1995. évi LXXIII. törvény

a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi költségvetéséről és a természetbeni egészségbiztosítási szolgáltatások finanszírozásának általános szabályairól

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az Országgyűlés - az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 86. §-ában és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló, többször módosított 1992. évi LXXXIV. törvényben (a továbbiakban: AT.) foglaltakra, valamint a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló, többször módosított 1991. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Öit.) rendelkezéseire figyelemmel - az államháztartás alrendszerét k...

1995. évi LXXIII. törvény
a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi költségvetéséről és a természetbeni egészségbiztosítási szolgáltatások finanszírozásának általános szabályairól
Az Országgyűlés - az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 86. §-ában és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló, többször módosított 1992. évi LXXXIV. törvényben (a továbbiakban: AT.) foglaltakra, valamint a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló, többször módosított 1991. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Öit.) rendelkezéseire figyelemmel - az államháztartás alrendszerét képező társadalombiztosítás két biztosítási ága: a nyugdíjbiztosítás és az egészségbiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi költségvetéséről a következő törvényt alkotja:
I. Fejezet
A NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP KÖLTSÉGVETÉSE
A főösszegek
1. § (1) Az Országgyűlés a Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap) 1995. évi költségvetését 511 417 millió forint bevételi, 511 417 millió forint kiadási előirányzattal, nulla egyenleggel állapítja meg.
(2) A Ny. Alap 1995. évi költségvetési mérlegét a törvény 1. számú melléklete tartalmazza.
A bevételek részletezése
2. § (1) A járulékbevételek együttes összege 453 974 millió forint, melyből a kintlévőségek 1995. évi behajtásából eredő járulékbevételek összege 19 488 millió forint. A 434 486 millió forint rendszeres járulékbevételekből a munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulékbevétel 338 805 millió forint, az egyéni nyugdíjjárulék befizetés 81 321 millió forint, a munkanélküliek ellátása után fizetett nyugdíjbiztosítási járulék 10 000 millió forint, a munkanélküli járadék és a pályakezdők munkanélküli segélye után fizetett nyugdíjjárulék 2700 millió forint. Az egyes szociális ellátások után fizetett nyugdíjbiztosítási járulék 1660 millió forint, melyből 1125 millió forint a települési önkormányzatok által fizetett járulék, 275 millió forint az ellátásból levont járulék, 260 millió forint az egyházi személyek járulékfedezete a Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló 1994. évi CIV. törvény (a továbbiakban: KTv.) XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet, 15. címszám, 6. alcímszám, 20. előirányzat-csoportszám előirányzata szerint.
(2) Az AT. 7. §-ának (3)-(4) bekezdése alapján 3636 millió forint a befektetések hozama tartalék, 335 millió forint a befektetett eszközök értékesítéséből, 1300 millió forint a Lakásalap fedezeti kötvény 1995. évi megtérülésének bevonásából származó bevétel.
(3) A társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevétel 12 053 millió forint, melyből a késedelmi pótlék és a rendbírság 11 714 millió forint, 339 millió forint a jogalap nélküli kifizetések visszatérítésének összege és egyéb várható bevétel.
(4) A Ny. Alap bevételét 1 052 millió forinttal növeli az Egészségbiztosítási Alap (a továbbiakban: E. Alap) egyszeri bevétel átcsoportosítása.
(5) A kamat- és egyéb hozambevételek összege 3200 millió forint.
(6) A Ny. Alapot az AT. 3. §-a (5) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezés alapján megillető bevétel előirányzata 35 472 millió forint.
