adozona.hu
6/1992. (VI. 27.) MüM rendelet
6/1992. (VI. 27.) MüM rendelet
a munkavállalók ágazatközi besorolási rendszeréről
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 17. §-ának (3) és (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az Érdekegyeztető Tanács egyetértésével - a következőket rendelem:
E rendelet hatálya kiterjed az Mt. hatálya alá tartozó munkáltatóra és - a vezetőt [Mt. 188. § (1) bekezdés], valamint helyettesét kivéve - annak munkavállalójára.
A munkáltató
a szellemi foglalkozású munkavállalókat, illetve a szellemi munkaköröket a mellékletben szereplő "A", "B",...
E rendelet hatálya kiterjed az Mt. hatálya alá tartozó munkáltatóra és - a vezetőt [Mt. 188. § (1) bekezdés], valamint helyettesét kivéve - annak munkavállalójára.
2. §
(1) A munkáltató
a) a szellemi foglalkozású munkavállalókat, illetve a szellemi munkaköröket a mellékletben szereplő "A", "B", "C" és "D" jelű táblázatok, s azokhoz tartozó besorolási feltételek;
b) a fizikai foglalkozású munkavállalókat, illetve a fizikai munkákat, munkaköröket a melléklet "E" jelű táblázata, s az ahhoz tartozó besorolási feltételek
figyelembevételével sorolja a megfelelő csoportba.
(2) Az adott munkáltatónál kötött kollektív szerződés a besoroláshoz szükséges képesítésre, gyakorlati időre és egyéb feltételekre vonatkozóan a mellékletben foglaltaknál részletesebb előírásokat és azok alapján a melléklet szerinti besorolási csoportokon belül további csoportokat is meghatározhat.
3. §
(1) Munkáltatói érdekképviseleti szervezet, illetve több munkáltató által kötött kollektív szerződésben (a továbbiakban: középszintű megállapodás) a 2. § (1) bekezdésében említettektől - a sajátosságoknak megfelelő - eltérő kötelező besorolási feltételek és csoportok is meghatározhatók.
(2) A középszintű megállapodásban és az annak hatálya alá tartozó munkáltatónál kötött kollektív szerződésben az (1) bekezdés szerint eltérő tartalmú besorolási csoportok tekintetében meg kell határozni, hogy az e rendeletben szereplő besorolási csoportok közül melyiknek felel meg.
4. §
(1) E rendelet 1992. július 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet alkalmazásában középszintű megállapodásnak kell tekinteni a jegybanknál kötött kollektív szerződést is.
(3)
(4)
Vezető beosztású alkalmazottak
| Megnevezés | Kódszám (ksz.) |
| Vezető | |
| I. | 11 |
| II. | 12 |
Vezető I. (ksz. 11): Ide kell besorolni jellemzően a gazdálkodó szervezet nagyobb szervezeti egységeinek (pl. főosztály, gyár, gyárrészleg, üzem, nagyobb telep) vezetőit és azok helyetteseit.
Vezető II. (ksz. 12): Ide kell besorolni jellemzően az osztályvezetőket, az ezzel egyenértékű szervezeti egységek vezetőit és helyetteseit (pl. önálló csoport-, irodavezetőket).
Termelés- (tevékenység-) irányítók
| Megnevezés | Kódszám (ksz.) |
| Termelés- (tevékenység-) irányító | |
| I. | 21 |
| II. | 22 |
| III. | 23 |
Termelés- (tevékenység-) irányító II. (ksz. 22): Ide kell besorolni a középfokú (pl. szakközépiskolai, szakmunkásképző iskolai) végzettségű termelés- (tevékenység-) irányítókat és a középfokú végzettségű helyetteseket.
Termelés- (tevékenység-) irányító III. (ksz. 23): Ide kell besorolni a termelés- (tevékenység-) irányító I. és II. kategóriába sorolás feltételével nem rendelkező termelés- (tevékenység-) irányítókat.
