adozona.hu
2009-es változások a személyi jövedelem adótörvényben - példákkal
//adozona.hu/archive/20090215_szja_savhataremeles_adokedvezmeny_juttata
2009-es változások a személyi jövedelem adótörvényben - példákkal
Tetszik
Júliustól, ha elfogadja a parlament - félmillió forrinttal, jövőre pedig további 800 ezer forinttal nő a személyi jövedelemadó sáv alsó határa. Az év közepétől megszűnik néhány adókedvezmény és megadóztatják a béren kívüli juttatásokat. Jó néhány módosítás van az szja-törvényben, ami már február 1-jétől hatályos. Összefoglaltuk.
Július elsejétől 1,7 millió forintról 2,2 millió forintra, 2010-ben pedig 3 millióra nő az szja alsó sávhatára, az adókulcs pedig 18-ról 19 százalékra emelkedik, míg a felső kulcs 36-ról 38 százalékra módosul - legalábbis, ha a parlament is elfogadja az MSZP által már jóváhagyott legújabb adócsomagot. Az ez évi adóbevallásokat két kulccsal és két sávhatár alapján kell majd kiszámítani. Idén januártól a kulcsok nem módosulnak, ám az alsó kulcs határa egészen 3 millió forintra tolódik ki. Megszűnik a szolidaritási adóként elhíresült magánszemélyek különadója, de ezzel együtt megszűnnek az adómentes juttatások, benne egyebek mellett az üdülési csekk, étkezési utalvány, iskolakezdési támogatás. A kormány gazdaságélénkítő csomagjának részeként várhatóan szűkülnek az adókedvezmények. Az év közepétől adóalapot növelő, de nem adózó jövedelem lesz a családi pótlék, az anyasági támogatás és a gyed. A tervezett változásokat tartalmazó jogszabályokat, köztük a 2010-re vonatkozóakat is még az idén, a tavaszi ülésszak elfogadná az Országgyűlés.
Jelenleg érvényes szabályok juttatásokra és kedvezményekre
Adómentes jövedelmeknél és juttatásoknál az eddigi legfontosabb változás, hogy az idei évtől megszűnt a 400 ezer forintos - adómentességet biztosító - felső korlát a béren kívüli juttatásokra. Önálló - a minimálbér két és félszeresének megfelelő - keret mellett adómentes marad az iskolarendszerű képzés munkáltató által vállalt költsége, míg a művelődési intézmények szolgáltatásainak igénybevételét maximum a minimálbér összegéig támogathatja adómentesen a munkáltató. Adóterhet nem viselő járandóságként a szociális gondozói díj értékhatára 180 ezer forintra nőtt..Az egyszerűsítés jegyében az összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezmények egyedi korlátozása megszűnt. Az e körbe tartozó adókedvezmények mértéke évi 3,4 millió forint jövedelemig egységesen a „kedvezményalap”30 százaléka, azonban összesen is legfeljebb évi 100 ezer forint adókedvezmény vehető igénybe. A kedvezmény érvényesítésére 3,9 millió forint éves jövedelemig - a korábbi szabályozások szerint - csökkenő mértékben van lehetőség. Az adókedvezmények köre viszont egy új lehetőséggel bővül: az úgynevezett háztartási adókedvezménnyel. A törvény háztartási szolgáltatásokhoz kapcsolódóan a következő számlával igazolt szolgáltatások igénybevételét teszi lehetővé:
1. Lakásfelújítással, -korszerűsítéssel kapcsolatos kiadás
2. Gyermekfelügyelet, gyermekgondozás
3. Háztartásvezetés
4. Házi ápolás
5. Háztartási nagygépek javítása, karbantartása
6. A lakás, lakóház tüzelőberendezésének, fűtésrendszerének, égéstermék elvezetésének, víz és szennyvízrendszerének javítása, karbantartása.
A magánszemély adóbevallásában tájékoztató adatként szerepeltetni kell a kedvezmény alapjául felhasznált számla sorszámát, kibocsátójának adószámát és a számlázott összeget. A tandíjhoz kapcsolódó kedvezményt 2009-től nemcsak a hallgató, illetve családtagja érvényesítheti, hanem annak a magánszemélynek is lehetősége van erre, akit a hallgató kérésére az igazolást kiadó intézmény az igazoláson az adóazonosító adataival feltüntetett. Az érvényesített biztosítási kedvezményhez a rendelkezési jog gyakorlása esetén kapcsolódik változás. A figyelembe vett összeg alapjának 36 százalékát arra az évre vonatkozó bevallásban kell bevallani (és megfizetni), amelyben a magánszemély rendelkezési jogát gyakorolta. Mentesül ez alól a kötelezettség alól, ha az adókedvezményt megalapozó befizetés évének utolsó napja és a rendelkezési jog gyakorlása között legalább 3 év eltelik. (Rendelkezési jog gyakorlásának minősül a visszavásárlás, a díjmentesítés és a kötvénykölcsön.)