(7) A működési célú bevételek összege 395 millió forint. Ebből a nem a társadalombiztosítás által finanszírozott ellátásokra a KTv. XI. Népjóléti Minisztérium fejezet, 11. cím, 1. alcímszám, 3. előirányzat-csoport költségtérítésének összege 155 millió forint, az egyéb szervek térítése, illetve a saját működési bevétel összege 240 millió forint.
A kiadások részletezése
3. § (1) Az AT. 4. §-ának (1) bekezdésében meghatározott nyugellátások kiadásainak előirányzata 443 701 millió forint.
(2) A ténylegesen kimutatható egyéb kiadások (postaköltség és útiköltség-térítés) előirányzata 1609 millió forint.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott, esedékessé vált kifizetéseket - ideértve a mindenkor hatályos törvény szerint szükségessé váló nyugdíjemeléseket is - akkor is teljesíteni kell, ha ennek következtében az ott megjelölt előirányzatok fölé emelkednek a kiadások.
(4) A 9223 millió forint összegű működésre fordított kiadásból
a) 7535 millió forint a Ny. Alapból fedezett összeg, amely tartalmazza a - biztosítási önkormányzatok megállapodása alapján az egymás számára végzett feladatokhoz történő kölcsönös hozzájárulásokhoz igazodóan - nettó módon átadásra kerülő, az Egészségbiztosítási Önkormányzat igazgatási szerveinél működési célra felhasználható 1500 millió forint összeget és a 2. § (7) bekezdésében előirányzott bevételből teljesített 395 millió forint összegű kiadást;
b) 1688 millió forint az (5)-(6) és (9)-(10) bekezdésekben részletezett kiadások összege.
(5) 150 millió forint a világbanki kölcsönszerződés 1995-ben esedékes nyugdíjbiztosítási kiadása. Ha a világbanki kölcsönszerződés tényleges kiadása ezt meghaladja, a különbséggel az előirányzat a befektetések hozama tartalék 2. § (2) bekezdésében előirányzott bevételi előirányzaton túl megvalósuló többlete terhére túlléphető. Ha a tényleges kiadás kevesebb, mint az előirányzat, akkor azt megtakarításként más célra nem lehet felhasználni.
(6) A működési célú informatikai fejlesztés előirányzata 558 millió forint. Ha a tényleges kiadás kevesebb, mint az előirányzat, azt megtakarításként más célra nem lehet felhasználni.
(7) A vagyongazdálkodással kapcsolatos ráfordítások előirányzata 90 millió forint.
(8) Az AT. 3. §-a (5) bekezdésének a) pontjában foglalt rendelkezés alapján keletkező kiadás előirányzata 56 794 millió forint.
(9) A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat járulékellenőrzési tevékenységet (elfedett járulék feltárását) végző igazgatási szervei hatékonyabb működéséhez szükséges feltételek megteremtésére, illetve anyagi ösztönzésére fordítható kiadás előirányzata 40 millió forint.
(10) Az 1995. évi beruházások költsége 940 millió forint. Ez az összeg 930 millió forinttal túlléphető, ha a 2. § (2) bekezdésében megjelölt befektetett eszközök értékesítése bevételi előirányzatának növekedése erre fedezetet nyújt.
Működési költségvetés
4. § (1) A működési költségvetés bevételi előirányzata 9223 millió forint.
(2) A 9223 millió forint működési kiadás összegéből
a) 648 millió forint a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzatnál és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnál, 4671 millió forint az igazgatási szerveknél működési célra felhasználható összeg, mely tartalmazza az ezen igazgatási szerveknél ellátott, az egészségbiztosítás céljait szolgáló feladatok (korhatár alatti rokkantsági és baleseti nyugellátások megállapítása és folyósítása), valamint a közös érdekeltségű feladatok (a biztosítottak bejelentésének, a járulékbevallási, -befizetési kötelezettség teljesítésének, az ezzel kapcsolatos nyilvántartását, adatszolgáltatási feladatok ellátását, szakellenőrzését, a területi igazgatóságok közös elhelyezésével kapcsolatos feladatokat) végzéséhez szükséges, arányos részében az E. Alapból biztosított kiadásokat;
b) a központosított kiadási előirányzat 3904 millió forint. Ebből 444 millió forint központosított intézményi előirányzat, 1964 millió forint a célfeladatok előirányzata 1500 millió forint a - biztosítási önkormányzatok megállapodása alapján az egymás számára végzett feladatokhoz történő kölcsönös hozzájárulásokhoz igazodóan - nettó módon átadásra kerülő, az Egészségbiztosítási Önkormányzat igazgatási szerveinél működési célra felhasználható összeg.