Szellemi foglalkozású (nem vezető beosztású) alkalmazottak
Szellemi foglalkozású alkalmazottak I. (ksz. 31-32): Ide kell besorolni a középiskolai végzettséggel érdemi munkákat ellátókat, akik feladatukat önállóan, felelősséggel végzik. (Pl.: normatechnológus, időelemző, anyagnorma-készítő, munkaszervező, műszaki átvevő, műszaki ellenőr, üzemi technikus, számítástechnikai előadó, operátor, teljesítményelszámoló, statisztikus, üzemgazdasági munkatárs, készletgazdálkodó, kontírozó könyvelő, főkönyvi könyvelő, munkaerő- vagy bérgazdálkodási munkatárs.)
Szellemi foglalkozású alkalmazottak II. (ksz. 33-35): Ide kell besorolni azokat a feladatukat önállóan, felelősséggel ellátó érdemi munkát végzőket, akik középiskolai végzettséggel és a munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú szaktanfolyami képesítéssel rendelkeznek. (Pl.: a középiskolai végzettséggel és mérlegképes tanfolyami képesítéssel rendelkező főkönyvi könyvelő, mérlegelemző; felsőfokú munkavédelmi tanfolyami képesítéssel rendelkező munkavédelmi munkatárs; felsőfokú személyügyi tanfolyami képesítéssel rendelkező munkaerő- vagy bérgazdálkodó; felsőfokú statisztikai tanfolyami képesítéssel rendelkező elemző statisztikus.)
A nagy szakmai gyakorlattal rendelkezők, kiemelkedő teljesítményt nyújtók a "főmunkatárs" kategóriába sorolhatók be.
Szellemi foglalkozású alkalmazottak III. (ksz. 36-38): Ide kell besorolni az egyetemi, főiskolai végzettséggel érdemi munkát önállóan, felelősséggel ellátókat. (Pl.: mérnök, jogász, közgazdász.)
A nagy szakmai gyakorlattal rendelkezők, kiemelkedő teljesítményt nyújtók a "főmunkatárs" kategóriába sorolhatók be.
Ügyviteli alkalmazottak
| Megnevezés | Kódszám (ksz.) |
| Gyakornok (0-0,5 év gyakorlat | 41 |
| Ügyviteli munkatárs (0,5 gyakorlat felett) | 42 |
Ügyviteli alkalmazottak: (ksz. 41-42): Ide kell besorolni az ügyviteli jellegű feladatokat ellátókat (pl.: előkészítő könyvelő, egyeztető könyvelő, gépikönyvelő, leltárfelvevő, utókalkulátor, bérszámfejtő, bérelszámoló, bérelszámolási ellenőr, létszám- vagy munkaügyi törzsadat nyilvántartó, iratkezelő, iktató, titkárnő, gépíróadminisztrátor, telefonkezelő).
Ide kell besorolni a kihirdetéskor ügyintézői feladatokat ellátó, de megfelelő iskolai végzettséggel nem rendelkezőket is.
Fizikai foglalkozású alkalmazottak
Segédmunkás: (ksz. 51-52): A besoroláshoz legfeljebb egy havi begyakorlási idő kell, szakképzettség nem szükséges. A felvett dolgozó általában minden képzés nélkül munkába állítható.
Betanított munkás (ksz. 53-54): A besoroláshoz szakképzettség nem kell, a munkafogások elsajátítása azonban egy hónapnál hosszabb betanulási időt igényel.
Szakmunkás (ksz. 55-56): Ide kell besorolni a szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkező fizikai munkavállalókat.
Mester (ksz. 57-58): Ide kell besorolni a mester szakmunkás-bizonyítvánnyal (képesítéssel) rendelkező, a technikus képesítésű, valamint a nagy gyakorlati tudású szakmunkásokat, továbbá a szakirányú felsőfokú végzettséggel bíró, szakmunkát végző munkavállalókat.
Munkafeltételek:
Normál: Ide kell besorolni a Magyar Szabványban foglalt munkakörülményi értékeket meg nem haladó munkafeltételek között végzett könnyű fizikai munkákat, amelyeknél a munka-energia forgalom mértéke egy műszak alatt nem haladja meg az 5200 kilojoule-t.