1. példa
P.Anna 2000-ben életbiztosítási szerződést kötött, melynek lejárata 2015. 2001-től 2008-ig minden évben 80 ezer forint volt az adókedvezmény alapjául szolgáló díjfizetés. P.Anna 2005-2008-ig érvényesítette a 16 ezer forint adókedvezményt (80 ezer forint 20 százaléka, mind a négy évben). 2009-ben szintén 80 ezer forint biztosítási díj után 24 ezer forint (80 ezer forint 30 százaléka) adókedvezményt érvényesíthet. Amennyiben 2010-ben anyagi helyzete rosszabb lesz, nem tudja tovább fizetni a díjat, és a kötvény visszavásárlása mellett dönt, a következő befizetési kötelezettsége keletkezik: 2007-ben és 2008-ban érvényesített 2x16. ezer forint 120 százaléka 2x19.200=38.400 forint (az igénybe vett kedvezményt 20 %-kal növelten kell megfizetni)
2009-es kedvezményalap 36 százaléka: 28.800 forint
(tk. ez is 20 százalékkal növelt rész jelent, mert 24 ezer forint 120 százaléka 28.800 forint)
A 2006-ban, és a megelőzően érvényesített kedvezmény már mentesül.
Az adókedvezmények közül továbbra is magasabb, változatlan jövedelemkorlát vonatkozik az őstermelői kedvezményre (6 millió Ft) és a családi kedvezményre (eltartottak számától függően 6-8 millió forint). A jövedelemkorlátot meghaladó összeg 20 százalékával a számított kedvezményt csökkenteni kell (elfogy). A törvény felsorolja, hogy milyen sorrendben lehet igénybe venni az adókedvezményeket. Az önállóan, vagy a munkáltató által történő adó-megállapítás során azonban a magánszemély ettől eltérő sorrendet is megjelölhet. Rendelkezés hiányában, illetve adóhatósági közreműködéssel történő adó-megállapítás esetén az adókedvezmények figyelembe vételének sorrendje a következő:
1. Lakáscélú hiteltörlesztés kedvezménye (korábbi időszakról áthúzódó tétel)
2. Személyi kedvezmény
3. Alkalmi foglalkoztatás kedvezménye
4. Összevont adókedvezmény
5. Őstermelői kedvezmény
6. Családi kedvezmény
7. Egyéb
Az összevont adókedvezmények sorrendjét a törvény szintén meghatározza, abban az esetben viszont, ha a magánszemély önállóan nyújtja be a bevallást, lehetősége van más sorrendet választani:
1. Háztartási kedvezmény
2. Szolgálati idő, illetve nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából kötött szerződés alapján történő társadalombiztosítási és magánnyugdíjpénztári befizetésekhez kapcsolódó kedvezmény
3. Tagdíj fizetésére kötött megállapodás szerint magánnyugdíjpénztári befizetés kedvezménye
4. Saját tagdíjat kiegészítő magánnyugdíjpénztári befizetés kedvezménye
5. Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a foglalkoztatói hozzájárulás kiegészítéseként befizetett összeg kedvezménye
6. Tandíjkedvezmény
7. Korábbi évekről „halasztott” tandíjkedvezmény
8. Közcélú adományok kedvezménye
9. Biztosítási kedvezmény
Fontos: az őstermelői kedvezmény nem tartozik tehát az összevont adókedvezmények közé, viszont ha a törvény által meghatározott sorrendet bevallásunkban nem korrigáljuk, a maximálisan érvényesíthető 100.000 forintot olyan összevontan kezelendő kedvezmény(ek) tölt(het)i(k) ki, amelyekhez a későbbiekben adófizetési kötelezettség kapcsolódhat (biztosítás, tartós adomány). A korábbiaknál célszerűbb még nagyobb figyelmet fordítani a családi adótervezésre a családtagok várható jövedelme és adófizetési kötelezettsége függvényében. Ha a biztosításunk szerződője (díjfizetője) a házastársunk lesz például, a kedvezményt ő tudja érvényesíteni. Ha ezt elmulasztottuk, a háztartási-, a tandíj-, vagy a közcélú adományok esetében még mindig eldönthetjük, melyik családtag nevére kérjük a számlát, illetve az igazolást. A családi kedvezményt pedig év végén is „újraoszthatjuk”.