(3) A működési költségvetés mérlegét a 2. számú melléklet tartalmazza.
II. Fejezet
AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP KÖLTSÉGVETÉSE
A főösszegek
5. § (1) Az Országgyűlés az E. Alap 1995. évi költségvetését 436 019 millió forint bevételi, 436 019 millió forint kiadási előirányzattal, nulla egyenleggel állapítja meg.
(2) Az E. Alap költségvetésének a mérlegét a törvény 3. számú melléklete tartalmazza.
A bevételek részletezése
6. § (1) A járulékbevételek együttes összege 360 110 millió forint, melyből a kintlévőségek behajtásából eredő járulékbevételek összege 15 912 millió forint. A rendszeres járulékbevételek összegéből a munkáltatói egészségbiztosítási járulék összege (ideértve az egyéni vállalkozók és a társas vállalkozások egészségbiztosítási járulékát is) 269 680 millió forint, a munkanélküliek ellátása után fizetett egészségbiztosítási járulék 7977 millió forint, az egyéni egészségbiztosítási járulék összege 54 349 millió forint, a baleseti járulék összege 1792 millió forint. A központi költségvetésnek a társadalombiztosításról szóló, többször módosított 1975. évi II. törvény (a továbbiakban: T.) 119. §-ában megállapított járulékfizetési kötelezettsége alapján az 1995. évben esedékes járulékbevétel 10 400 millió forint.
(2) A terhesgondozásnak az E. Alap kiadásai között kimutatott, de 1993-tól a központi költségvetést terhelő kiadásaira a központi költségvetéstől átvett összeg 2500 millió forint.
(3) A társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek összege 12 765 millió forint. Ebből 9665 millió forint a késedelmi pótlék és a rendbírság összege, 1100 millió forint a baleseti megtérítés és egyéb kártérítések megtérítésének összege, 700 millió forint a terhességmegszakítás egyéni térítési díja, 1000 millió forint az E. Alap által e feladattal kapcsolatban 1994-ben megelőlegezett költségek 1995. évi - a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény 16. §-ának (3) bekezdésében meghatározott - központi költségvetési megtérítése. Az egyéb bevételek 300 millió forint összegű előirányzata tartalmazza a különféle okokból visszaérkezett ellátások, támogatások összegét.
(4) A kamat- és egyéb hozambevételek összege 50 millió forint.
(5) Az államtól vissztehermentesen átvett vagyonból származó hozambevétel előirányzott összege 500 millió forint.
(6) Az E. Alapot az AT. 3. §-a (5) bekezdésének a) pontjában foglalt rendelkezés alapján megillető bevétel előirányzata 56 794 millió forint.
(7) 2765 millió forint a működési célú bevétel, amely a Ny. Alap 1500 millió forint összegű, az AT. 10. §-ának (9) bekezdésében meghatározott hozzájárulásából, a családi pótlék és más ellátások folyósítási kiadásainak 1195 millió forint összegű, a központi költségvetés általi megtérítéséből (ez az összeg a családi pótlék rendszer átalakításával összefüggő költségek fedezetére 425 millió forintot tartalmaz) és az intézmények saját folyó bevételeinek 70 millió forint nagyságú összegéből származik.
(8) Az AT. 7. §-ának (3) bekezdés alapján 535 millió forint a befektetések hozama tartalék bevonásából származó bevétel.
A kiadások részletezése
7. § (1) A gyógyító-megelőző ellátásokra fordítható kiadások előirányzata - felújítások, beruházások nélkül - 192 300 millió forint. Az előirányzat magában foglalja a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi költségvetéséről szóló törvény hatálybalépéséig szükséges egyes rendelkezésekről, valamint a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról szóló 1994. évi CIII. törvényben meghatározott intézkedések fedezetét is. Az energiaár-emelés hatásának kompenzálása címén az E. Alapba év közben a központi költségvetésből átutalandó összeggel ez az előirányzat - valamint az E. Alap bevételi előirányzata - automatikusan megemelkedik. A gyógyító-megelőző ellátásokra fordítható kiadások részletezését a törvény 4. számú melléklete tartalmazza. Az egészségügyi ellátás területén a fekvőbeteg-ellátó intézmények átvilágításával, költséggazdálkodásuk felülvizsgálatával, a felesleges intézményi kapacitások csökkentésével elért megtakarításokat elsősorban a fekvőbeteg-ellátásban kell felhasználni.
