Kártérítés az építőiparban

Egy építőiparban dolgozó ügyfelem alvállalkozót vett igénybe egy építési projekt teljesítése során. Az alvállalkozó feladata üzemcsarnok acélszerkezetének építése volt. Ezt a munkát nem a szakmai elvárásoknak megfelelően végezte el – amit szakértői vélemény is alátámaszt – emiatt egy nagy nyári vihar letarolta az általa felépített szerkezetet. A fővállalkozó ügyfelemnek ez jelentős többletköltséget eredményezett: vissza kellett bontani a sérült részeket, ki kellett javítani a károkat amit a ledőlt szerkezet okozott, és újra kellett építeni (vasalni, zsaluzni, betonozni) a szükséges helyeken, valamint új acélszerkezetet kellett vásárolnia. Az alvállalkozó felelősségbiztosítása a többletköltség 2/3 részét térítette meg, ez volt a biztosításának a maximum összege ( 20 millió Ft). Az alvállalkozó az újonnan vásárolt vasanyagból aztán elkészítette a szerződésben általa vállalt munkát és kiszámlázta a szerződéses összeget a megbízó fővállalkozó felé. Az építési naplót az alvállalkozó átadta a fővállalkozónak, amiben szintén dokumentálásra került a viharkár. Kérdésem: mi lehet a megoldás a meg nem térült költségek (összes költség 1/3-a) megtérítésére? - Ügyfelem nem szeretné kifizetni az alvállalkozó számláját, és a kártérítés részeként kívánja kezelni. Megteheti ezt? - Megoldás lehet-e ebben az esetben, hogy az alvállalkozó felé kiszámlázzák a kártérítéssel nem lefedett összeget? - Amennyiben ez történne, milyen áfakulcsot kell alkalmazni a számlázás során?