adozona.hu
BH 2005.10.355
BH 2005.10.355
A lakáscélú állami támogatások keretében nyújtott lakásépítési kedvezmény költségvetési támogatásnak minősül, ezért nem kártérítési pernek, hanem adóigazgatási eljárásnak van helye mind a támogatás jogosulatlan igénybevevőjével, mind az olyan személyekkel szemben, akik a jogosulatlan támogatás felvételét bűncselekményükkel elősegítették [1990. évi XCI. tv. 3. §, 5. §, 25. §, 75. §, 97. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Magyar Állam felperes keresetében 2 400 000 forint egyetemleges megfizetésére kérte az alpereseket kötelezni. Az I. r. és a II. r. alperesek egy lakossági bankkal 1997. december 15-én megkötött szerződéssel 2 400 000 forint lakásépítési kedvezményt vettek igénybe. A lakásépítési kedvezmény igénybevételének a feltételei azonban nem álltak fenn. A jogosulatlan támogatás felvételét a bank ügyintézőjeként eljáró III. r. alperes, a hamis építőanyag-számlákat kiállító, illetve hamis készültségi f...
BH 2005.10.355 A lakáscélú állami támogatások keretében nyújtott lakásépítési kedvezmény költségvetési támogatásnak minősül, ezért nem kártérítési pernek, hanem adóigazgatási eljárásnak van helye mind a támogatás jogosulatlan igénybevevőjével, mind az olyan személyekkel szemben, akik a jogosulatlan támogatás felvételét bűncselekményükkel elősegítették [1990. évi XCI. tv. 3. §, 5. §, 25. §, 75. §, 97. §].
A Magyar Állam felperes keresetében 2 400 000 forint egyetemleges megfizetésére kérte az alpereseket kötelezni. Az I. r. és a II. r. alperesek egy lakossági bankkal 1997. december 15-én megkötött szerződéssel 2 400 000 forint lakásépítési kedvezményt vettek igénybe. A lakásépítési kedvezmény igénybevételének a feltételei azonban nem álltak fenn. A jogosulatlan támogatás felvételét a bank ügyintézőjeként eljáró III. r. alperes, a hamis építőanyag-számlákat kiállító, illetve hamis készültségi fokot igazoló IV-VI. r. alperesek, valamint az önkormányzat (VIII. r. alperes) alkalmazottjaként eljáró VII. r. alperes valótlan építéshatósági igazolása tette lehetővé. Az I-VII. r. alperesek bűnösségét jogerős ítélet megállapította, többek között jelentős kárt okozó csalás bűntettében, melyet részben bűnsegédként, részben felbujtóként követtek el, valamint társfettesként folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében.Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és kötelezte az I-VII. r. alpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 2 400 000 forintot.
A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős ítélet részbeni megváltoztatását, és a VIII. r. alperes kereset szerinti marasztalását kérte. A III. r. alperes a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére nyitva álló határidőn túl terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, ezért ezt a bíróság csatlakozó felülvizsgálati kérelemnek tekintette. A III. r. alperes a jogerős ítélet megváltoztatását, és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. A felülvizsgálati, valamint a csatlakozó felülvizsgálati kérelemre a VI. r. és a VII. r. alperesek terjesztettek elő észrevételeket. A VIII. r. alperes tárgyalás tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az első- és másodfokú ítéletnek a felülvizsgálati kérelem, a csatlakozó felülvizsgálati kérelem, illetve az ellenkérelem korlátaira tekintet nélküli hatályon kívül helyezésének, és a per megszüntetésének van helye.
A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 45. §-ának (2) bekezdése alapján a felek jogviszonyára a 2001. február 1-jei időponttól hatályon kívül helyezett, a lakáscélú támogatásokról szóló 106/1988. (XII. 26.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) az irányadó. A R. 1. §-ának (2) bekezdése alapján e rendelet alkalmazásában támogatás: a lakásépítési kedvezmény.
A 2. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy lakásépítés, - vásárlás céljára, a méltányolható lakásigény kielégítésére az építtetőt (vásárlót) az általa eltartott, vele közös háztartásban élő gyermekek és egyéb eltartott családtagok után az építési költség (eladási ár) megfizetéséhez vissza nem térítendő állami juttatásként lakásépítési kedvezmény illeti meg. A 12. § (1) bekezdése szerint a kölcsönök nyújtását, folyósítását, a törlesztés és a kedvezmények megállapítását, valamint ezeknek a költségvetéssel való elszámolását - az építőre (építtetőre), illetőleg az értékesítőre tekintet nélkül - a lakossági bankműveletek végzésére felhatalmazott pénzintézetek végzik.