2. példa
P.Anna 3,6 millió Ft jövedelemmel rendelkezik 2009-ben, ez után 990.000 Ft adófizetési kötelezettsége keletkezik (1,7 MFt 18 %-a + 1,9 MFt 36 %-a).
Összevont kedvezmények alapja:
(1) háztartási 150.000 Ft
(6) tandíj 120.000 Ft
(9) biztosítás 80.000 Ft
összesen: 350.000 Ft, ennek 30 %-a: 105.000 Ft
Mivel azonban a jövedelme 3,4 és 3,9 MFt között van, az igénybe vehető összes kedvezmény 100.000 forintnál a 3,4 MFt-t meghaladó rész 20 százalékával kevesebb lesz.
Maximális kedvezmény: 100.000 - (3,6 MFt - 3,4 MFt) x 0,2 = 60.000 Ft.
Amennyiben nem szeretné a törvény által rögzített sorrendet módosítani, a tandíjkedvezmény egy része és a biztosítási kedvezmény „elveszik”. (Viszont ezzel később sem kell számolnia, lásd 1.példa.) A vízvezeték-szerelő 150.000 Ft összegű számláját tehát célszerű a házastárs nevére kérni, amennyiben ennek a kedvezménynek az érvényesítésére nála lehetőség van. Az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok közül a 10 százalékos adókulcs alkalmazásához kapcsolódó rendezett munkaügyi kapcsolatok kritérium került pontosításra. Egyszerűsödik a fejlesztési tartalék érvényesítésének szabályozása is: megszűnik a lekötési kényszer, viszont az ezzel összefüggő nyilvántartás-vezetést a törvény előírja.
Átalányadózás, osztalék és őstermelők
Az átalányadózás választásának bevételi értékhatára lényegesen magasabb, általános esetben 8-ról 15 millió forintra, kereskedők esetében 40-ről 100 millió forintra nő. Az őstermelők pedig a korábbi éves 7 millió forintos bevétel helyett 8 millió forintig választhatják az átalányadózást. Kötelezően meg kell őrizni azonban a bevétel megszerzése érdekében felmerülő kiadásokat igazoló bizonylatokat az elévülési idő lejártáig. 2009-től az a mezőgazdasági őstermelő minősül kistermelőnek, akinek az e tevékenységből származó bevétele nem haladja meg a 8 millió forintot (a korábbi 7 MFt helyett). Változik a saját bor értékesítéséhez kapcsolódó őstermelői kritérium is: a megtermelt és saját gazdaságban készített szőlőbor, illetve must fél litert elérő kiszerelésben történő értékesítése mezőgazdasági őstermelő tevékenységnek minősül (korábban 2 liter). Az osztalékjövedelmek után „egységesen” 25 százalékos szja-t kell fizetni jövőre (a korábbi 10 százalékos kulcs alkalmazásának lehetősége változatlan), a 14 százalékos eho kötelezettség viszont megmarad. Az adóamnesztia a magánszemélyekre is vonatkozik. Ha a magánszemély alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező társaságtól szerez osztalékjövedelmet, az osztalékadó mértéke a 2009. évi adókötelezettség megállapításakor 10 százalék, amennyiben a magánszemély a jövedelem 50 százalékának megfelelő összeget a jövedelem megszerzését követő 30 napon belül, de legkésőbb 2009. június 30. napjáig magyar állampapírba fekteti. Ebben az esetben az így szerzett jövedelemre vonatkozóan vagyongyarapodás nem állapítható meg.
A kamatadóhoz kapcsolódóan változott a kamat fogalma. Kamatnak minősül a jóváírt és/vagy tőkésített összegből a szokásos piaci értéket meg nem haladó rész. Ha a kamatadó megállapítására és megfizetésére a magánszemély kötelezett, a korábbi negyedéves rendszeresség helyett éves elszámolásra köteles. A cégautó-adó vagyoni típusú adóvá válik, amelyet a gépjárműadóról szóló törvény szabályoz. Az adó alanya a tulajdonos, lízingbevevő vagy használó, ha a személygépkocsi cég tulajdonában van, vagy magánszemélyként költséget számolnak el rá. Az adót negyedévente kell megállapítani és megfizetni. Mértéke legfeljebb 1600 köbcentiméteres hengerűrtartalomig 7.000 Ft/hó, ezt meghaladó hengerűrtartalom esetén 15.000 Ft/hó. Ebből az összegből levonható a személygépkocsi után megfizetett gépjárműadó.
Ambrus Attiláné, NYME KTK Pénzügyi és Számviteli Intézet
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
