hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Ennyi lehet a szocho öt év múlva – Prémium a NAV dolgozóinak

  • MTI/Adózóna

Hat év alatt több mint a felével, 15,5 százalékkal csökkenhet a tavalyi évben még 27 százalékos, idén januártól pedig 22 százalékos szociális hozzájárulási adó mértéke – emelte ki sajtótájékoztatón Tállai András. Az államtitkár szólt arról is, hogy 4 százalékkal túlteljesült a kiemelt adónemekből várt bevételi előirányzat, így prémiumot kaptak az adóhatóság dolgozói. Akik tavaly december 31-éig megkérték az online pénztárgép használatához szükséges kódot, azok számára a kormány megteremti a lehetőségét, hogy igénybe vehessék az 50 ezer forintos állami támogatást.

hirdetés
hirdetés

Prémiumot kaptak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) dolgozói, miután az adóhatóság teljesítette 2016-os költségvetési bevételi tervét – közölte Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára sajtótájékoztatóján.

A teljes adóbevétel 12 792 milliárd forint lett 2016-ban. A kiemelt adónemek bevétele 4 százalékkal, 466 milliárd forinttal nőtt. A költségvetési bevételi előirányzati cél több mint 30 milliárd forinttal túlteljesült. Tállai András szerint ez a túlnyomórészt önadózásra épülő magyarországi adózási rendszerben jelenti, hogy "ezzel a NAV munkatársai teljesítették a negyedik negyedévi prémiumfeltételeket". A prémiumot a két ünnep között számfejtették is az adóhatósági dolgozók számára – tette hozzá az államtitkár.

Tállai a sajtótájékoztatón kitért arra is, hogy az onlinepénztárgép-használati kötelezettség tíz szolgáltatás bevonásával bővült. Január 2-áig 15 553 kódkérelem érkezett az adóhatósághoz, ebből 8546-ot taxis kért. A január 2-ai adatok szerint 12 453 – ebből 6459 hordozható – pénztárgépet üzembe is helyeztek. Az államtitkár azt ígérte, hogy azok számára, akik december 31-éig megkérték a kódot a NAV-tól, meg fogják teremteni az állami támogatás igénybevételének lehetőségét.

Hozzáfűzte: a NAV munkatársai több mint 23 ezer vállalkozást kerestek fel személyesen, és tájékoztatták őket kötelezettségeikről, közülük 5500-an jelezték, hogy továbbra is a számlázást választják.

A vállalkozásokat érintő idei adóváltozásokat ismertetve elmondta, hogy 580 milliárd forinttal javul a hazai vállalkozások helyzete az adóváltozásoknak köszönhetően, ami a tervezett GDP 1,5 százaléka. Hozzátette, az adóterhelés mértéke a GDP arányában 39-ről 38 százalékra mérséklődik 2017 végére.

Az államtitkár szerint a vállalkozói terhek csökkentésével teljesült az a 2010-ben megfogalmazott kormányzati cél, amely szerint Magyarországon olyan gazdasági helyzetet kell teremteni, hogy érdemi köztehercsökkenést lehessen elérni, javítva ezzel az ország és a magyar vállalkozások versenyképességét és növelve a családok életszínvonalát.

Felidézte, hogy január 1-jétől 5 százalékponttal, 27-ről 22 százalékra csökkent a szociális hozzájárulási adó. Ez egy hatéves folyamat kezdete, amely időszak alatt a munkáltatói adó több mint felével, 15,5 százalékponttal mérséklődhet.

Kifejtette: Magyarországon magas az adóék, a bruttó bérköltség és a rárakódó járulék aránya 48,2 százalék, amivel az OECD államai között a hatodik helyen állunk. A szociális hozzájárulás adó idei csökkentésével több mint 2 százalékponttal mérséklődik ez az arány. A kormány szeretné elérni a V4 országok szintjét, ehhez 2018-ban további 2, 2019-től pedig négy éven keresztül 2-2 százalékpontos csökkenés kell, de ez már jelentős bruttó bérnövekedéshez van kötve – mondta.

A szociális hozzájárulási adó 5 százalékpontos mérséklése idén 380 milliárd forint forrást hagy a vállalkozások kasszájában, a 2018-as további 2 százalékpontos mérsékléssel együtt a náluk maradó összeg már 540 milliárd forintra nő.

A minimálbér 15, a szakmunkás bérminimum 25 százalékkal emelkedett január 1-jétől, és megállapodás született arról is, hogy 2018-tól további 8, illetve 12 százalékos emelkedés jön. A hat évre szóló bérmegállapodás lényege, hogy a reálkeresetek a következő hat évben 40 százalékkal növekedjenek Magyarországon. A szaktárca emellett 2017-re 4,1, 2018-ra pedig 4,3 százalékos gazdasági növekedést tervezett – ismertette.

A további adócsökkentések közül kiemelte, hogy társasági adó egységesen 9 százalékra csökken, ami 147 milliárd forint megtakarítást hoz az érintett több mint 400 ezer társaság és mintegy 150 ezer egyéni vállalkozó számára. Hangsúlyozta, ezzel a magyar vállalkozói adókulcs lett a legalacsonyabb Európában, amitől komoly befektetési hatásokat várnak.

A kis- és középvállalati (kkv) körben a kisadózók tételes adójának (kata) összeghatára 6 millióról 12 millió forintra emelkedett. 2016 decemberében 175 ezer katás vállalkozó volt, 2017-től – vélhetően a kedvezőbb feltételek hatására – 205 ezren választották ezt az adózási formát.

Jelentős könnyítés az áfa alanyi mentesség értékhatárának 6 millióról 8 millió forintra emelése is; jelenleg 583 ezer vállalkozás van ebben a körben.

A kisvállalati adó (kiva) az eddigi 500 millió forint helyett 1 milliárd forint árbevételig, és az eddigi 25 helyett 50 foglalkoztatottig választható, és mindaddig a kiva hatálya alatt lehet maradni, amíg a foglalkoztatottak száma nem haladja meg a százat. A kiva kulcsának 16-ról 14 százalékra csökkentése 3,5 milliárd forint megtakarítás az érintett körnek. A kivát közel 6,5 ezren választották.

Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a kata és a kiva adózási formát év közben is választani lehet.

A munkaerő-mobilitást segítendő is több kedvező döntés született, amelyek révén mintegy 9 milliárd forintot fognak megtakarítani a vállalkozások.

Az egészségügyi hozzájárulási adó (eho) 27 százalékról 22 százalékra való mérséklésével további 5 milliárd forintot takaríthatnak meg a vállalkozások. A cafetéria adóterhe összességében 49,8-ról 43,66 százalékra mérséklődik.

Kérdésre válaszolva Tállai elmondta, a sertéshús ára a jelentős importkereslet miatt tavaly a második félévben a mázsánkénti 130 euróról 160 euróra emelkedett, ezért az ára most nagyjából azon a szinten van, mint az áfacsökkentés előtt, ez azonban az államtitkár szerint átmeneti. Nincsenek arra utaló jelek, hogy a csirkehús, a tej és a tojás ára emelkedne a nemzetközi piacon, így hasonló helyzet állna elő, mint a sertéshúsnál – mondta.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** A csomag megvásárlásával most akár 20 kreditpontot is szerezhet: az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont; és ha most rendel, az év eleji akciónk keretében további 18 kreditpontot gyűjthet a System Media Kft. online képzésével. Részletek>>


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Kiva alatt kifizetett bérleti díj tulajdonos ügyvezetőnek

Szolnoki Béla

adószakértő, könyvvizsgáló

Pénztárgép – nem tételesen beütve

Szolnoki Béla

adószakértő, könyvvizsgáló

Fejlesztési tartalék

Surányi Imréné

okleveles közgazda

2017 február
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 1 2 3 4 5
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X