hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Újabb pofon a NAV-nak a Kúriától: szakkérdésben kell a szakvélemény!

  • adozona.hu

Szakvélemény beszerzése nélkül, jogsértő döntést hozott az adóhatóság szakkérdésben – állapította meg a Kúria egy ügyben, és új eljárás lefolytatására kötelezte az adóhatóságot. A felperes adózó azt kifogásolta, hogy noha az adott ügyben különleges szakértelmet igénylő ténykérdés merült fel, a peres eljárás során indítványa ellenére nem került sor szakértő kirendelésére.

Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolása szerint az alperes eleget tett a tényállás-tisztázási és bizonyítási kötelezettségének. A határozat tényállását a konkrét ügyben lefolytatott ellenőrzés alapozta meg, amelynek tapasztalatait ellenőrzési jegyzőkönyv, mint közokirat tartalmazza, és az megfelelő bizonyíték a tényállás megállapításához. Az ellenőrzési jegyzőkönyvben foglaltakat a felperes a közigazgatási és a peres eljárás során nem döntötte meg. A bíróság úgy ítélte meg, hogy a tényállás további tisztázása érdekében nem szükséges a perben igazságügyi szakértő kirendelése.

A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és a keresete teljesítését, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 3. paragrafus (1) bekezdése, a 206. paragrafus (1) bekezdése, a 221. paragrafus (1) bekezdése, a 336/A paragrafus (2) bekezdése, valamint a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény (Szjtv.) 1. paragrafus (1) bekezdése, a 26. paragrafus (1) bekezdése, illetve a 29/A paragrafus (1) bekezdése előírásait.

Sérelmezte, hogy bár különleges szakértelmet igénylő ténykérdés merült fel az ügyben, a peres eljárás során indítványa ellenére nem került sor szakértő kirendelésére. Az elsőfokú bíróság a bizonyítékokat kirívóan okszerűtlenül és logikátlanul mérlegelte, kirekesztve közülük az általa becsatolt szakértői véleményeket, és az indokolási kötelezettségét sem teljesítette teljes körűen. Álláspontja szerint a perben felmerült jogkérdés eldöntését szakkérdés vizsgálata és az egyértelmű tények megállapítása kell, hogy megelőzze.

A Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem alapos.

Az Szjtv. 7/A paragrafusának (1) bekezdése értelmében szerencsejáték ügyben az állami adóhatóság által alkalmazandó, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvénynek (a továbbiakban: Ket.) tényállás-tisztázási kötelezettséget szabályozó 50. paragrafusa szerint a hivatalból indult közigazgatási hatósági eljárásban az alperest terhelte a tényállás-tisztázási és bizonyítási kötelezettség.

Olyan bizonyíték használható fel a hatósági eljárásban, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. Bizonyíték különösen az ügyfél nyilatkozata, irat, tanúvallomás, szemléről készült jegyzőkönyv, szakértői vélemény, hatósági ellenőrzésen készült jegyzőkönyv és tárgyi bizonyíték. A Ket. 2. paragrafusának (3) bekezdése előírja, hogy a közigazgatási hatóság az eljárás során az érintett ügyre vonatkozó tényeket veszi figyelembe, minden bizonyítékot súlyának megfelelően értékel, döntését valósághű tényállásra alapozza.

Az adóhatóság a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján meghozott határozatában a felperes terhére, jogszabálysértése okán bírságot szabott ki. A hatóság határozata indokolásának a Ket. 72. paragrafus (1) bekezdés e) pontja alapján tartalmaznia kell a tényállást, az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, az ügyfél által felajánlott, de mellőzött bizonyítást, és a mellőzés indokait, azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a hatóság a döntést hozza. A határozat indokolásának alapvető célja, hogy a döntést ténybelileg és jogilag is megalapozza – szögezi le a Kúria.

A bíróságnak közigazgatási perben mindig a konkrét keresettel támadott határozat jogszerűsége tárgyában kell döntenie, a Pp. 339/A paragrafusa alapján az érdemi döntést a meghozatalakor alkalmazandó jogszabályok és fennálló tények alapján kell felülvizsgálnia. A közigazgatási határozat meghozatalát megelőző ellenőrzések, hatósági és egyéb eljárási adatok, tények, körülmények, bizonyítékok a bírósági felülvizsgálat során csak akkor vehető figyelembe, ha ezeket az ügy érdemében hozott jogerős, keresettel támadott határozat is tartalmazza.

A Kúriának az előtte folyamatban volt, a peres felek között azonos tárgyban folyt Kfv.I.35.744/2014., Kfv.V.35.444/2014. számú perekből is hivatalból tudomása van arról, hogy az adóhatóság birtokában és ismeretében volt már eljárása során a felperes részéről a perben benyújtott szakértői véleményeknek, adóhatósági állásfoglalásoknak, rendőrségi, bírósági határozatoknak. Azonban a határozat indokolásából nem állapítható meg, hogy ezek értékelése a részéről miért maradt el, avagy, ha megvizsgálta azokat, milyen eredménnyel.

Az adóhatóság határozata kizárólag a saját érdemi döntését alátámasztó adatokat, tényeket, körülményeket, bizonyítékokat tartalmazza, és csak a bírósági perben tért ki az általa is ismert, a felperes részéről benyújtott szakértői vélemények és állásfoglalások értékelésére.

