Táppénzigény elfogadása

Tisztelt Szakértő! Jelenleg gyesen vagyok itthon az első gyermekemmel, azonban úton van a kistestvér. Munkáltatómnak jeleztem – személyes találkozó keretében, szóban – a terhesség tényét, illetve hogy szeretném megszüntetni a fizetés nélküli szabadságomat, majd utána táppénzre menni a Mt. 133. § (2) bekezdésének megfelelően, 30 nap betartásával. Ekkor a munkáltató közölte, hogy a táppénz ráeső 1/3 részét nekem kell helyette kifizetnem. Kért pár nap türelmi időt, azonban azóta sem jelentkezett. Ekkor még csak szóban jeleztem felé az igényemet. Pár napja e-mailben is elküldtem neki a nyilatkozatomat, visszadátumozva a szóbeli megbeszélésünk napjára, amire szintén nem érkezett válasz. Mit tehetek ebben az esetben, kihez fordulhatok? Kötelezhet-e a táppénz 1/3-ának megfizetésére, ami az őt terhelné? Én jogszerűen jártam el, vagy ez megtámadható, hogy csak annyit szerettem volna újra aktív állományban lenni, mivel táppénzre szerettem volna menni a 30 nap letelte után? Mivel közöltem a terhesség tényét, tudtommal el nem bocsáthatnak. Megtehetem, hogy a szóbeli közléstől számított 30 nap után egyszerűen kiíratom magam a háziorvosommal (ténylegesen fennáll a veszélyeztetett terhesség), a táppénzes papírt pedig eljuttatom a munkáltatónak? Megtagadhatja a táppénzem megigénylését? Köszönöm a választ!