Elveszett a számla-, nyugtatömbje? Jobban teszi, ha bejelenti a NAV-nak

Megosztás Tetszik

Egyéni vállalkozó táskáját ellopták a napi bevétellel és 1 darab készpénzfizetési számlatömbbel, 1 darab nyugtatömbbel, melyben folyamatosan voltak kiállítva számlák illetve nyugták. Rendőrségen feljelentést tett a vállalkozó, eddig nincs eredménye a nyomozásnak. Mi a teendő, be kell-e jelenteni a NAV részére az elveszett tömböket? – kérdezte olvasónk. Sinka Júlia adó- és számviteli tanácsadó szakértőnk válaszolt.

Nincs egyetlen olyan jogszabály vagy rendelkezés sem, amely előírná, hogy az adóhatóságnak be kell jelenteni a számla- és nyugtatömbök elvesztését, de célszerű e bejelentést mégis megtenni. Tanácsos továbbá ezt közzétenni egy hivatalos lapban is (például a Pénzügyi Közlönyben).

A bejelentésben (közzétételben) szerepeltetni kell a számla- és nyugtatömb-tulajdonos vállalkozó nevét, székhelyét és az elveszett számla- és nyugtatömb (-tól, -ig) sorszámát, továbbá az érvénytelenítés napját.

Fontos, hogy 2011-től az Art. előírása szerint a szigorú számadású nyomtatványok vásárlásakor (ilyen például a számla- és nyugtatömb is) az eladónak kötelessége a vásárlással megbízott magányszemély nevét, adóazonosító kártyáját is elkérni, hiszen a forgalmazóknak lejelentési kötelezettségük van.

Az adóhatóságnak tehát pontos információi vannak arról, hogy az egyes sorszámtartományú nyomtatványokat ki, mely vállalkozó vásárolta meg. Ennek megfelelően egy esetleges ellenőrzés során keresni fogják a revizorok a vállalkozáshoz köthető számla- és nyugtatömböket. (A szóban forgó dokumentumokat az Art. szerinti elévülési ideig meg kell őrizni.)

Szükséges továbbá egy selejtezési jegyzőkönyvet is készíteni az elvesztett iratokról, részletesen rögzítve a nyomtatványok elvesztésének időpontját, körülményeit, hiányuk felfedezésének időpontját, az ezzel kapcsolatban tett intézkedéseket. Ehhez csatolja a vállalkozó a rendőrség által kiállított jegyzőkönyvet (feljelentést) is.

Mivel a tömbökben már állított ki számlákat az egyéni vállalkozó, a számla befogadóitól – amennyiben azok ismertek, például visszatérő vásárlók, megrendelők, így emlékszik rájuk a vállalkozó – kérhet hiteles másolatot. (Nyugták esetében a hiteles másolatok beszerzése még nehézkesebb – valószínűleg megoldhatatlan feladat –, hiszen azokon a vevők adatait nem kell feltüntetni, és a vevők jellemzően magánszemélyek, akik nem feltétlenül visszatérő vásárlók.)

Ezek hiányában egy esetleges adóellenőrzésnél az adóhivatal becsléssel fogja megállapítani a vonatkozó időszakra a vállalkozó árbevételét.

A nyomdai úton előállított számlák, nyugták megőrzésének elmulasztása esetében 2012. január 1-jétől az Art. 172. § (20a) bekezdése az irányadó, amely szerint a nyomdai úton előállított számla, nyugta megőrzésének elmulasztása esetén a kiszabható mulasztási bírság összege, azok számától függően magánszemélyek esetén darabonként 200 ezer forintig, más adózók esetén darabonként 500 ezer forintig terjedhet, függetlenül attól, hogy az adott bizonylatot felhasználták-e vagy sem.