Itt az új tb-törvény tervezete, benyújtotta a kormány az Országgyűlésnek

Megosztás Tetszik

Jövő év július 1-jétől egységes, 18,5 százalékos kulcs alá vonja a kormány a társadalombiztosítási járulékokat, amelyet a biztosított személy fizet valamennyi, biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban keletkező, járulékalapot képező jövedelme után – derül ki a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló törvényjavaslatból. A járulékfizetésre vonatkozó különös szabályok alapján fizetendő nyugdíjjárulékot továbbra is külön nevesíti a törvény, annak mértéke 10 százalék. Jövőre havi 7710 (napi 257) forintra nő az egészségügyi szolgáltatási járulék összege. Egyes biztosítotti kategóriák esetében új kötelezettségként jelenik meg a tb-járulék megfizetése.

Új, törvényi szintű jogszabályban vonja össze a kormány a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény és a végrehajtását szolgáló, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról  szóló 195/1997. kormányrendeletet. A törvényjavaslat indoklása szerint a cél, hogy a széttöredezett szabályozás egységes, törvényi szintű szabályrendszerben egyszerűsödjön és egységes elvek mentén működjön a járulékszabályozási  rendszer.

Ennek keretében jövő éáv július 1-jétől egységes, 18,5 százalékos járulékkulcs lesz a mostani 10 százalékos egyéni nyugdíjjárulék, valamint a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék helyett, amelyet a biztosított személy fizet valamennyi, biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban keletkező, járulékalapot képező jövedelme után. Kizárólag a nyugdíjjárulékot nevesíti az új törvény, amelyet egyes ellátások után kell megfizetni, a korábbi szabályokkal összhangban.

Az egykulcsos társadalombiztosítási járulék bevezetésével – a kormány szerint – csökkennek a foglalkoztatók adminisztrációs terhei. Ezzel egyidejűleg egyes biztosítotti kategóriák esetében új kötelezettségként jelenik meg a  társadalombiztosítási járulék megfizetése, így például a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony esetében, amely ellátási jogosultságot is eredményez.

A vállalkozók évi 7,5 milliárd forintot spórolnak azzal, hogy enyhülnek a minimum-járulékalap szabályok. Míg jelenleg az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot legalább a minimálbér másfélszerese után fizetik meg, addig 2020. július 1-jétől a minimálbér után. 

Az új szabályozás immáron teljes mértékben mentesíti a saját jogú nyugellátásban részesülő személyek kereső tevékenységét a biztosítás és a járulékfizetés alól. Július 1. után már minden dolgozó nyugdíjast megillet a járulékmentesség. Jelenleg csak a munkajogviszonyban állókra érvényes az kedvező a szabály, hogy bérüket mindössze a 15 százalékos mértékű szja terheli. A kormány számításai szerint a szabály kiterjesztése évente összességében mintegy 20 milliárd forintot hagy az érintetteknél.

Kedvező változás, hogy 2020. július 1-jétől a teljes, 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulék terhére érvényesíthető a családi kedvezmény, vagyis azt a 1,5 százalékos mértékű munkaerőpiaci járulékból is lehet majd vonni.

Az 1997. évi LXXX. törvényben foglalt alapelvek, értelmező rendelkezések, a biztosítási jogviszonyra vonatkozó alapvető rendelkezések, a társadalombiztosítás keretében igénybe vehető ellátások körének rögzítése, valamint az eljárási, nyilvántartási, adatszolgáltatási szabályok kiegészülnek a kormányrendeleti szintű szabályokkal, ugyanakkor tartalmi változásra szűk körben kerül sor.

A törvénytervezet itt érhető el.