Helyiadó-számítás komplex megosztással

Tisztelt Szakértő! Hipaszámítás kapcsán kérném a segítségét. Adott egy teherfuvarozással foglalkozó kft., amelyik a helyi adóját a komplex megosztásos módszerrel állapítja meg. Székhelye „A” városban van, telephelyei pedig „B” és „C” városokban. „A” és „B” városban 2 százalék a helyi adó mértéke, „C” városban viszont mentesség van. A kft.-nek 90 munkavállalója van, ebből 60 tehergépkocsi-sofőr. A székhelyen nem végez bevételszerző tevékenységet, ott székhelyszolgáltatást nyújtónál van bejegyezve. „B” városban található meg a telephely és az iroda, de ezt szívességi alapon használja (másik kft. a tulajdonos). Itt folyik az autók szervizelése és az adminisztrációs munka, fuvarszervezés. Ez a központi ügyintézés helye a munkavállalók munkaszerződése szerint. „C” városban van a tehergépjárművek többségének a tárolási helye a forgalmi engedélyek és a fuvarozói engedélyek alapján. Itt egy üres területet bérel a cég. Hogyan szabályszerű a helyi adó számítása, 1-es vagy 2-es technika szerint, vagy esetleg más módszert kellene alkalmazni? 1. módszer: Személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszer esetén a székhelyre kizárólag az ügyvezető bérét, járulékait vesszük figyelembe, majd az összes többi bért + járulékot a „B” városnál. „C” város esetében nulla. Eszközérték arányos megosztás módszere esetén a székhelyre az ügyvezető telefonjának és laptopjának écs-jét (+ nullára leírt TE 10 %-át), „C” város esetében az ott tárolt tgk-k écs-jét (+ nullára leírt TE 10 %-át), „B” város esetében pedig az összes többi, nem tgk. eszköz értékcsökkenését (+ nullára leírt tárgyi eszköz 10 százalékát). A felmerült bérleti díjakat ahhoz a városhoz számoljuk, ahol azok felmerültek. Ezekből képezzük a komplex arányszámokat. 2. módszer: Személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszer esetén a székhelyre kizárólag az ügyvezető bérét, járulékait vesszük figyelembe, „C” városra az ott tárolt tehergépkocsikat vezető sofőrök bérét és járulékait, majd a „B” városnál az összes többi munkavállaló bérét és járulékát. Eszközérték-arányos megosztás módszere esetén a székhelyre az ügyvezető telefonjának és laptopjának értékcsökkenésétt (+ nullára leírt tárgyi eszköz 10 százalékát), „C” város esetében az ott tárolt tehergépjárművek értékcsökkenését (+ nullára leírt tárgyi eszköz 10 százalékát), „B” város esetében pedig az összes többi, nem tehergépkocsi eszköz értékcsökkenését (+ nullára leírt tárgyi eszköz 10 százalékát). A felmerült bérleti díjakat ahhoz a városhoz számoljuk, ahol azok felmerültek. Ezekből képezzük a komplex arányszámokat.