(2) A gyógyszerek fogyasztói árának társadalombiztosítási támogatására fordított kiadás előirányzata 67 702 millió forint, a gyógyászati segédeszközök árának társadalombiztosítási támogatására fordított kiadás előirányzata 7500 millió forint, 800 millió forint a vérzékenység kezelésére szolgáló kiadás előirányzata.
(3) A gyógyászati szolgáltatások kiadása 760 millió forint. Ebből 600 millió forint a gyógyfürdő-szolgáltatás, 160 millió forint az anyatejellátás kiadása.
(4) Az E. Alapot terhelő nyugellátások kiadásainak előirányzata 69 616 millió forint.
(5) A terhességi-gyermekágyi segély kiadásainak összege 10 200 millió forint.
(6) A táppénzkiadás összege 34 835 millió forint.
(7) Az egyéb betegségi ellátások (utazási költségtérítés, betegséggel kapcsolatos segélyek, kártérítési járadék) előirányzata 3000 millió forint. A betegséggel kapcsolatos segélyek 750 millió forint összegű előirányzatából 50 millió forint a külföldi sürgősségi gyógykezelés költségeinek megtérítésére, 420 millió forint a javasolt külföldi gyógykezelés kiadásaira fordítható összeg, 250 millió forint a rendkívüli szociális támogatás előirányzata, 30 millió forint a nemzetközi egyezményekből eredő kiadások előirányzata.
(8) A társadalombiztosítási kifizetőhely fenntartóját megillető költségtérítés előirányzata 450 millió forint.
(9) Az E. Alapot terhelő postaköltség, bankköltség, behajtási-végrehajtási költség és egyéb kiadások előirányzata 674 millió forint.
(10) A kamat és egyéb hozambevételekkel kapcsolatban felmerülő kiadások előirányzata 3 millió forint.
(11) Az AT. 3. §-a (5) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezés alapján keletkező kiadás előirányzata 35 472 millió forint.
(12) A (2)-(11) bekezdésben meghatározott, esedékessé vált kifizetéseket akkor is teljesíteni kell - ide nem értve a betegséggel kapcsolatos segélyek (7) bekezdés szerinti kereteit -, ha ennek következtében az ott megjelölt előirányzatok fölé emelkednek a kiadások.
(13) A 11 655 millió forint összegű működésre fordított kiadásból
a) 7583 millió forint az E. Alapból fedezett összeg;
b) 2765 millió forint a 6. § (7) bekezdése szerinti működési célú bevételekből teljesített kiadás (ebből 425 millió forint a családi pótlék rendszer átalakításával összefüggő, a megyei kifizetőhelyek költségeit fedező kiadás);
c) 1307 millió forint a (14)-(16) bekezdések szerinti kiadások összege.
(14) Az Egészségbiztosítási Önkormányzat behajtási tevékenységet végző igazgatási szervei hatékonyabb működéséhez szükséges feltételek megteremtésére, illetve anyagi ösztönzésre fordítható kiadás előirányzata 400 millió forint.
(15) A működési célú informatikai fejlesztés előirányzata 500 millió forint. Ha a tényleges kiadás kevesebb, mint az előirányzat, azt megtakarításként más célra nem lehet felhasználni.
(16) A világbanki program hazai költségeire fordítható kiadás előirányzata 407 millió forint. Az előirányzat az 1995-ben ténylegesen felmerülő költségek mértékéig használható fel, illetve léphető túl a 6. § (5) és (8) bekezdésében előirányzott bevételi előirányzaton túl megvalósuló többlet terhére. Ha a tényleges kiadás kevesebb, mint az előirányzat, akkor azt megtakarításként más célra nem lehet felhasználni.
(17) Az E. Alap egyszeri átcsoportosítása a Ny. Alap részére 1995-ben 1052 millió forint.
Működési költségvetés
8. § (1) A működési költségvetés bevételi előirányzata 11 655 millió forint.
(2) A 11 655 millió forint működési költségvetés kiadásainak összegéből az Egészségbiztosítási Önkormányzat és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár kiadási előirányzata 2410 millió forint. A megyei és ágazati Egészségbiztosítási Pénztárak kiadási előirányzata 6763 millió forint, az Országos Orvosszakértői Intézet kiadási előirányzata 548 millió forint. A központosított előirányzatok összege 1934 millió forint. Ebből 1027 millió forint központosított intézményi előirányzat, 907 millió forint célfeladatok előirányzata.
(3) A működési költségvetés mérlegét a törvény 5. számú melléklete tartalmazza.
III. Fejezet
A TERMÉSZETBENI EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK FINANSZÍROZÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
9. §
10. §
11. §
12. §
13. §
14. §
15. §
16. §
17. §
18. §
19. §
20. §
IV. Fejezet
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ALRENDSZER ÖSSZEVONT KÖLTSÉGVETÉSÉT ÉRINTŐ RENDELKEZÉSEK
21. § (1) Az Országgyűlés a társadalombiztosítási alrendszer összevont költségvetését 852 618 millió forint bevételi, 852 618 millió forint kiadási előirányzattal, nulla egyenleggel állapítja meg.
(2) A társadalombiztosítási alrendszernek a Ny. Alap és az E. Alap költségvetése összegezéséből adódó összevont költségvetési mérlegét a 6. számú melléklet tartalmazza.
22. § (1) A Ny. Alap és az E. Alap kintlévőségeinek csökkentésére irányuló intézkedések eredményeképpen 1995-ben a kintlévőségek behajtásából eredő - az erre a célra szolgáló célelszámolási számlára befolyó - járulékbevételnek, illetve a járulékellenőrzés során 1995-ben feltárt járuléknak (elfedett járulék kirovás) 2 százaléka fordítható a társadalombiztosítási önkormányzatok behajtási, illetve járulékellenőrzési tevékenységet (elfedett járulék feltárását) végző igazgatási szervei hatékonyabb működéséhez szükséges feltételek megteremtésére, illetve anyagi ösztönzésére.
(2) A járulékbevételből a járulékellenőrzés során 1995-ben ténylegesen feltárt járulékfizetési kötelezettség 2 százalékának megfelelő összeg a Ny. Alap, a kintlevőségek behajtásából eredő, 1995. évben ténylegesen befolyt járulékbevételből annak 2 százaléka az E. Alap bevételét képezi. A bevételeknek a Ny. Alap és az E. Alap közötti megosztására vonatkozóan az AT. 4-5. §-ában meghatározott rendelkezéseket a bevételeknek a felsorolt összegekkel csökkentett részére kell alkalmazni.
23. § A Ny. Alap és az E. Alap nyugdíjkiadási előirányzatainak együttes összegéből különös méltánylást érdemlő esetben nyugellátás - ideértve az öregségi korhatárt el nem érő rokkantsági nyugdíjakat is - megállapítására, a nyugdíjak egyéni elbíráláson alapuló, a szociális rászorultságot is figyelembe vevő emelésére [a T. 13. §-a és a T. végrehajtására kiadott 89/1990. (V. 1.) MT rendelet 14. §-ának (2)-(3) bekezdése], valamint egyszeri szociális segélyekre 600 millió forint fordítható. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, illetve igazgatási szervei az említett összegből 150 millió forintot egyszeri szociális segélyezésre használhatnak fel.
24. § (1) A nyugdíjbiztosítás, illetve az egészségbiztosítás által folyósított, nem nyugdíjbiztosítási, illetve egészségbiztosítási finanszírozású ellátások kiadásait és azok megtérítéseit a 7. számú melléklet tartalmazza.
(2) A társadalombiztosítási alapok tartalékainak alakulását a 8. és 9. számú melléklet tartalmazza.
V. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
25. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. A 9-19. §-ok rendelkezéseit első ízben az 1995. október 1-jével kezdődő időszakra vonatkozóan megkötendő új finanszírozási szerződések esetében kell alkalmazni.
(2)
(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a rendeletben állapítsa meg
a) a természetbeni egészségbiztosítási szolgáltatások finanszírozása és a szerződéskötés részletes szabályait,
b) a 13. § (1) bekezdés b) pontja szerinti vizsgálat szabályait.
(4)
26. § (1) Az AT. 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A Nyugdíjbiztosítási Alap az (1) bekezdésben megjelölt feladatokon túl az azokkal összefüggésben felmerült működési kiadások fedezetének biztosítására, a 10. § (9) bekezdésében meghatározott, az Egészségbiztosítási Alap működési költségvetésébe átutalandó összeg fedezetére, az (1) bekezdésben megjelölt ellátások finanszírozásával összefüggésben felmerült bankköltségre, postaköltségre és egyéb költségre, a bevételek beszedésével, behajtásával kapcsolatos bankköltség, postaköltség, behajtási-végrehajtási költség és egyéb költség 56,48%-ának fedezetére, a Nyugdíjbiztosítási Alap pénzügyi tevékenységének költségeire, a 3. § (5) bekezdésének a) pontjában meghatározott átutalás teljesítésére, valamint törvényben meghatározott egyéb kiadásra használható fel. A Nyugdíjbiztosítási Alap működési költségvetését a 10. § (3) bekezdése szerinti kiadások terhelik."
