hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Megszólalt a garantált bérminimumról az NGM

  • dr. Kéri Ádám ügyvéd
7

2017. január 1-jétől jelentősen változott a minimálbér, illetve a garantált bérminimum összege. Sok esetben azonban nehezen dönthető el, hogy mi jár az érintett munkavállalónak, így az illetékes szervtől állásfoglalást is kértünk.

hirdetés
hirdetés

A 430/2016. (XII. 15.) Korm. r. alapján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén, 2017. január 1-jétől havibér alkalmazásánál 127 500 forint.

Ezzel szemben a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén, 2017. január 1-jétől havibér alkalmazásánál 161 000 forintra emelkedik.

A Nemzetgazdasági Minisztérium Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztályának állásfoglalása alapján a következőkre kell ügyelni.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, milyen kettős feltételnek kell érvényesülnie a garantált bérminimumra való jogosultságoz, illetve, hogy mi a helyzet, amikor a munkavállaló munkakörének egy részéhez kapcsolódik jogszabályi, képesítési követelmény, a másik részéhez azonban nem!

A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő, a 2017. júniusban megjelenő HVG Adó 2017 – évközi változások különszámot is megkapja a csomag részeként – csomagválasztástól függetlenül! Az akció feltételei a 2017. június 20-ától július 31-éig megrendelt, és 2017. augusztus 12-éig befizetett előfizetésekre vonatkoznak. Részletek »

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek neve és regisztrációs száma a befizetés után kiküldött számlán lesz feltüntetve.


Hozzászólások (7) , melyek közül a legfrissebbek:

Taylor2017

Tisztelt dr Kéri Ádám!

Elérhető a témában kiadott NGM állásfoglalás? El tudná küldeni nekem?
Előre is köszönöm!

dr. Kéri Ádám

Semmi esetre sem mondanám azt a Kúria álláspontjára, hogy nem mérvadó, különösképpen arra tekintettel, hogy teljes mértékben levezethető és megalapozott. Nem a munkakör alapozza meg önmagában a magasabb bért, hanem a mögötte meglévő magasabb képesítés. Ezen lehet vitatkozni, de nincsen túl sok értelme. Vagyonőr vonatkozásában meg van jogszabályban határozva, hogy milyen képesítések elfogadottak.

Rómeó

Kérem állásfoglalásukat a vagyonőrökkel kapcsolatban.A jogszabály v.az NGM általános
"állásfoglalása" mérvadó,különös tekintettel az ellenőrök felkészültségére?

Kozma5588

Egyetérték "msmester" bejegyzésével, a jogszabály valóban csak a munkakörre vonatkozóan írja elő a szakképesítés követelményét, nem említi, hogy csak akkor jár garantált bérminimum, ha az érintett munkavállaló végzettsége is megvan hozzá. A Kúria döntése, NAV,NGM álláspontjai mind alacsonyabb rendűek a jogszabályoknál és bármikor változtathatnak álláspontjukon, mint ahogy erre volt már nem egy példa. Így ezekre nem lehet építeni hosszú távon véleményem szerint....

dr. Kéri Ádám

abban igaza van, hogy az állásfoglalás kötelező erővel nem rendelkezik. Az azonban nem lényegtelen körülmény, hogy a munkaügyi ellenőrzés az alapján történik.

Ami a konkrét kérdését illeti, ott a helyzet nem kérdéses, hiszen a bírói gyakorlat egyértelműen rendezi évek óta. Az Ön számára is elérhető a Kúria weboldalán a 2343/2011. számú munkaügyi elvi határozat (3.oldal), mely sok más ítélethez hasonlóan rámutat arra, hogy ha csak munkakörre adnánk az emelt minimálbért, és nem követelnénk meg a végzettséget, abban az esetben az egyenlő munkáért egyenlő bért elve sérülne (kettős feltétel). Nem a munkakört díjazzuk itt ugyanis, hanem a mögötte meghúzódó végzettséget, képzettséget, felelősséget és tapasztalatot együttesen. Természetesen a képesítésnek odaillőnek is kell lennie ugyanezen okokból.

msmester

A jogszabály a középfokú képesítést igénylő MUNKAKÖR betöltése esetén írja elő a bérminimumot. Nem találom azt a konkrét jogszabályt, amely a magasabb összeg fizetésének kötelezettségét egyértelműen a másik feltételhez is köti, nevezetesen, hogy a dolgozó rendelkezik is az adott képzettséggel. (Egy másik jogszabály nyilván előírja és szankcionálja a szabálytalan foglalkoztatást, azonban egy ilyen esetben is jár a munkakör alapján a magasabb munkabér a kormányrendelet szerint. Ha erre vonatkozóan van ellentétes jogszabály, - nem állásfoglalás vagy vélemény! - örömmel vennék erről egy tájékoztatást. Azt gondolom ugyanis, hogy egy esetleges bírósági perben kizárólag a jogszabályok szövege dönt, akárhány cikk is jelenik meg annak értelmezéséről.

ja54

A FEOR besorolás szerint egyedül 9-es FEOR szakképesítést nem igénylő munkakör, az összes többi bérminimunot igényel.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Bt. kültagja

Széles Imre

tb-szakértő

Munkába járás költségtérítése

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Pénztárbizonylat aláírása

Magos Zoltánné

adószakértő

2017 július
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X