Ingatlanértékesítés – fordított áfa

Tisztelt Szakértő! Az áfatörvény 10. § (d) és a 142. § (1) a) pont értelmezésében, pontosításában kérném a segítségét. Adott egy projekt, melynek három kft. a szereplője: „A” = generálkivitelező, „B” = telektulajdonos, egyben az épülő ingatlan eladója, az építési engedély a nevére szól, „C” = megrendelő, aki a megvásárolni kívánt ingatlant bérbeadással hasznosítja, áfássá téve a tevékenységet. Az ingatlan üdülőövezetben van, nem lakóingatlan. Az építési telek külön nem kerül értékesítésre, az egy szerződés keretében kerül „C” Kft. birtokába. Az adásvételi szerződés a „B” és „C” Kft. között jön létre. A szerződés lényege, hogy a felépülő ingatlan „C” Kft. igényei szerint építési-szerelési munkafolyamat során jön létre, és a használatbavételi engedély alapján kerül át „C” Kft. birtokába. Az ingatlant „A” Kft. építi fel, mint generálkivitelező. („C” Kft. nem áll vele szerződéses jogviszonyban.) Egyik kérdésem, hogy áfamegítélés szempontjából probléma-e, ha a telek előzetesen nem kerül külön a megrendelő birtokába? Másik kérdésem, hogy a három szereplő, és szerződések közül melyik tartozik egyenes adózás alá, illetve a fent említett fordított adózás alá („A”–„B” vagy „B”–„C”)? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Juhász Gyuláné