Bevett egyházi intézmény adózása

Bevett egyház belső szabályai szerint sportcsarnok működtetésére, szabad kapacitás bérbeadására intézményt tervez létrehozni. Az intézmény feladata lenne: • fenntartó iskolájának biztosítani a kötelező testnevelési tanórákra a sport csarnok használatát úgy, hogy csak a használat arányos közüzemi költséget térítenék meg. • szabad kapacitás terhére a természetes személyek részére sportolási lehetőség biztosítása, díj ellenében • szabad kapacitás terhére sportegyesületnek kiadni a sportcsarnokot, ahol az egyesület tagjai sportolnának • sport rendezvények megtekintésére belépő jegyek kibocsátása • esetlegesen egyedi rendezvények szervezése, vagy ilyen célra történő helyiség kiadása A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény többek szerint szabályozza: A bevett egyház, a bejegyzett egyház, egyházi jogi személy fogalmát, működésének módját. A 11. paragrafus előírja, hogy a bevett egyház belső szabálya szerint jogi személyiséggel rendelkező egysége, szervezete vagy intézménye jogi személy. A belső egyházi jogi személyre a bevett egyházra vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni. A bevett egyház közcélú tevékenységet ellátó intézménye, a bevett egyház belső szabálya szerint belső egyházi jogi személynek minősülhet. (Nem ilyennek minősül az egyház által létrehozott gazdasági társaság, alapítvány és egyesület) A belső egyházi jogi személy nyilvántartását a 18. paragrafus részletezi. A működésre vonatkozó előírásokat a 19-20. §-ok tartalmazzák. Az egyházi jogi személy működésének különös szabályait a 21-23. §-ok ismertetik. Számunkra a 23/A § abból a szempontból nagyon fontos, hogy a tevékenységek közül mi nem minősül vállalkozási tevékenységnek. Az első két bekezdés elsődlegesen a vallási egyesületekre vonatkozik. A 3-4. bekezdés tételesen rögzíti, hogy az egyházi jogi személy vonatkozásában milyen tevékenységet nem kell elkülönítetten kezelni, amelyek nem minősülnek vállalkozási tevékenységnek. A fenti két bekezdésen írtakon kívül a bevett egyházak és belső egyházi jogi személyek vonatkozásában továbbá nem minősülnek gazdasági vállalkozási tevékenységnek az (5) bekezdésben részletezettek. A mi elgondolásunk szempontjából rendkívül lényegesek az a) pontban rögzítettek: „sportintézmény működtetése, valamint a környezetvédelmi tevékenység folytatása”. Ez alapján véleményünk szerint a sportintézmény működtetéséből eredő eredmény nem társaságiadó-köteles. A beszámolókészítési kötelezettségre és könyvvezetésre a 296/2013. kormányrendelet előírásai vonatkoznak. A bevett egyház által sportintézmény működtetésére megalakítandó belső egyházi jogi személy tevékenységéhez kapcsolódó áfa vizsgálata: A 2007. évi CXXVII. törvény VI. fejezete részletezi az adó alóli mentességet a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel (tv. 85.§) tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel (tv.86. §), termék „előéletére” tekintettel (tv. 87-87/A. §) A tervezett tevékenység szempontjából az első két paragrafus fontos, ezért ezt vizsgáljuk. A 85. § (a-p) bekezdéseiben részletezi az érintett tevékenységeket, ahol az m) az a sportolással, testedzéssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtás, amelyet közszolgáltató – ilyen minőségében – teljesít ma) természetes személynek, aki azt sportolása, testedzése érdekében veszi igénybe, vagy mb) olyan egyéb személy, szervezet részére, amely azt természetes személy javára történő közvetlen biztosítása érdekében veszi igénybe, kivéve az uszoda- és strandfürdő-szolgáltatást, sportesemény megtekintését, valamint a sportolást, testedzést szolgáló ingatlan (ingatlanrész) bérbeadását. A közszolgáltatói státusz esetünkben egyértelmű, mivel a (4) bekezdés c) pontja az egyházi jogi személyt a bevett egyház belső szabályzatában megjelölt tevékenysége szempontjából ide sorolja. Véleményünk szerint: A természetes személynek biztosított szolgáltatás áfamentes. A fenntartó egyházi iskolája részére a kötelező tornaórák megtartásához biztosított sport csarnok használat (ahol csak a közüzemi költségeket téríttetik meg) áfamentes. Sportegyesületnek kiadott szabad kapacitás használata – véleményünk szerint – áfamentes, mivel a tagok sportolását szolgálja. Ugyanakkor sportesemények megtekintésére szolgáló belépők ára áfaköteles, kivéve, ha a sportintézmény alanyi mentességet választ. Értelmezési problémánk a sportolást szolgáló ingatlan bérbeadásának áfakötelezettsége esetében van, mivel a 86. § (l) pontja az ingatlan bérbeadását mentesnek minősíti, kivéve az (a-d) bekezdésben leírt eseteket. Ebben a sportlétesítmény bérbeadása nem szerepel. A létrehozandó intézmény társaságiadó- és az áfaelszámolására kérjük szíves véleményüket az alábbiakban leírtakra vonatkozóan. A leírt probléma feloldására kérünk állásfoglalást, a felmerülő adóhiányok elkerülése érdekében.