adozona.hu
BH+ 2010.10.449
BH+ 2010.10.449
2008. január 2-ától a lakáscélú állami támogatások jogosulatlan igénybevétele miatt indult eljárások a hatósági jogkörben eljáró Magyar Államkincstár hatáskörébe tartoznak [2003. évi XCII. tv. 72. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes keresetében 1 900 000 forint otthonteremtési támogatás visszafizetésére kérte az alperes kötelezését.
Az elsőfokú bíróság a kereset szerint marasztalta az alperest. Az ítélet ellen az alperes fellebbezett.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a pert megszüntette. Indokolása szerint a lakáscélú támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendeletnek (a továbbiakban: Korm. r.) a támogatási kérelem előterjesztésekor hatályos 19. § (9) bekezdés...
BH+ 2010.10.449 2008. január 2-ától a lakáscélú állami támogatások jogosulatlan igénybevétele miatt indult eljárások a hatósági jogkörben eljáró Magyar Államkincstár hatáskörébe tartoznak [2003. évi XCII. tv. 72. §].
A felperes keresetében 1 900 000 forint otthonteremtési támogatás visszafizetésére kérte az alperes kötelezését.Az elsőfokú bíróság a kereset szerint marasztalta az alperest. Az ítélet ellen az alperes fellebbezett.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a pert megszüntette. Indokolása szerint a lakáscélú támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendeletnek (a továbbiakban: Korm. r.) a támogatási kérelem előterjesztésekor hatályos 19. § (9) bekezdése szerint jogosulatlan igénybevétel észlelése esetén a támogatott személy lakóhelye szerint illetékes adóhatóság jár el, akként, hogy előírja a folyósított, közvetlen támogatás igénybevétel napjától számított késedelmi pótlékkal növelt összegének visszatérítését.
A Korm. r. 2007. évben hatályos 44. §-ának (2) bekezdése értelmében az önkormányzat jegyzőjének az e rendeletben szabályozott eljárására a közigazgatósági hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. Megállapította, hogy a közigazgatási hatósági eljárás lefolytatását írja elő a Korm. r. határozathozatalkor hatályos 44. §-ának (2) bekezdése is.
A közigazgatási hatóság a Ket. 19. §-a és 20. §-a szerint köteles az eljárást lefolytatni. Ezt az álláspontot támasztja alá az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 4. §-a (1) bekezdése b) és c) pontjának, valamint a Korm.r. 1. §-a (1) bekezdésének összevetése is.
A polgári bíróság hatáskörének hiányában ezért az elsőfokú bíróságnak a keresetlevelet a Pp. 130. § (1) bekezdés b) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítania. Mivel erre nem került sor, a pert a Pp. 239. §-ára utalással a Pp. 157. § a) pontja alapján megszüntette és egyidejűleg az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 251. § (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte.
A jogerős végzés ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte, hogy a Legfelsőbb Bíróság azt helyezze hatályon kívül és az elsőfokú bíróság ítéletét hagyja helyben.
Álláspontja szerint a perben az nem volt vitás, hogy az alperes a Korm. r. 19. §-ának (4) bekezdésében foglalt kötelezettségének nem tett eleget. E mellett az elsőfokú bíróság ítéletében azt is tényként állapította meg, hogy az alperes - mivel a támogatás igénybevételével vásárolt lakóházát bérbe adta - az állami támogatást a lakásigény kielégítésétől eltérő célra használta fel, amely önmagában maga után vonja a visszafizetési kötelezettséget a Korm. r. 21. §-ának (1) bekezdése alapján. A Korm. r. szerződéskötéskor hatályos 19. §-ának (9) bekezdése azt rögzítette, hogy ha az állami adóhatóság a vizsgálata során azt állapítja meg, hogy az állami támogatás igénybevétele jogosulatlan, vagy a támogatott személy nem a tőle elvárható körültekintéssel járt el, és ezáltal az érdekkörében felmerült ok miatt az igénybevétel szabálytalan, úgy az adóhatóság jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás címen előírja a támogatás folyósított összege késedelmi pótlékkal növelt összegű visszafizetését.
