Kapcsolt vállalkozás: új szabály 2015-től

Megosztás Tetszik

A minap két olvasónk konkrét eseteket felsorolva érdeklődött arról, hogy az említett szituációban a 2015-től érvényes új szabályok következtében létrejön-e kapcsolt vállalkozás. Pölöskei Pálné okleveles adószakértőnk válaszolt.

Első olvasónk az alábbi kérdéseire kért választ: 1. Egy belföldi magánszemély az "A" betéti társaságban kültag, a beltag a felesége (a feleség az üzletvezetésre jogosult tag is). Ez a magánszemély a "B" Kft.-ben tulajdonos 50 százalékkal, és egyben a "B" Kft. egyik ügyvezetője (két ügyvezető van a társaságnál). 2. Egy belföldi magánszemély az "A" betéti társaságban kültag, a beltag a felesége (a feleség az üzletvezetésre jogosult tag is). Ez a magánszemély a "B" Kft.-ben 50 százalékban tulajdonos, de semmilyen tisztséget nem tölt be. Ezen kívül még ez a magánszemély a "C" Kft.-ben az egyik ügyvezető, de tulajdoni részesedése nincs. Azt kérdezte: az 1-2. pontban leírtak megvalósítják-e 2015. 01. 01-jétől a kapcsolt vállalkozás fogalmát, és ha igen, akkor mikor kell azt bejelenteni (már 2015. 01. 01-jétől, vagy csak akkor, ha a társaságok között üzleti kapcsolat jön létre)?

2015. január 1-jei hatállyal a Tao. tv. 4. § 23. pontja kiegészül egy új f) alponttal, amely szerint kapcsolt vállalkozásnak minősül az adózó és más személy abban az esetben is, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel megvalósul a döntő befolyásgyakorlás az üzleti és pénzügyi politikára – emlékeztetett a jogszabályi háttérre Pölöskei Pálné.

Két feltételnek kell tehát teljesülni ahhoz, hogy fennálljon  a kapcsolt viszony: (i) azonos (részben azonos) az ügyvezető(k) személye; (ii) megvalósul a döntő befolyás az üzleti és pénzügypolitikára. 

Az új előírás azonban nem tartalmazza azt, hogy ha az ügyvezetők egymás közeli hozzátartozói, akkor őket egy személynek kell tekinteni a kapcsolt viszony fennállásának minősítéséhez – hangsúlyozta szakértőnk. Mindezek alapján az ügyvezetés ellátása alapján „A” bt. és „B” kft. , illetve „A” bt. és „C” kft. nem minősülnek kapcsolt vállalkozásnak, mivel „A” és „B”, illetve „A” és „C” ügyvezetői közeli hozzátartozók, de az ügyvezetés tekintetében külön személynek minősülnek.

Második olvasónk kérdése így szólt: Egy kft.-ben két tag van (A: 50, B: 50 százalékos tulajdonrésszel). Mindketten ügyvezetők, önállóan. Egy másik kft.-ben is tagok egy harmadik személlyel együtt (A: 33 %, B: 33%, C: 33 %). Itt mindhárman ügyvezetők, önállóan. A két cég között üzleti kapcsolat van évek óta. Ráadásul B egyéni vállalkozó is, és mindkét kft.-vel van üzleti kapcsolata. 2015-től hogyan kapcsoltak?

Szakértőnk a következőket válaszolta: A Ptk. (2013. évi V. törvény) 3:21. §-a definiálja valamennyi jogi személy tekintetében az ügyvezetőkre irányadó előírásokat. E szerint az ügyvezetés: a jogi személy irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatala, amelyek nem tartoznak a tagok vagy az alapítók hatáskörébe. Ügyvezetésre egy vagy több vezető tisztségviselő vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület jogosult. A Ptk. 3:112. §-a értelmében továbbá a vezető tisztségviselő a társaság ügyvezetését – a társasággal kötött megállapodása szerint megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban – a társaság érdekeinek elsődlegessége alapján önállóan látja el a jogszabályoknak, a létesítő okiratnak és a társaság legfőbb szerve határozatainak alapján. A vezető tisztségviselőt a társaság tagja nem utasíthatja, és hatáskörét a legfőbb szerv nem vonhatja el. Ezzel – álláspontom szerint – megvalósul az üzleti és pénzügypolitikára a döntő befolyás.

A kérdésben vázolt társaságoknál – álláspontom szerint – fennáll mind a két feltétel, így azok kapcsolt vállalkozásnak minősülnek 2015. január 1-től.