékletben rögzített jellemzőkkel bíró termékek minősülhetnek.

A személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény (1995. évi CXVII. törvény) értelmében a kifizetőt adóelőelőleg-levonási kötelezettség a magánszemélynek juttatott jövedelem kapcsán összevont adóalapba tartozó jövedelem esetén terheli. Az ingóságok magánszemélyek általi értékesítése az szja-törvény alkalmazásában külön adózó jövedelemnek minősül, ezért ilyen jövedelem juttatása esetén nem terheli adóelőleg-levonási kötelezettség a kifizetőt.

Egyebek mellett a vételi jegy elégséges bizonylata lehet a felvásárlásnak. Mindazonáltal amennyiben egyes értékesítéseknél polgárjogi szempontból célszerűnek tűnik a felvásárlási jegyen megjelenő adatoknál részletesebb adatok, információk, szerződéses feltételek rögzítése, érdemes lehet ezen esetekben szerződést (is) kötni.

A szállítás költségének számlán, illetve számvitelileg megfelelő kezelése függvénye annak, hogy a vállalkozás mit rögzített, és tett közzé ezzel kapcsolatban az általános szerződési feltételek, szállítás feltételek keretében. Amennyiben a termék kialkudott ára a szállítási költséget nem tartalmazza, hanem az a termék árán felül merül fel, és a vevőnek kell viselnie, akkor a számlán indokolt külön szerepeltetni a postaköltséget azzal, hogy a postaköltség, mint járulékos költség, osztani fogja a termékértékesítés adójogi megítélését, sorsát, fel fogja venni az alapügylet adókulcsát.

Ha a termék ára a termék megrendelőhöz szállításának, postázásának költségét is tartalmazza, tehát az eladót terheli, akkor a számlán csak a termék ellenértékét kell, lehet szerepeltetni.

Feltételezve, hogy valamennyi műtárgy kapcsán a használt ingóságokra, műalkotásokra, gyűjteménydarabokra és régiségekre vonatkozó, az áfatörvény XVI. fejezetében részletezett különös szabályokat kell alkalmazni, az általános forgalmi adó alapját a 217. paragrafus rendelkezései szerint szükséges meghatározni.

„(1) Az adó alapja a viszonteladó árrése, csökkentve magával az árrésre jutó adó összegével.

(2) Az árrés a termék értékesítési árának (kisebbítendő tag) és beszerzési árának (kivonandó tag) a különbözetével egyezik meg (ezen alfejezet alkalmazásában a továbbiakban: egyedi nyilvántartáson alapuló módszer).

(3) Abban az esetben, ha a (2) bekezdés szerinti számítás eredményeként a különbözet nem pozitív előjelű, árrésként nulla érték veendő figyelembe.”

Ennek alapján amennyiben a termék eladási ára magában foglalja a postaköltséget, akkor az értékesítési ár a kialkudott eladási ár postaköltséggel növelt összege lesz. Amennyiben a termék eladási ára nem foglalja magában a postaköltséget, akkor az értékesítési ár a termék postaköltség nélküli eladási ára lesz. A két verzió közötti különbség éppen a postaköltség összege. Az első esetben ezen különbözetrészre is áfát fog fizetni az adózó.

A fenti szabályhely rendelkezéseit kell alkalmazni akkor is, ha az adózó egyedi nyilvántartást vezet, és akkor is, ha a globális nyilvántartáson alapuló módszert alkalmazza. Ám ez utóbbi esetén a törvényi tényállás megnevezései nem egy termék árrésére vonatkoznak, hanem a vonatkozó időszakhoz kapcsolódó termékek árréstömegére.

Abban az esetben, ha az adózó a 213. paragrafus (1) bekezdésének f) pontja szerinti nyilvános árverés szervezőjének minősül, adókötelezettsége teljesítésére nem a használt ingóságokra, műalkotásokra stb. vonatkozó szabályok az irányadók, hanem a 228-233. paragrafusok rendelkezései.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Családi pótlék

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Kézi nyugta adatszolgáltatás 2.0

dr. Kelemen László

adószakértő, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink