Cég ingatlant ajándékoz

Tisztelt Szakértő! Az alábbi problémánk megoldásában kérem szíves segítségét, véleményét. Van egy 1989-ben alakult – a társasági adó hatálya alá tartozó – kft. két taggal (92% és 8%). A cég ingatlan-bérbeadással foglalkozik. Egyik ingatlanát eladta. A megmaradt három ingatlan mellett már nem célszerű fenntartani a kft.-t, ezért a végelszámolás mellett döntöttünk. Megvizsgáltuk a lakások cégből való kivonásának lehetőségeit, amelynek során úgy találtuk, hogy az volna pénzügyileg a legkedvezőbb eljárás, ha a cég a három lakást az egyik tulajdonosnak (aki egyben az ügyvezető is) elajándékozza. A következő eljárást követnénk. 1.) A három lakást a cég még a végelszámolás előtt a nyugdíjas, 92%-os tulajdonos ügyvezetőnek ajándékozza. A megajándékozott tulajdonosnak ezzel ún. egyéb jövedelme keletkezik, amit a felek közötti jogviszony alapján leadózik. 2.) Mivel a felek között tagi jogviszony van, ezért tagi "kivét"- ként kell a jövedelmet leadózni, ami nyugdíjas tag esetében csak a 15% szja-t jelenti. A jövedelem összege az ingatlan ajándékozásának időpontjában megállapított piaci forgalmi érték. 3.) Úgy tájékoztattak, hogy ez az ajándékozás a társasági adóra nem lesz hatással. 4.) Az illetéktörvény 17. paragrafus (1a) bek. a) pontja alapján nem kell fizetni a 9%-os illetéket, ha a megajándékozott személy az ajándék után a személyi jövedelemadót és a szociális hozzájárulási adót megfizette. A következő kérdések adódnak, amelyekre szíves válaszát kérjük: 1.) Az alapkérdés az, hogy a NAV-nak van-e lehetősége átértékelni az illetéktörvény 17. paragrafus (1a) bek. a) pontja szerinti illetékmentes ingatlanajándékozást még akkor is, ha a megajándékozott megfizette az szja-t és szociális hozzájárulási adót? Nem fogja-e az ún. vállalkozás céljára létrehozott társaság céljával ellentétesnek tekinteni az ingyenes ügyletet? (Még akkor is, ha a cég végelszámolással megszűnik.) Nem fogja-e a NAV azt mondani, hogy a tag vegye ki a lakásokat természetben a végelszámolás végén, a megmaradó vagyon felosztásakor, és így a törzsbetétjére vetített árfolyamnyereségként adózza le? (Megjegyzés: számításunk szerint ez a megoldás 7 millió forinttal kerülne többe nekünk.) 2.) Van-e annak jogszabályi (számviteli, adózási) akadálya, hogy a cég az ingatlanvagyonából ajándékozzon, és ezzel a vagyona felét elajándékozza? Igaz ezt végelszámolás során teszi, amikor a vagyon egyébként is a tulajdonosoké lesz, bár más feltételekkel. 3.) A NAV-nak van-e lehetősége átminősíteni ezt az ajándékozást, így a cég és a tulajdonos megállapodását az ajándékozásról, különös tekintettel arra, hogy a tulajdonos (ügyvezető) és a megajándékozott ugyanaz a személy? Van-e olyan tapasztalatuk, amely szerint a NAV átminősíti (adóelkerülésként értékelve) az ilyen ügyletet? Ha igen, ezt milyen jogszabály alapján teheti meg? 4.) Ha a NAV felülbírálná döntésünket, az milyen következményekkel járna? a.) Önellenőrzéssel – bírság vagy pótlék megfizetése nélkül – más eljárást kellene választanunk? b.) Egy kedvezőtlen esetben mekkora lehet a kivethető bírság (pótlék) összege? Milyen egyéb "büntetések" adódhatnak még? 5. ) Az általunk leírt metódus megfelel-e a vonatkozó jogszabályoknak? 6.) Hogyan hidalható át az a probléma, hogy az illetékbevallás céljára szolgáló B400-as adatlapon (7. pótlap) a mentességek között nem szerepel mentesség lehetősége az illetéktörvény 17. paragrafusa szerint? Előfordulhat, hogy ez a mentesség csak ingók ajándékozására vonatkozik, és ingatlanokra nem? Amennyiben további információra volna szükség, természetesen állunk rendelkezésre.