Hangsúlyozta, hogy a fenti jogszabályi rendelkezések összegzése és egybevetése alapján a Korm.r. korábban hatályos előírásai nem tartalmaztak olyan rendelkezést, amely szerint a lakáscélú támogatások folyósítása tárgyában a támogatásra jogosult és a hitelintézet között létrejött szerződésből származó jogviták tekintetében a bírósági út igénybevételének a lehetőségét kizárta volna.
Hivatkozott továbbá arra is, hogy az Art. 72. §-ának (4) bekezdése szerint a lakáscélú támogatások igénylésével összefüggésben a számlák valódiságát, valamint ezzel kapcsolatosan a támogatások igénybevételének jogszerűségét - a hitelintézet megkeresése alapján - az állami adóhatóság ellenőrzi. A törvény 72. §-ának (5) bekezdése ugyanakkor egyértelműen akként rendelkezett, hogy az ezen kívül eső szerződésszegésből eredő polgári jogi igényt a Kincstári Vagyon Igazgatóság (KVI) érvényesíti.
A kifejtettekre tekintettel a másodfokú bíróság az Art. 72. § (4) és (5) bekezdésébe, a Korm.r. 21. § (1) bekezdésébe és 44. § (1) bekezdésébe ütköző módon állapította meg, hogy az adóhatóság jogosult a visszatérítésről rendelkezni. Erre tekintettel a pert megszüntető végzése jogszabálysértő.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős végzés hatályban tartását kérte.
A Pp. 270. §-ának (2) bekezdése szerint a jogerős ítélet vagy az ügy érdemében hozott jogerős végzés felülvizsgálatát a Legfelsőbb Bíróságtól - jogszabálysértésre hivatkozással - a fél, a beavatkozó, valamint a rendelkezés reá vonatkozó része ellen az kérheti, akire a határozat rendelkezést tartalmaz. A (3) bekezdés értelmében a (2) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával van helye felülvizsgálati kérelemnek a keresetlevelet (fizetési meghagyást) a 130. § (1) bekezdésének a)-h) pontjai alapján idézés kibocsátása nélkül elutasító és a pert a 157. § a) és g) pontja szerint megszüntető jogerős végzés ellen.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás eredményeként megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.
A felperes helyesen hivatkozik arra, hogy az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról rendelkező 2005. évi CXIX. törvény 118. §-ának (2) bekezdése az Art. 72. §-át (4) és (5) bekezdéssel egészítette ki. A 2005. november 15-étől hatályos (4) bekezdést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni rendeli a jogalkotó. Az Art. 72. §-ának (4) és (5) bekezdéssel történő kiegészítésére a jogalkotó indokolása szerint azért került sor, mert a lakáscélú támogatás - tekintettel az Art. tárgyi hatályát meghatározó rendelkezésre - nem minősül az Art-ben meghatározott költségvetési támogatásnak, figyelemmel arra, hogy a törvény hatályát meghatározó rendelkezés egyértelműen csak azokat a költségvetési támogatásokat vonja az Art. szabályozási körébe, amelyek megállapítása, beszedése, végrehajtása, visszatérítése, kiutalása vagy ellenőrzése az adóhatóság hatáskörébe tartozik. Ebből következően ahhoz, hogy ezen támogatás típus tekintetében az állami adóhatóság bármilyen eljárás lefolytatására jogosult legyen, az Art.-ben erre vonatkozó speciális hatásköri szabály előírása szükséges. Minthogy az állami adóhatóság hatáskörét nem célszerű kiszélesíteni olyan feladatokkal, amelyek jellemzően polgári jogi jogviszonyból eredő követelések érvényesítésére irányulnak, a törvény az állami adóhatóság alaptevékenységéhez igazodva, a támogatások jogszerű igénybevételét igazoló számlák tekintetében írja elő az adóhatóság ellenőrzési kötelezettségét.