A Kúria hangsúlyozza, hogy az adóhatóság érdemi döntését egyfokú eljárásban hozza meg. E tény miatt fokozottan ügyelnie kell arra, hogy ne hozza az ügyfelet, a későbbi felperest olyan helyzetbe, amely a jogorvoslathoz való jog csorbításával jár. Abban az esetben ugyanis, ha adóhatóság az érdemi döntését hiányosan, lényeges adat, tény, bizonyíték, körülmény megjelölése és értékelése nélkül hozza meg, az ügyfél, a felperes nem kerül abban a helyzetbe, hogy a Pp. szabályainak megfelelő kereseti kérelmet terjeszthessen elő.

Akkor pedig, amikor csak utóbb ismeri meg az adóhatóság érdemi álláspontját a hatóság által már a közigazgatási eljárás során ismert adatok, tények, körülmények, bizonyítékok kapcsán, már nincs lehetősége – a Pp. 335/A paragrafus (1) bekezdésében foglalt szabályozás miatt – keresete megváltoztatására, illetve kiterjesztésre.

A Kúria a rendelkezésére álló iratokból azt állapította meg, hogy az adóhatóság határozata nem felelt meg a Ket. ismertetett jogszabályi rendelkezéseinek.

A Szjtv. 26. paragrafus (1) bekezdése értelmében az állami adóhatóság dönt abban a kérdésben, hogy valamely berendezés pénznyerő automatának minősül-e vagy sem. A jogkérdésben aggálytalanul tisztázott tények, körülmények alapján lehetséges a döntést meghozni. Ha valamely ténykérdés tisztázásához szakértelem szükséges, akkor szakértő kirendelése iránt kell intézkedni.

A Kúria egyetért a felperes és az adóhatóság között folyamatban volt tény- és jogazonos, Kfv.V.35.444/2014. számú ügyben meghozott ítéletben kifejtett azon kúriai állásponttal, hogy egy informatikai eszközről, elemeiről, moduljairól, a közöttük lévő kapcsolatokról, a felhasználás lehetőségeiről, illetve egy konkrét felhasználás tényéről, az abból levonható ténybeli és jogkövetkeztetésről kell döntést hozni.

Abban az esetben tehát, ha az adóhatóság fenntartja azon jogi álláspontját, hogy az ellenőrzéskor tapasztaltak nem azonosak az Általános Szerződési Feltételek szerinti, a felperes javára szóló állásfoglalások alapjául szolgáló adatokkal, akkor bizonyítania kell, hogy melyek azok az adatok, elemek, amelyek ezektől eltérnek. Igazolnia kell álláspontját, amely szerint

– az ellenőrzéskori adatok utólagos vizsgálata már nem lehetséges, a terminál adatai [miért, hogyan, mikor, ki által, milyen módon (…) stb.] megváltoztathatók,
– a terminál önmagában nem működőképes,
– a reklámoknak és egyéb, felperes által megjelölt adatoknak nincs jelentősége,
–a játékot kizárólag a program működteti,
– a berendezés elektronikusan vezérelt,
– a kredit növekedése nem függ a reklámtól, és a felperes által megjelölt egyéb tényezőktől sem [a véletlen szerepe].

Igazolnia kell azt is, hogy létezik-e eltérés a terminál kikapcsolt és működésben lévő (jegyzőkönyv szerinti) állapota között (ha igen, akkor ez miben nyilvánul meg), a merevlemez kiolvasásával milyen olyan kétségbe nem vonható adatok nyerhetők, amelyek az ügy érdemi eldöntése szempontjából relevánsak. Fel kell tárni azt is, hogy mi az azonosság, illetve az eltérés az adóhatóság és a felperes által közölt adatok között, annak szakmai szempontból mi lehet, illetve a konkrét ügyben mi az indoka.

Mindezek tisztázása olyan technikai (és nem jogi) kérdés, ami csak a rendszer és a terminál informatikai szakértői vizsgálata alapján dönthető el. Egy informatikai berendezés kapcsán a jellemzők meghatározása informatikai szakértő feladatkörébe tartozik, aki választ tud adni arra a kérdésre, hogy az ügyben rendelkezésre álló adatok szerint a rendszer lényegét érintő változásokról van-e szó, avagy sem, illetve történt-e, s ha igen, milyen változtatás, van-e összefüggés a játékeredmény és a kreditegyenleg változása között, ha igen, az milyen természetű. Nem dönthető el szakértői vizsgálat nélkül az sem, hogy léteznek-e az informatikában olyan elismert módok, amelyek kizárják a változtatást, és azok alkalmazása jelen esetben biztosított-e vagy sem.

Az első fokú bíróság ítéletében nem indokolta meg azt, hogy e kérdésekben mely – szakértői véleményt nem igénylő – bizonyítékokra alapítottan találta az adóhatóság határozatát a felperes által vitatott körben aggálytalanul bizonyítottnak.

Mindezek folytán a Kúria a jogerős ítéletet, a felülvizsgálni kért határozatot a Pp. 275. paragrafus (4) bekezdése, a 339. paragrafus (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az adóhatóságot új eljárásra kötelezte.

A hatóságnak az új eljárás során a Kúria ítéletében kifejtettek szerint kell lefolytatnia a bizonyítást, amely alapján hozható meg a jogvita eldöntésére irányadó eljárási és anyagi jogi jogszabályoknak megfelelő érdemi döntés.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Értékpapírszámla, jelentési kötelezettség

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Cafeteriajuttatás – számla elszámolhatóság

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Temetési segély, számla nélküli elszámolás

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink