hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Adófizetés vagy megváltozott munkaképességű foglalkoztatása?

  • Tirpák Anita mérlegképes könyvelő és adószakértő

Profitorientált környezetben a cégek számára fontos szempont, hogy költségeiket a lehető legalacsonyabb szinten tartsák. A munkáltatóknak az egyik legnagyobb anyagi ösztönzést kétségtelenül a rehabilitációs hozzájárulás csökkentése jelenti. Ezenkívül a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása után többféle más kedvezmény is igénybe vehető mind a munkáltató, mind a munkavállaló oldaláról nézve. Ezeket vizsgáljuk meg alaposabban kétrészes cikkünkben.

hirdetés
hirdetés
A rehabilitációs hozzájárulásra vonatkozó szabályokat a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) 22–24. §-ai tartalmazzák.

Az Mmtv. 23. § (1) bekezdése alapján a jól ismert szabály a következő: amennyiben egy vállalkozásnál az átlagos statisztikai állományi létszám (amely alatt a Központi Statisztikai Hivatal munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutatójában foglaltak szerinti tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell érteni) a 25 főt meghaladja és a teljes munkaerő-állományának legalább 5 százalékát (továbbiakban: kötelező foglalkoztatási szint) megváltozott munkaképességű munkatársakkal nem tölti fel, akkor be kell fizetnie a hiányzó létszám után az éves rehabilitációs hozzájárulást.

Ennek éves összege a korábbi években 964 500 forint volt hiányzó létszámonként, azonban 2017-ben 1 147 500 forintra emelkedett az éves kötelezettség, ami számokban kifejezve 183 000 Ft/fő többlet adóterhet jelent a 2016-os évhez képest.

Továbbá, mivel a rehabilitációs hozzájárulás mértékét 2017-től a minimálbér értékéhez kötötték, a következő években a minimálbérrel egyetemben jelentősen tovább nő majd a rehabilitációs hozzájárulás összege is.

Az új szabály értelmében tehát a rehabilitációs hozzájárulás összege a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított minimálbér havi összege kilencszeresének megfelelő mértékére emelkedett [Mmtv. 23. § (5) bekezdés].

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy példáinkon keresztül megtudja, melyik az olcsóbb: ha megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztat, vagy ha kifizeti a hiányzó létszámra a közterhet!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő, a szolgáltatáscsomag részeként megkapja az „Adatvédelem a gyakorlatban” című kiadványt is! Az akció feltételei a 2018. március 14-től 2018. április 25-ig megrendelt, és 2018. május 9-ig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.
Részletek »

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek nevét és regisztrációs számát a rendeléskor megadott adatokkal a befizetés után kiküldött számlán tüntetjük fel.


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Kapcsolt vállalkozás meghatározása

Girászin János

Transzferár Üzletágvezető

Niveus Consulting Group Kft

Bitcoin nyereség adózása

Lepsényi Mária

adószakértő

2018 április
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X