Az Art. e módosított rendelkezései összhangban állnak a Korm.r. 19. § (2) bekezdés bb) pontjának a 3/2005. (I. 12.) Korm rendelet 12. §-ával megállapított, 2005. február 1-jétől hatályos, ezt követően benyújtott támogatási kérelmekre alkalmazandó rendelkezéseivel.
Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény 195. §-ának (2) bekezdése értelmében az Art. 72. §-ának (5) bekezdése helyébe 2008. január 2-ától a következő rendelkezés lép: "A lakáscélú állami támogatásokkal összefüggő - (4) bekezdésben meghatározottakon kívül eső - állami követeléseket a kincstár érvényesíti. A kincstár - ezzel összefüggő - közigazgatási hatósági eljárás keretében hozott jogerős határozatában szereplő követelés köztartozásnak minősül, amit az állami adóhatóság adók módjára hajt be." E módosítás törvényi indokolása szerint a lakáscélú állami támogatással összefüggésben felmerült polgári jogi igényekkel kapcsolatos teendőket a korábbi szabályozás szerint a Magyar Államkincstár látta el. Tekintettel azonban arra, hogy a Magyar Államkincstár nem hatóság, így az állami támogatásokkal kapcsolatban nem volt joga fellépni a hitelintézetek esetleges jogsértéseivel szemben. A hitelintézeteknek az állammal szemben történő elszámolásait a vonatkozó kormányrendelet alapján az állami adóhatóságnak kellett ellátnia. Minthogy a hitelintézetekkel szembeni védelmet az új szabályozás szerint hatósági jogkörben eljárva a Magyar Államkincstár biztosítja, célszerű valamennyi, ezzel összefüggő hatósági jogosítványt is ehhez a szervezethez csoportosítani. Ha az Államkincstár az állami követelések érvényesítése során jogerősen megállapítja a követelés összegét, a végrehajtást az állami adóhatóság bonyolítja a rá vonatkozó általános rendelkezések szerint.
Az Art. 72. § (4) és (5) bekezdésének a 2008. január 2-ától hatályos rendelkezései szerint tehát a lakáscélú állami támogatások igénylésével összefüggésben a számlák valódisága, valamint ezzel kapcsolatosan a támogatások jogszerűségének az ellenőrzése az adóhatóság, az ezen kívül eső, a lakáscélú állami támogatásokkal összefüggő állami követelések hatósági jogkörben történő érvényesítése pedig a Magyar Államkincstár hatáskörébe tartozik. Ennek során közigazgatási eljárás keretében jár el és hoz határozatot. Az elsőfokú bíróság az Art. 72. § (5) bekezdésének módosított rendelkezése hatálybalépését követően, 2008. október 9-én hozott ítéletet, ezért az előzőekben idézett hatásköri szabályokat, tehát a polgári bíróság hatáskörének hiányát figyelembe kellett volna vennie.
A kifejtettekre tekintettel helyes a másodfokú bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy a jogosulatlanul igénybe vett lakáscélú állami támogatás visszaigénylése nem polgári per keretében történhet. Jogszerűen hivatkozott arra is, hogy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye. Az eljárás - a jogszabály módosítása miatt - azonban a közzétételre került korábbi állásfoglalástól (BH 2005/355.) is eltérően nem az adóhatóság, hanem a Magyar Államkincstár hatáskörébe tartozik.
A Legfelsőbb Bíróság ezért a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján a Pp. 130. § (1) bekezdés b) pontjára, a 157. § a) pontjára és a 251. § (1) bekezdésére tekintettel az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyező és a pert megszüntető jogerős végzést - az előzőekben kifejtett indokokkal kiegészítve - hatályában fenntartotta. (Legf.Bír.Pfv.V.20.804/2009.)