Utazásszervezési szolgáltatás

Az utazásszervezési szolgáltatásra vonatkozó különös szabályok értelmében, ha az áfatörvény 206. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltételek együttesen teljesülnek, akkor az ügyletet árrésadózás szabályai szerint kell megadózni. Az egyik ilyen feltétel az, hogy utazásszervezési tartalma kell, hogy legyen a szolgáltatásnak, vagyis jellegadó tartalmában turisztikai szolgáltatásnak minősüljön. Ezzel kapcsolatban kért kérdésem van. • A különös szabály alkalmazásánál ahhoz, hogy egy ügylet árrésadózás alá kerül-e vagy sem, mi a döntő szempont: az, hogy az utazási irodának van-e szervezői tevékenysége egy ügylet kapcsán (pl. biztosít-e több ajánlatot, amiből az utas választhat stb.), vagy az, hogy az utasnak jellegadó tartalma alapján egészben vagy meghatározó részben turisztikai szolgáltatást nyújt? • A turisztikai jelleg pontosan mit takar? A jogszabály erre nézve csak példálózó felsorolást ad (pl. szálláshely-szolgáltatás). A turisztikai szolgáltatás besorolásánál vizsgálni kell-e a megrendelő utas célját a megrendelt szolgáltatással kapcsolatban? Ha egy cég egy Budapesten megrendezett konferencia miatt vidéki kollégáinak szállást foglal az utazási irodánál, a megrendelő elsődleges célja üzleti cél és nem turisztikai cél. Az ügylet elbírálásánál kell-e vizsgálni a megrendelő elsődleges célját? Ha igen, mivel lehet ezt dokumentálni (mivel 2021. óta az utast már nem kell nyilatkoztatni)?