(2) Az AT. 4. §-a (3) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő i) ponttal egészül ki:
[(3) A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:]
"h) az Egészségbiztosítási Alapból teljesített, a 3. § (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott átutalásból származó bevétel.
i) A Nyugdíjbiztosítási Alap működési költségvetése a 10. § (1) bekezdésében meghatározott bevételekkel rendelkezik."
27. § (1) Az AT. 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az Egészségbiztosítási Alap az (1) bekezdésben megjelölt feladatokon túl az azokkal összefüggésben felmerült működési kiadások fedezetének biztosítására, az (1) bekezdésben megjelölt ellátások finanszírozásával összefüggésben felmerült bankköltségre, postaköltségre és egyéb költségre, a bevételek beszedésével, behajtásával kapcsolatos bankköltség, postaköltség, behajtási-végrehajtási költség és egyéb költség 43,52%-ának fedezetére, a társadalombiztosítási kifizetőhely fenntartóját megillető, az (1) bekezdésben felsorolt ellátások kifizetőhely által folyósított összegének 1%-ával azonos költségtérítésre, az Egészségbiztosítási Alap pénzügyi tevékenységének költségeire, a 3. § (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott átutalás teljesítésére, valamint törvényben meghatározott egyéb kiadásra használható fel. Az Egészségbiztosítási Alap működési költségvetését a 10. § (3) bekezdése szerinti kiadások terhelik."
(2) Az AT. 5. §-a (3) bekezdésének h) és i) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a bekezdés a következő j) ponttal egészül ki:
[(3) A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:]
"h) törvényben meghatározott egyéb bevétel (pl. a terhesgondozás költségeihez való hozzájárulásként a központi költségvetés által átadott összeg);
i) a Nyugdíjbiztosítási Alapból teljesített, a 3. § (5) bekezdésének a) pontjában meghatározott átutalásából származó bevétel.
j) Az Egészségbiztosítási Alap működési költségvetése a 10. § (1) és (9) bekezdésében meghatározott bevételekkel rendelkezik."
28. § Az AT. 10. §-ának (3) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a § a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A működési költségvetést terhelik az ügyvitelben kifizetett személyi juttatások, társadalombiztosítási járulék kiadások, dologi kiadások, pénzeszköz átadások, egyéb támogatások, a felújítási és felhalmozási kiadások, a közvetlenül a működési költségvetésbe kerülő bevételek elérése érdekében teljesített ráfordítások, továbbá törvényben meghatározott egyéb kiadások."
"(6) A biztosítási önkormányzatok és igazgatási szerveik működési költségvetését címek, alcímek, előirányzatcsoportok, kiemelt előirányzatok szerint kell bemutatni."
"(9) Az egymás számára végzett, illetve a közös érdekeltségű feladatok ráfordításigényének együttes figyelembevétele alapján a kölcsönös hozzájárulások egyenlegeként meghatározott, a Nyugdíjbiztosítási Alapból átutalandó, az Egészségbiztosítási Alap működési költségvetését illető összeget az éves költségvetési törvény tartalmazza."
29. § (1) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg az AT. 5. §-a (3) bekezdésének a) pontja kiegészül a "a baleseti járulék teljes egészében az Egészségbiztosítási Alap bevételét képezi;" szövegrésszel; az A T. 10. §-a (1) bekezdésének b) pontjában az "a társadalombiztosítási szervezet alaptevékenységen kívül folytatott tevékenységéből eredő működési ár- és díjbevétel" szövegrész helyébe az "az intézmények saját folyó bevételei" szövegrész lép, és e pont kiegészül a "továbbá törvényben meghatározott egyéb bevétel." szövegrésszel; az AT. 10. §-ának (7) bekezdésében a "béralapot" szövegrész helyébe a "személyi juttatásokat" szövegrész, a "beruházási" szövegrész helyébe a "felhalmozási" szövegrész lép; az AT. 11. §-a (1) bekezdésének b) pontjában a "szakfeladatok" szövegrész helyébe a "finanszírozási formák és célok" szövegrész lép; az AT. 11. §-a (1) bekezdésének c) pontjában a "költségvetése kiadásainak és bevételeinek fő összegét" szövegrész helyébe a "költségvetését" szövegrész lép; az AT. 11. §-a (1) bekezdésének f) pontja kiegészül az "és a megtérítésükre befolyt összegeket." szövegrésszel.
(2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az AT. 3. §-ának (1)-(3) bekezdése, továbbá (5) bekezdése a) pontjából "- ide nem értve a mezőgazdasági szövetkezeti járadékokat -" szövegrész; az AT. 4. §-ának (1) bekezdésében a "valamint átmenetileg, csak 1994-ben a mezőgazdasági szövetkezeti járadékok" szövegrész; az AT. 4. §-ának (4) bekezdése; az AT. 5. §-a (3) bekezdésének da) alpontjában az "a közgyógyellátási megtérítés" szövegrész; az AT. 5. §-ának (4) bekezdése; az AT. 9. §-a, 11. §-ának (1) bekezdésének d) pontjából a "3. § (2) bekezdés szerint elkészített működési költségvetést és" szövegrész; az AT. 11. §-a (1) bekezdésének e) pontja, 21. §-a, 22. §-a, 24. §-ának (1)-(2) és (4)-(6) bekezdése, 25. §-ának (2) és (6) bekezdése, 27. §-ának (4) bekezdése, 28. §-ának (1) bekezdése, 29. §-ának (4) bekezdése, 31/A. §-ának (1)-(9) és (14) bekezdése, 32. §-ának (1)-(3) bekezdése és 33. §-a, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1994. évi költségvetéséről szóló 1993. évi CXV. törvény 8. §-ának (1)-(2) bekezdése.
(3) Az AT. 21-33. §-ain alapuló, már megkötött finanszírozási szerződésekre az előbbiekben említett rendelkezéseket 1995. október 1-jéig vagy a szerződés ennél korábbi időpontban történő megszűnéséig továbbra is alkalmazni kell.
(4) 1995. október 1-jétől hatályát veszti az AT. 24-29. §-a, 31. §-a, 31/A. §-a és 32. §-a.
(5) Az egészségügyi intézet fenntartója e törvény kihirdetését követő 30 napon belül felülvizsgálja és a felülvizsgálatot követően az ÁNTSZ területileg illetékes megyei (fővárosi) intézete részére továbbítja az 1991. évi XX. törvény 132. § (1) bekezdése szerinti ellátási kötelezettségét. Az ÁNTSZ a részére megküldött területi ellátási rendről szóló összefoglalót a szakmai véleményével együtt e törvény kihirdetését követő 60 napon belül továbbítja az Országos Egészségbiztosítási Pénztár részére.
30. § A törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Társadalombiztosítási Alap 1992. évi költségvetéséről, valamint a Társadalombiztosítási Alapról szóló 1988. évi XXI. törvény módosításáról szóló 1992. évi X. törvény 21. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíjbiztosítási Alap 1995. december 31. napjáig legalább 55 milliárd forint, legfeljebb azonban 65 milliárd forint értékű vagyonjuttatásban részesül."
31. § A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 58. §-ának (5) bekezdése.
1. számú melléklet az 1995. évi LXXIII. törvényhez A Nyugdíjbiztosítási Alap 1995. évi költségvetési mérlege
2. számú melléklet az 1995. évi LXXIII. törvényhez A Nyugdíjbiztosítási Alap 1995. évi működési költségvetése
3. számú melléklet az 1995. évi LXXIII. törvényhez Az Egészségbiztosítási Alap 1995. évi költségvetési mérlege
4. számú melléklet az 1995. évi LXXIII. törvényhez A gyógyító-megelőző ellátás finanszírozásának 1995. évi kiadási előirányzata feladatonként és finanszírozási módozatonként
5. számú melléklet az 1995. évi LXXIII. törvényhez Az Egészségbiztosítási Alap működési költségvetése
6. számú melléklet az 1995. évi LXXIII. törvényhez A társadalombiztosítási alrendszer 1995. évi összevont költségvetési mérlege
7. számú melléklet az 1995. évi LXXIII. törvényhez A társadalombiztosítás által folyósított, nem társadalombiztosítási forrásból finanszírozott ellátások kiadásai
8. számú melléklet az 1995. évi LXXIII. törvényhez A Nyugdíjbiztosítási Alap tartalékainak alakulása
9. számú melléklet az 1995. évi LXXIII. törvényhez Az Egészségbiztosítási Alap tartalékainak alakulása

Hivatkozó joganyagok

1996. évi CXXV. törvény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1997. évi költségvetéséről

1996. évi CX. törvény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1995. évi költségvetésének végrehajtásáról

1996. évi XIV. törvény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1996. évi költségvetéséről

1995. évi CXIII. törvény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1996. évi költségvetéséről szóló törvény hatálybalépéséig szükséges egyes rendelkezésekről

96/1997. (VI. 11.) Korm. rendelet az egészségügy társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló 103/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet módosításáról

72/1997. (IV. 29.) Korm. rendelet az egészségügy társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló 103/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet módosításáról

238/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet az egészségügy társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló 103/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet módosításáról

141/1996. (IX. 2.) Korm. rendelet az egészségügy társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló 103/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet módosításáról

114/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügy társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló 103/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet, valamint a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtásáról rendelkező 89/1990. (V. 1.) MT rendelet módosításáról

62/1996. (IV. 26.) Korm. rendelet az egészségügy társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló 103/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet módosításáról

53/1996. (IV. 10.) Korm. rendelet az egészségügy társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló 103/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet módosításáról

103/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet az egészségügy társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről

34/1997. (XI. 7.) NM rendelet az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló 9/1993. (IV. 2.) NM rendelet módosításáról

14/1997. (VI. 20.) NM rendelet az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló 9/1993. (IV. 2.) NM rendelet módosításáról

3/1997. (II. 13.) NM rendelet az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló 9/1993. (IV. 2.) NM rendelet módosításáról

40/1996. (XI. 20.) NM rendelet az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló 9/1993. (IV. 2.) NM rendelet - és a módosításáról szóló 16/1996. (VI. 13.) NM rendelet - módosításáról

16/1996. (VI. 13.) NM rendelet az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló 9/1993. (IV. 2.) NM rendelet módosításáról

267/B/1994. AB végzés a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló indítvány tárgyában

Bírósági jogesetek

BH 2004.10.422 I. Az egészségügyi szolgáltató szerződésszegést követ el, ha az Egészségbiztosítási Alapból kapott összeget nem a finanszírozási szerződésben meghatározott egészségügyi szolgáltatásokra használja fel; a szerződésellenesen felhasznált összeget köteles visszafizetni [1995. évi LXXIII. tv. 15. § (3) bek.*; 1997. évi LXXXIII. tv. 35. § (1) és (5) bek.; Ptk. 318. § (1) bek., 339. § (1) bek.]. II. Az egészségügyi szolgáltató és a finanszírozó között polgári jogi jogviszony jön létre, ezért az egészségügyi szolgál

BH 2006.6.195 A háziorvosi ellátás finanszírozását végző Országos Egészségbiztosítási Pénztár a szerződésben írt praxispénz megállapításakor - a degresszió-mentesség feltételeinek fennállása kérdésében - az ÁNTSZ igazolásával ellentétes álláspontot egyoldalúan nem foglalhat el [1995. évi LXXIII. tv. 9. § (1) bek.; 1996. évi LXIII. tv. 3. §* ; 103/1995. (VIII. 25.) Korm. r. 7. § (3)-(4) bek.**; Ptk. 4. § (1) bek.].

BH 2006.12.411 I. A Megyei Egészségbiztosítási Pénztár által 2000. január 1-je előtt kötött finanszírozási szerződésből eredő követelések az OEP-vel szemben érvényesíthetők [1998. évi XXXIX. tv. 8. §; 1999. évi CIX. tv. 24. § (8) bek.; 2002. évi LVIII. tv. 40. §; 43/1999. (III. 3.) Korm. r. 35. §; 293/2002. (XII. 27.) Korm. rend. 26. § (3) bek.]. II. A bíróság hivatalból nem vizsgálhatja az alperes perbeli legitimációját, ha az alperes nem vitatja, hogy annak a jogviszonynak, amelyre a felperes a követelését alapítja, ő a

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

Előfizetési csomagajánlataink

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.