Kedvezőtlen: Ide kell besorolni a normál munkafeltételi fokozatba nem sorolható fizikai munkákat.
Lábjegyzet
Hatályon kívül helyezte a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 37. § 12. pontja. Hatálytalan 2008.05.16.
Hatályon kívül helyezte a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 37. § 12. pontja. Hatálytalan 2008.05.16.
Hivatkozó joganyagok
2/2005. (I. 28.) FMM rendelet a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól szóló 2/2004. (I. 15.) FMM rendelet módosításáról
3/2006. (III. 17.) FMM rendelet a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól szóló 2/2004. (I. 15.) FMM rendelet módosításáról
1/2008. (II. 29.) SZMM rendelet a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól szóló 2/2004. (I. 15.) FMM rendelet módosításáról
Bírósági jogesetek
BH+ 2002.8.410 A felmondás indokának okszerűsége körében a bíróságnak vizsgálnia, illetve a munkáltatónak bizonyítania kell a minőségi csere indokának okszerűségét, vagyis azt, hogy az új munkavállaló alkalmazásához az adott munkakörben a munkáltatónak kellő érdeke fűződött és emiatt a munkavállaló munkájára a továbbiakban nincs szüksége [Mt. 89. § (2) bek., Legf. Bír. Munkaügyi Szakág 45. sz. elvi határozata].
BH 1994.12.704 Bírósági tisztviselőnek - az előírt képesítést is figyelembe véve - csak az a bírósági alkalmazott minősül és sorolható be a VIII. fizetési osztályba, aki munkaidejének nagyobb részében érdemi feladatokat lát el [1990. évi LXXXVIII. tv. 2. §, 5/1983. (XI. 12.) ME rend. 3. mell. D) pont, 6/1992. (VI. 27.) MüM rend. mell. D) pont, 15/1989. (XII. 20.) IM rend.].
BH 1995.1.64 A mozdonydiagnosztikai munkakörbe történő besorolás feltételei a Magyar Államvasutak Részvénytársaságnál [16/1992. MHF (MÁV Értesítő 6.) ut.].
BH 2004.3.122 Különös és egyéni teljesítményen alapuló bérrendszer nem ütközik az ágazatközi besorolási rendszerbe [Mt. 143. §].
BH+ 2007.8.374 A jogszabály nem határozza meg, hogy a fizikai foglalkozású munkavállalók besorolásánál kit kell nagy gyakorlati tudású szakmunkásnak tekinteni. Ha erről a kollektív szerződés sem rendelkezik, a munkáltató jogkörébe tartozik, hogy az egyes munkavállalók besorolásánál e feltétel fennállását megállapítsa [6/1992. (VI. 27.) MüM rendelet 2. § (2) bekezdés, melléklet E) pontja].
BH 2012.11.269 Szakmunkás bizonyítvány iskola rendszerű nevelési-oktatási intézményben három év tanulói jogviszony után szerezhető olyan szakképesítést igazol, aminek alapján a szakképesítést igénylő munkakört betöltő munkavállaló szakmunkásnak besorolható. Nem minősül szakmunkásnak, aki a szakképzettségét nem iskolarendszerű oktatásban szerezte [6/1992. (VI. 27.) MüM rendelet 2. § (1) bekezdés b) pont, melléklet E rész, 1992. évi XXII. törvény 142/A. §].
BH 2012.12.298 Szakmunkás bizonyítvány iskola rendszerű nevelési-oktatási intézményben három év tanulói jogviszony után szerezhető olyan szakképesítést igazol, aminek alapján a szakképesítést igénylő munkakört betöltő munkavállaló szakmunkásnak besorolható. Nem minősül szakmunkásnak, aki a szakképzettségét nem iskolarendszerű oktatásban szerezte [6/1992. (VI. 27.) MüM rendelet 2. § (1) bekezdés b) pont, melléklet E rész, 1992. évi XXII. törvény 142/A. §].