hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Költségtérítés, ha más az autó tulajdonosa és üzembentartója

  • adozona.hu

A gépkocsi hivatali célú használatánál gyakori, hogy az autó tulajdonosa és az üzembentartó nem ugyanaz a személy, az is lehet, hogy a szülő, az anyós vagy az após. Ki fizeti a cégautóadót, adható-e adómentes költségtérítés. Olvasói kérdésre adott válaszában Surányi Imréné okleveles közgazda a 2018-tól hatályba lépő módosításokra is kitért.

hirdetés
hirdetés

Olvasónk kérdése részletesen így szólt: Befolyásolja-e a személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja tv.) szerint adómentesen adható költségtérítést a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról 2012. évi CXXVI. tv. 57. §-a, ha társaságunk e törvény hatálya alá tartozik? 1. Munkavállaló tulajdonában van a gépjármű, a forgalmiba bejegyzett üzembentartó az édesanyja, és az édesanyja nevére szól a kötelező biztosítás. 2. Munkavállaló hozzátartozója (szülő) tulajdonában van a gépjármű, a forgalmiba bejegyzett üzembentartó munkavállalónk, és a munkavállaló nevére szól a kötelező biztosítás. 3. Munkavállaló házastársának hozzátartozója (szülő) tulajdonában van a gépjármű, a forgalmiba bejegyzett üzembentartó a munkavállaló házastársa, és a munkavállaló házastársa nevére szól a kötelező biztosítás. A fenti esetekben: a.) Jogosult-e a munkavállaló a gépjármű hivatali célú használatára tekintettel az üzemanyag térítésére a fogyasztási norma figyelembe vételével? b.) Jogosult-e a munkavállaló a megtett kilométerek után a 15 forintos költségtérítésre? c.) Amennyiben jogosult az adómentes költségtérítésre (a, és b kérdések), keletkezik-e valakinek cégautóadó-fizetési kötelezettsége?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A 2012. évi CXXVI. törvény 57. §-a kizárólag az agrárkamarával munkavállalói, megbízási, tisztségviselői jogviszonyban álló magánszemélyekre vonatkozik, tehát gazdálkodó szervezet (társaság) esetében nem alkalmazható akkor sem, ha egyébként az említett törvény hatálya alá tartozik.

A kilométerenként 15 forintos általános személygépkocsi normaköltség alkalmazhatósága a jelenleg hatályos előírás szerint kizárólag akkor lehetséges, ha a magánszemély a hivatali, üzleti utazásához a saját vagy a házastársa tulajdonában lévő, illetve az általuk zárt végű lízingbe vett gépjárművét használja. A tulajdonjogot jelenleg a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás befizetését tanúsító szelvénnyel kell igazolni, ami azt jelenti, hogy ha a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást nem a tulajdonos, hanem a személygépkocsi üzemeltetője fizeti, kiküldetési rendelvénnyel nem adható bevételnek nem minősülő, cégautóadó-fizetési kötelezettséggel nem járó költségtérítés [szja tv. 3. sz melléklet].

Ugyanakkor kedvező változás, hogy 2018. január 1-jétől a gépjármű-használat szempontjából a magánszemélynek nem csak a házastársa, hanem a közeli hozzátartozója tulajdonát képező vagy általa zárt végű lízingbe vett jármű is saját tulajdonúnak minősül. Közeli hozzátartozók: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés) 1. pont].

Szintén 2018. január 1-jétől lép hatályba az a rendelkezés is, amely a gépjárművek tulajdonjogának igazolására nem a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás befizetési szelvényt (így annak elévülésig tartó megőrzését), hanem a közlekedési igazgatási hatóság által kiadott törzskönyvet (a törzskönyv visszavonása esetén a hatóság által kiadott igazolást) írja elő.

Mindezt figyelembe véve, a munkavállaló, ha tulajdonában van a személygépkocsi,de a forgalmiba bejegyzett üzembentartó az édesanyja, és az édesanyja nevére szól a kötelező biztosítás, valamint a munkavállaló, ha a hozzátartozója (szülő) tulajdonában van a gépjármű, míg a forgalmiba bejegyzett üzembentartó a munkavállaló, és a munkavállaló nevére szól a kötelező biztosítás, jelenleg nem, csak jövőre jogosult kiküldetési rendelvény alapján bevételnek nem számító költségtérítésre.

Kiküldetési rendelvénnyel történő költségtérítés esetén cégautóadót nem kell fizetni.

Ha a munkavállaló házastársának hozzátartozója (szülő) tulajdonában van a gépjármű, a forgalmiba bejegyzett üzembentartó a munkavállaló házastársa, és a munkavállaló házastársa nevére szól a kötelező biztosítás, sem jelenleg, sem jövőre nem jogosult kiküldetési rendelvénnyel költségtérítésre.

Ha a kiküldetési rendelvény nem alkalmazható, a személygépkocsi üzleti használatára tekintettel kifizetett összeg a személygépkocsit használó munkavállaló munkaviszonyból származó bevallás-köteles költségtérítésének számít, de

-         a kifizetéskor nyilatkozhat arról, hogy mennyi költséget kíván elszámolni, és adóelőleget, járulékot, szochót, szakképzési hozzájárulást csak a nyilatkozott összegen felül fizetett rész után kell fizetni;

-         a szja tv 3. számú melléklet IV. fejezetének a nem saját tulajdonú személygépkocsira vonatkozó rendelkezései szerint, az őt terhelő (jellemzően üzemanyag) költségeket útnyilvántartás alapján majd az adóbevallásakor tételes elszámolással levonhatja.

A költségnyilatkozat a költségtérítés 100 százalékáig is terjedhet, de fontos szabály, hogy ha a költségnyilatkozat alapján figyelembe vett költség meghaladja majd az adóbevallásban elszámolt igazolt költséget, akkor a költségkülönbözet 39 százalékát, valamint az emiatt mutatkozó adóbefizetési különbözet 12 százalékát különbözeti bírságként az adóévre vonatkozó bevallásban külön kötelezettségként kell feltüntetni, és a személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség szerint kell megfizetni [szja tv. 48.§ (4) bekezdés]. Nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha a költség-különbözet az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett költség összegének 5 százalékát, a befizetési különbözet a 10 ezer forintot nem haladja meg.

Tételes költségelszámolás esetén az utazáshoz igénybe vett személygépkocsi magánszemély tulajdonosának (az üzemeltetőtől függetlenül) cégautóadót kell fizetnie, mégpedig az adókötelezettsége annak a hónapnak az első napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban a költségelszámolás történt [Gjt. 17/C § (2) bekezdés].

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Most még idei áron rendelheti meg előfizetését, előfizetéséhez már 2018-as HVG Adó- és Tb-különszámot küldünk, és ingyenesen vehet részt a System Media Kft. Adózás-2017 című képzésén is!
Az akció feltételei a 2017. szeptember 29-étől november 30-áig megrendelt, és 2017. december 8-áig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** A csomag megvásárlásával most akár 24 kreditpontot is szerezhet: az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont; és ha most rendel, kreditpont gyűjtő akciónk keretében további 22 kreditpontot gyűjthet a System Media Kft. online képzésével. Részletek>>


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Számlán lévő vásárlási utalvány

Pölöskei Pálné

adószakértő

Kft. kiválása bt.-ből

Pölöskei Pálné

adószakértő

Gazdasági tevékenység

Szipszer Tamás

adószakértő

2017 november
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X