A fentiek alapján megállapítható, hogy a lakásépítési kedvezmény folyósítása során a lakossági bank pénzügyi lebonyolítóként vesz részt, ennek keretében köt szerződést a jogosulttal. A lakásépítési kedvezményt a központi költségvetés terhére az állam folyósítja. A pénzintézet - megbízási szerződés alapján - az állam által a részére átutalt összeget adja át a jogosultaknak, a kifizetett támogatással havonta köteles elszámolni. A hiány tehát nem a pénzintézetnél, hanem a központi költségvetésben jelentkezik.
Az érintett időszakban hatályos, az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (továbbiakban: Art.) hatálya a 3. § (1) bekezdésének b) pontja szerint kiterjed a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalap terhére törvényben, kormányrendeletben vagy miniszteri rendeletben meghatározott feltételek alapján juttatott támogatásra (költségvetési támogatás), illetve a c) pont alapján az e költségvetési támogatásokkal kapcsolatos eljárásra, ha annak megállapítása, beszedése, végrehajtása, visszatérítése, kiutalása vagy ellenőrzése az adóhatóság hatáskörébe tartozik. [Az adózás rendjéről szóló, jelenleg hatályos 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: új Art.) 4. §-a (1) bekezdésének b) pontja is így rendelkezik.]
Az Art. 75. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint az adóigazgatási eljárás - többek között - költségvetési támogatási jogosultság megállapítására, adó-visszaigénylési, adó-visszatérítési igény elbírálására, költségvetési támogatás kiutalására irányul. A 97. § c) pontja alapján adótartozásnak minősül az esedékességkor meg nem fizetett adó és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás. [Az új Art. 72. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint az állami adóhatóság jár el minden adó, költségvetési támogatás ügyében, feltéve, hogy azt törvény nem utalja más hatóság vagy adóhatóság hatáskörébe.]
A R. 3. §-ának (3) bekezdése szerint saját beruházású lakásépítés esetén a kedvezmény akkor folyósítható, ha az építtető a folyósító pénzintézetnek: (a) az építkezéshez felhasznált vásárolt anyagok és szolgáltatások jogszerű eredetét igazoló, saját nevére kiállított számlákat, egyszerűsített számlákat, illetve számlát helyettesítő okmányokat bemutatja, továbbá (b) írásban hozzájárul ahhoz, hogy az állami adóhatóság a bizonylatok valódiságát, az azokban foglalt gazdasági esemény megtörténtét, a kedvezmény igénybevételének jogszerűségét, felhasználásának szabályszerűségét a helyszínen ellenőrizze, és annak eredményéről a folyósító pénzintézetet tájékoztassa. Az (5) bekezdés szerint ha a folyósító pénzintézet észleli, hogy a bizonylatok valódisága vagy a bizonylatolt gazdasági esemény megtörténte kétséges, a tények feltárása érdekében megkeresi az építkezés helye szerinti illetékes állami adóhatóságot. A (6) bekezdésnek megfelelően, ha az adóhatóság vizsgálatot folytatott és azt állapítja meg, hogy a kedvezmény igénybevétele vagy felhasználása jogosulatlan volt, vagy az építtető érdekkörében felmerül ok miatt a szabálytalan, vagy nem valós gazdasági eseményről kiállított és a (3) bekezdés alapján felmutatott bizonylatban feltüntetett ellenérték a kedvezmény 15%-át eléri vagy meghaladja, a kedvezmény igénybevevőjének állandó lakóhelye szerint illetékes állami adóhatóság - jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás címén - előírja a folyósított kedvezmény késedelmi pótlékkal növelt összegének visszatérítését.
Az előzetesen ismertetett jogszabályi rendelkezésekből egyértelműen az következik, hogy az I. r. és a II. r. alperesek által igényelt lakásépítési kedvezmény a központi költségvetésből - jogszabályban meghatározott feltételek alapján - juttatott támogatás, tehát költségvetési támogatás. A folyósítás felhasználására, ellenőrzésére, valamint a jogosulatlanul folyósított összeg visszakövetelésére - mind az Art., mint a lakásépítési támogatásokra vonatkozó speciális jogszabály alapján, és eltérő törvényi rendelkezés hiányában - az állami adóhatóság rendelkezik hatáskörrel.
