hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

EKÁER-mizéria: bezárult egy kiskapu, máris itt az újabb probléma

  • dr. Kelemen László, ATA Solution Kft.

Június 1-jétől ismét módosult az elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszer működéséről szóló 5/2015. NGM-rendelet. Május végéig az ekáerszám igénylésével az adóalany egy feladótól, egy címzett részére, egy gépjárművel történő fuvarozás adta a bejelentés egységét. Júniustól viszont akkor is elég egy ekáerszám, ha egy feladó, több felrakodási címéről, vagy egy címzett, több kirakodási címére történik a fuvarozás.

A korábbi szabályozás szerint, ha egy címzett (értsd: beszerző) részére, de több átvételi címre érkezett termék, akkor több ekáerszámot kellett kérni. Ez a szabályozás viszont arra is lehetőséget adott, hogy azon adóalanyok, akik ki akartak bújni az ekáerkötelezettség alól, több átvételi címre szállítatták az adott termékmennyiséget, így esetlegesen alatta maradtak a bejelentésköteles érték-, illetve súlyhatárnak.

2015. június 1-jétől viszont egy ekáerszámot kell megállapítani akkor is, ha „egy gépjárművel

a) egy feladó, több felrakodási címéről,
b) egy címzett, több kirakodási (átvételi) címére

történik a közúti fuvarozás” [NGM-rendelet 15. paragrafus (4) bekezdése].

A közösségi beszerzések, vagy első belföldi értékesítés esetében tehát valamennyi kirakodási (átvételi) címet be kell jelenteni.

Nézzük meg példákon keresztül, hogyan kell értelmezni a gyakorlatban ezt az igen jelentős változást. A két példában azt hasonlítjuk össze, hogy egy kiskereskedelmi bolthálózatnak milyen rendelkezéseket kell figyelembe venni ekáerkötelezettsége teljesítése kapcsán.

Fontos rögzíteni, hogy a forgalmi adózási elvek szempontjából (amelyek az ekáerszabályok értelmezésében is figyelembe veendők) a logisztikai célú megállás nem tekinthető a fuvarozás befejezésének. Ezen értelmezést az adóhatóság a nyilvánosságra hozott állásfoglalásában is megerősítette (Átrakodás közösségi ügyletek esetén). Eszerint:
“[…]
Abban az esetben, ha egy belföldön se nem regisztrált, se nem letelepedett más tagállami adóalany másik tagállamba Magyarországon keresztül úgy szállítja/szállíttatja az általa belföldön, vagy más tagállamban beszerzett terméket, hogy kizárólag fuvarszervezési okokból a termékek első körben egy belföldi raktárba kerülnek, ott azokat – legfeljebb pár nap alatt – átrakodják, majd ezt követően a termékek másik tagállam felé kerülnek elszállításra, akkor ez a logisztikai okokból történő átrakodás az áfa szempontjából nem tekinthető úgy, mint a fuvarozási folyamat olyan megszakítása, amelynek következtében az átrakodást követő részfuvarozás már egy új, önálló ügylethez kapcsolódna, függetlenül attól, hogy az egyes részfuvarok kinek a megrendelése, szervezése alapján történnek.[…]

Az általános forgalmi adó rendszerében egy fuvarozással kísért ügylet abban az esetben zárul le véglegesen, ha a termék a feladáskor megjelölt rendeltetési helyre megérkezik, ami azt jelenti, hogy a logisztikai célú átrakodás és az esetlegesen ezt megelőző rövid időtartamú, kifejezetten az átrakodás érdekében történő raktározás az áfa szempontjából nem tekinthető a fuvarozási folyamatot megszakító tényezőnek, így annak kapcsán, azt követően saját vagyon áthelyezése címén önálló teljesítés nem történik.
[…]
(Pénzügyminisztérium Forgalmi adók, Vám és Jövedéki Főosztály 4718/1/2009. – APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 4007301205)”

Amennyiben egy adott címzett (beszerző) logisztikai raktárába történik a közösségen belülről beszerzett termékek szállítása, majd a logisztikai raktárból a beszerző saját maga szállítja, szállíttatja el a termékeket az általa üzemeltetett kiskereskedelmi egységekhez, akkor első kérdésként az merül fel, hogy mi is az adott fuvar átvételi helye? További kérdés, hogy ezen esetben logisztikai célú megállásról beszélünk-e?

Ugyan ezen kérdéseket csakis a tényállás teljes ismeretében lehet eldönteni, de viszonylag hamar eljuthatunk arra a következtetésre, hogy technikailag kivitelezhetetlen lenne, ha a logisztikai raktárba történő betárolást csak logisztikai célú megállásnak tekintené a címzett. Amennyiben így járna el, akkor minden szállítmányt, pontosabban minden átvételi címet  külön-külön be kellene jelentenie.

Amennyiben viszont az adott beszerzés hazai átvételi címeként a logisztikai raktárat tekintjük, úgy a logisztikai raktárból a saját termékek mozgatása belföldi viszonylatban már nem esik ekáerkötelezettség alá. Kérdés, hogy ezen értelmezés összeegyeztethető-e a logisztikai célú megállásra vonatkozó forgalmi adózási szabályokkal, de tekintve, hogy a logisztikai raktárban megtörténik a termékek átvétele, így – természetesen megfelelő dokumentumokkal – esetlegesen alátámasztható az, hogy az átvételi cím valóban a logisztikai raktár volt.

A fenti érvelés ugyanakkor csak nehezen alkalmazható akkor, ha a logisztikai raktárat nem a címzett (közösségi terméket beszerző adóalany) üzemelteti, hiszen ekkor nem is a címzett veszi át a terméket. Ilyen esetekben kérdésként merül fel, hogyan valósítható meg az ekáerkötelezettségnek történő megfelelés, különösen akkor, ha egy adott gyűjtőfuvarban megvalósított szállítmányozás több kiskereskedelmi egység által rendelt termékeket is tartalmaz. Azaz a logisztikai célú megállás alatt a termékeket szétcsomagolva egy-egy fuvarozási címre irányítják, és azokat más fuvareszközzel szállítják el.

Ez esetben a közösségi beszerzésre vonatkozóan az ekáerbejelentést legkésőbb a termék belföldi útszakaszon történő fuvarozásának megkezdéséig meg kell tenni, azaz a gyűjtőfuvart szállító kamion rendelkezni fog ekáerszámmal, viszont a termékeket a logisztikai raktárból általában másik fuvareszköz (pontosabban több másik fuvareszköz) fogja elszállítani. Ilyen esetekben gyakorlati nehézségekbe ütközhet az ekáerrendeletnek való megfelelés.

A hasonló gyakorlati kérdések megoldását természetesen már minden adózónak ki kellett dolgoznia, ugyanakkor nagyban segíthetné az adóalanyok jogkövető magatartását, ha az adóhatóság a fenti kérdések gyakorlati megoldásának lehetőségéről tájékoztatást bocsátana ki, ezzel is segítve a jogkövető adóalanyokat a jogértelmezési kérdések megbízható megoldásában.

EKÁER, ahogyan végre érthető lesz!
A HVG Kiadó EKÁER a gyakorlatban című kiadványa már nyomtatott és digitális formában egyaránt rendelhető.
Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Transzferár-nyilvántartás piaci adatainak a frissítése

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Motor bérbeadása

Adózóna  szerkesztőség

kérdések és válaszok

Art. 225. § értelmezése

dr. Juhász Péter

jogász-adószakértő

HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink