Kötelező létszámnövelés a versenyszférában? Hiperadó a cigire!

Megosztás Tetszik

Erősen aggályos lenne jogilag, ha a kormány elrendelné, hogy a 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű áruházakban 70 négyzetméterenként legalább egy munkavállalót kellene foglalkoztatni, mint ahogy arról a Magyar Idők írt szerdán egy készülő jogszabálytervezetre hivatkozva. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) mostanáig hivatalosan nem reagált a hírre, Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter ugyanakkor nemrégiben tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: nem alaptalan a hír. A miniszter azt is bejelentette, hogy új dohányipari különadó bevezetését javasolja a kormány.

Pillanatok alatt bejárta a sajtót a hír, hogy a kormányzat újabb korlátok közé szorítaná a nagy áruházláncok működését, legalábbis a Magyar Idők ezt állította, egy készülő jogszabálytervezetre hivatkozva. Az NGM egyelőre nem reagált hivatalosan a hírre.

Az origo-ban megjelent mai hír szerint ugyanakkor megkeresésükre a minisztérium azt közölte, hogy „nincs a kormány előtt semmilyen javaslat, ami kötelezővé tenné a 400 négyzetméternél nagyobb kereskedelmi áruházakban, hogy 70 négyzetméterenként álljon a polcok mellett egy eladó”.

Ezt egyből meg is cáfolta Lázár János, Miniszterelnökséget vezető államtitkár, amikor nemrégiben tartott sajtótjékoztatóján közölte: "nem alaptalan az a hír, miszerint több embert kellene foglalkoztatniuk a minél nagyobb vállalatoknak" – tudósított az MTI. A kormány megvizsgálja a multinacionális cégek foglalkoztatáspolitikai helyzetét, így azt, hogy más EU-s tagállamokban milyen formában vonják be a nagyobb közteherviselésbe a nagyobb, kiskereskedelemmel foglalkozó áruházláncokat.

A miniszter emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság elmarasztalta Magyarországot az élelmiszerlánc-felügyeleti díjjal kapcsolatban, emiatt 23 milliárd forinttól esik el a magyar költségvetés, és vissza kell térni a korábbi rendszerre, amely alapján csak minimális díjat kell fizetniük az érintett piaci szereplőknek.

A kötelező foglalkoztatotti létszámra vonatkozó elképzelés meglepte a kereskedelmi szféra szereplőit, a munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseleteket is, mivel a múlt héten, a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumán egyetlen szó nem esett a hírekben megjelent kormányzati kezdeményezésről. Az ülésen felvetődött, a szociális partnerek igényt tartanának arra, hogy a foglalkoztatást érintő kormányzati javaslatok átmenjenek az érdekegyeztető fórumokon.

Ezzel elkerülhető lenne az, hogy az egyes szabályozásokat közösségi joggal való ütközés miatt vagy pusztán gyakorlati okból később hatályon kívül kelljen helyezni, melyre az utóbbi időben egyre több példa van. A vasárnapi munkavégzés tilalma ugyanis elbocsátásokkal jár, az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat pedig Brüsszel buktatta meg.

Az egyeztetésen a munka törvénykönyve tervezett módosítása is terítéken volt. A két oldal részletesen ismertette álláspontját, a kormányzat pedig arra tett ígéretet, hogy az elhangzottakat megfontolja. Félő, hogy a kormányzati prioritások ismét az orszaggyules.hu oldalról fognak kiderülni.

Mindeközben ugyanezen weboldalon látható, hogy a foglalkoztatással összefüggésben számos jogszabálytervezetet nyújtott be a kormány. Érinti a foglalkoztatást a T/6410. számú, a közigazgatási bürokráciacsökkentésről szóló tervezet, a T/6635 számú, egyes jogállási törvények módosításáról szóló tervezet, valamint a T/6979 számú, a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjairól szóló törvénytervezet is. Az említett javaslatok tartalmáról sem folyt előzetes konzultáció.

Jogilag aggályos lenne a kötelező létszámnövelés

A kormányzat ez idáig is több alkalommal beavatkozott a piaci viszonyokba, erre azonban nem az érintett területek szabályozási logikája alapján került sor. Az állam ugyanis ott nem szabályoz, ahol például ő a munkáltató. Nem határozza meg azt, hogy a közszférában egy alkalmazottra hány ügy, az orvosra hány beteg vagy a bíróra hány ügy juthat. A hivatkozott fogyasztóvédelmi szempontok érvényesülése pedig ezeken a területeken is megkívánhatná ezt.

Ha a meghatározott méretnél nagyobb szolgáltatást nyújtó multinacionális áruházak esetében bevezetnék a négyzetméterenként kötelezően elvárt létszámot, akkor az gyakorlati és jogi kérdéseket is felvetne. Gyakorlati probléma az, hogy amennyiben az érintett területeken munkaerőhiány van, akkor hogyan lehet kétszer annyi munkavállalót alkalmazni. Másrészt az egységes szabályozás a különböző árukat forgalmazó áruházakra nem egységes hatást gyakorolna. Nem biztos ugyanis az, hogy egy élelmiszerláncnak ugyanannyi eladóra van szüksége, mint egy lerakatként működő barkácsáruháznak vagy bútoráruháznak.

Nem tudjuk azt sem, hogy milyen szempontokat kívánna a kormányzat érvényesíteni. Amennyiben fogyasztóvédelmi szempontokat, abban az esetben kérdéses, hogy miért nem az adott, ágazati szabályozást változtatja meg. Amennyiben a munkavállalók érdekeit védené, akkor miért nem támogatja a kormány a munka törvénykönyve munka- és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseinek a módosítását? Ezeket a javaslatokat ugyanis rendre elutasítja (lásd például, hogy 6 napi munkavégzés után mindenkinek járjon egy pihenőnap).

Megváltoztathatná ezen túlmenően a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény hatályos változatát is. A területarányosan kötelezően elvárt számú munkavállaló foglalkoztatásának ötlete feltételezhetően azért merülhetett fel, hogy a vasárnapi zárva tartás miatt felszabaduló munkaerőt vissza kelljen foglalkoztatniuk a multiláncoknak.

Piaci körülmények között azonban ez eléggé abszurd megoldásnak tűnik. Az abszurd megoldások együttesen pedig még furcsább eredményekhez vezethetnek. A kormányzat ugyanis bezáratná a két évig veszteséges láncokat azon okból, hogy a piaci ár alatti áraikkal ne szoríthassák ki a hazai termelőket. Amennyiben a munkabérköltségeiket is behatárolná, azzal közvetve akár távozásra is kötelezhetné őket. Ez pedig alapvetően sértené a vállalkozás autonómiáját, a vállalkozás szabadságát, valamint az egyenlő bánásmód követelményét is. Ezeket az elveket pedig mind a hazai, mind pedig az uniós jog védelemben részesíti.

Az adómódosításokról mindent megtudhat a HVG adókonferenciáján!