Az Art. 5. §-ának (1) bekezdése szerint adózó az a személy, akinek adókötelezettségét, adófizetési kötelezettségét, adót, költségvetési támogatást megállapító törvény vagy e törvény írja elő. A 25. § (1) bekezdése alapján az adót az e törvényben vagy más törvényben meghatározott esedékességekor az köteles megfizetni, akit arra jogszabály kötelez. A (2) bekezdés e) pontjának megfelelően, ha az adózó az esedékes adót nem fizette meg és azt tőle nem lehet behajtani, az adó megfizetésére határozattal kötelezhető az adóbevétel csökkentésével kapcsolatos bűncselekmény elkövetője az azzal összefüggő adó tekintetében.
A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 28. §-a szerint a bíróság a hatáskörének hiányát hivatalból veszi figyelembe. A Pp. 275/B. §-a szerinti hivatkozás értelmében, a Pp. 157. §-ának a) pontja alapján alkalmazandó 130. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint a pert meg kel szüntetni, ha a felperes követelésének érvényesítése más bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik, vagy a perre más bíróság illetékes, de a 129. § rendelkezése a szükséges adatok hiányában nem alkalmazható.
Jelen perbeli esetben tehát adózónak minősül a költségvetési támogatás jogosultja, az I. r. és a II. r. alperes, továbbá a jogerős ítélet megállapítása szerint az adóbevétel csökkentésével kapcsolatos bűncselekményt elkövető III-VII. r. alperesek is. A lakáscélú állami támogatás jogosultjával szemben, továbbá a lakáscélú állami támogatás jogosulatlan igénybevételét segítő személlyel szemben - ha büntetőjogi felelősségét megállapították - adóigazgatási eljárásnak van helye. Tehát az I-VII. r. alperessel szemben a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás visszaigénylése tekintetében az állami adóhatóságnak van hatásköre, az Art.-ben írt eljárási rend szerint. Hatáskör hiányában ezért velük szemben az ítéletek hatályon kívül helyezésével [Pp. 251. § (1) bek.] a pert meg kellett szüntetni.
A VIII. r. alperes kárfelelősségét a felperes a VII. r. alperes munkáltatójaként, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 348. § és 349. §-aira hivatkozással kérte megállapítani. A VIII. r. alperes helytállási kötelezettsége, illetve mértéke az adóigazgatási eljárás eredményétől függ, vele szemben csak olyan mértékben lehet kártérítési igénnyel élni, amilyen mértékű kár az adóhatóság eljárása során nem térül meg. Ennek befejeztéig a VIII. r. alperessel szemben érvényesített kártérítési igény idő előtt előterjesztettnek minősül (Legf. Bír. 2001/2/525. sz. elvi határozat). A Pp. 157. §-ának a) pontja alapján alkalmazandó 130. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján a bíróság a pert a VIII. r. alperessel szemben is megszüntette [Pp. 275/B. §, 251. § (1) bek.].
(Legf. Bír. Pfv. V. 21.062/2004. sz.)
Bírósági jogesetek
BH 2009.5.144 A jogosulatlanul igénybe vett lakáscélú állami támogatás visszaigénylése nem polgári per, hanem közigazgatási hatósági eljárás keretében történhet. Az eljárás a Magyar Államkincstár hatáskörébe tartozik. Jogerős határozatát az adóhatóság hajtja végre [2005. évi CXIX. tv. 118. § (2) bek., 2003. évi XCII. tv. 72. § (4) és (5) bek., 12/2001. (I. 31.) Korm. r. 19. § (2) bek., Pp. 130. § (1) bek. b) pont, Pp. 157. § a) pont, Pp. 251. § (1) bek., 275. § (3) bek.].
BH+ 2010.10.449 2008. január 2-ától a lakáscélú állami támogatások jogosulatlan igénybevétele miatt indult eljárások a hatósági jogkörben eljáró Magyar Államkincstár hatáskörébe tartoznak [2003. évi XCII. tv. 72. §].
