hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Cégkapu: még több kérdés – válaszokkal

  • adozona.hu
1

Ezek a magyarorszag.hu szerint a cégkapu-szolgáltatás kapcsán leggyakrabban feltett kérdések és a rájuk adott válaszok.

hirdetés
hirdetés

Mikor lesz elérhető a cégkapu-szolgáltatás?

Az online, valamint űrlapos regisztráció már elvégezhető, illetve kezdeményezhető, a szolgáltatás indulásának tervezett időpontja 2017. december 1.

Melyik jogszabály szabályozza a cégkapu működését?

A cégkapu az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. Rendelet (Vhr.) szerinti kézbesítési szolgáltatáshoz kötődő, biztonságos kézbesítési szolgáltatási címnek minősülő, a kijelölt szolgáltató által a gazdálkodó szervezetek számára biztosított tárhely. 

A jogszabály a hivatalos elérhetőségről történő dokumentumküldést és az azon történő fogadást 2018. január 1-jétől teszi kötelezővé a gazdálkodó szervezetek számára.

Egy gazdálkodó szervezetnek hány cégkapuja lehet?

Egy gazdálkodó szervezet egyetlen cégkapuval rendelkezhet, és minden cégkapunak egy fő cégkapumegbízottja lehet.

Ki és hol adminisztrálhatja a cégkapu-szolgáltatást (ügyintézők felvitele, törlése stb.)?

Az adott gazdálkodó szervezet nevében a cégkapu igénybevételével elektronikus kapcsolattartásra jogosult cégkapu-ügyintézők regisztrációját a regisztrációkor megadott cégkapumegbízott tudja majd elvégezni az erre kialakított – várhatóan 2017. 12. 01-jétől elérhető – cégkapu adminisztrációs felületen, amely KAÜ-azonosítást követően lesz elérhető.

A fenti jogosultság megszűnésekor a cégkapumegbízottnak törölnie kell az érintett ügyintézőt a cégkapu-adminisztrációs felületen.

Hány személy rendelhető hozzá a cégkapuhoz?

A cégkapuhoz több személyt is hozzá lehet rendelni a – várhatóan 2017. 12. 01-jétől elérhető – cégkapu adminisztrációs felületen. A felhasználók száma nincs maximalizálva.

Melyek azok a kommunikációs csatornák, amelyeket lehet, illetve kötelezően a cégkapun keresztül kell használni?

A cégkapun keresztül a gazdálkodó szervezetek online tarthatják a kapcsolatot a hivatalokkal, valamint az egyén, elektronikus ügyintézést biztosító szervekkel. Személyes ügyintézés nélkül küldhetnek és fogadhatnak dokumentumokat, ezen keresztül az ügyintézés gyorsabbá és kényelmesebbé válik.

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 14. §-a szerint a gazdálkodó szervezetek kötelesek bejelenteni az ügyintézési rendelkezésének nyilvántartásába az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségüket (a továbbiakban: hivatalos elérhetőség). A hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltatásokat szintén e törvény határozza meg.

A cégkapu az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. Rendelet szerinti kézbesítési szolgáltatáshoz kötődő, biztonságos kézbesítési szolgáltatási címnek minősülő, a kijelölt szolgáltató által a gazdálkodó szervezetek számára biztosított tárhely.

A cégkapu-szolgáltatásból küldött/fogadott üzeneteket a 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendeletben meghatározott Biztonságos Kézbesítési Szolgáltatásra (továbbiakban BKSZ) vonatkozó szabályok alapján kézbesíti a szolgáltató.

Milyen típusú dokumentumok küldésére és fogadására alkalmas a cégkapu?

A cégkapuból kizárólag az ÁNYK-programmal előállított (.kr kiterjesztésű) fájlok tölthetők fel.

A cégkapuba más intézmények, hivatalok Hivatali kapujából bármilyen típusú dokumentumok érkezhetnek.

Lesz-e lehetőség az ÁNYK-programból közvetlen cégkapus feltöltésre?

A cégkapuból, mint szervezeti postafiókból, a dokumentumküldés az ÁNYK-programból közvetlenül is elérhető lesz, amennyiben az adott nyomtatvány készítője engedélyezi ezt a funkciót az űrlap tervezése során (a Perkapuhoz hasonlóan).

Lesz-e lehetőség a cégkapu vonatkozásában gépi interfészes csatlakozásra?

Igen, a későbbiekben lesz erre is lehetőség. Gépi csatlakozás esetén a webes felület nélkül webservice-en keresztül is lehet dokumentumokat küldeni és fogadni.

A gépi kapcsolat indulásának pontos időpontjáról tájékoztatást fognak kiadni. A gépi interfész kialakításhoz szükséges leírást szintén közzé fogják tenni.

(Az interfész a jelenlegi meglévő interfészen fog alapulni. Annak az intézménynek, amely már rendelkezik gépi interfésszel – pl. perkapuval rendelkezik, de szeretne áttérni a cégkapura –, elegendő lesz a meglévő interfész módosítása.)

A cégkapu bevezetésével megszűnik a perkapu?

A cégkapu-regisztrációra jogosult kérheti, hogy a Szabályozott Elektronikus Ügyintézési Szolgáltatásról (SZEÜSZ) szóló rendelet szerinti perkapu-szolgáltatása – az adott Perkapu kapcsolattartójának jóváhagyásával – a cégkapuba integrálódjon. A perkapu-migrációs lehetőség várhatóan 2017. december 1-jétől lesz elérhető, amelyről részletes tájékoztatást fognak adni.

A cégkapu esetében eltérőek-e a követelmények az ügyfélkaputól, illetve perkaputól a dokumentumok aláírásával, titkosításával kapcsolatosan?

A dokumentumok aláírására, hitelesítésére nem a Kézbesítési szolgáltató (jelen esetben a NISZ) írja elő a követelményeket, hanem az adott eljárás „gazdája”, pl. az OBH, NAV stb. Amennyiben a fogadó intézmény megköveteli a csatolt dokumentumok hitelesítését, akkor a cégkapu ugyanúgy képes lesz azt a címzett számára kézbesíteni, mint ahogy a perkapu vagy az ügyfélkapu esetén teszi ma is – írja a magyarorszag.hu.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő, részt vesz a sorsoláson is, ahol 2 db Rúzsa Magdi koncertjegyet nyerhet a Papp László Budapest Sportarénába! Az akció feltételei a 2017. december 1-től 2018. január 4-ig megrendelt, és 2018. január 12-éig befizetett előfizetésekre vonatkoznak. Részletek »

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek nevét és regisztrációs számát a rendeléskor megadott adatokkal a befizetés után kiküldött számlán tüntetjük fel.


Hozzászólások (1)

pp528

Mikor lehet részleteket olvasni az egyéni vállalkozók kötelezettségéről? Egyáltalán: ők is kötelesek lesznek elektronikus ügyintézésre pl. adóbevallás esetén az Ügyfélkapu helyett?

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Online kassza számlamásolat kiadása

Szolnoki Béla

adószakértő, könyvvizsgáló

Kapcsolt vállalkozások hipa adóalap meghatározása

Szolnoki Béla

adószakértő, könyvvizsgáló

Építményadó

Szolnoki Béla

adószakértő, könyvvizsgáló

2017 december
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X