Feltételesen vissza nem térítendő támogatás (VNT) kezelése a visszamérésig

Tisztelt Szakértő! 

A feltételesen VNT támogatások (pl. GINOP Plusz) számviteli kezelését illetően a gyakorlatban kettő iskola van:

1. A támogatási előleggel való elszámoláskor a támogatási előleg teljes összegét halasztott bevételként kezelik; ha pedig a visszaméréskor lesz olyan rész, amely nem fordul át VNT-vé, azt majd a döntés meghozatalakor a halasztott bevételek főkönyvi számlával szemben rendezik. Feloldások a szokásos rendben évente a számviteli támogatási aránnyal számolva történnek.

2. A támogatási előleggel való elszámoláskor annak teljes összege a kötelezettségek között marad visszamérésig, majd a visszamérés eredményétől függően kezelik a véglegesen járó részt halasztott bevételként – esetleg aktív időbeli elhatárolással biztosítható az összemérés elvének megfelelő bevétel realizálása azzal, hogy előleg elszámolása visszamérésig nem tekinthető a támogatás pénzügyi rendezésének. Szerintem ez helyes megközelítés. 

Példa: 2021-ben 100 százalék előleg lehívásra került, a beruházás 2022-ben megvalósult, az eszközök is aktiválva lettek (14,5% kulcs), a záró elszámolást 2024-ben fogadták el. Az 1. fenntartási jelentés elfogadása alapján dől el, hogy a támogatás mekkora hányada fog véglegessé válni – ez 2024-ben lett beadva, de a mai napig (2026) nincs döntés, ugyanakkor várható a 100 százalékos átfordulás. Melyik évben mi a helyes számviteli kezelés, és milyen logika mentén indokolható a Sztv. rendelkezései figyelembevételével? A hasznos élettartam fele már eltelt. 

Köszönöm!