adozona.hu
BH 2023.4.110
BH 2023.4.110
Nem jogszabálysértő, ha az ingatlan-nyilvántartási hatóság az eljárás felfüggesztése iránt előterjesztett kérelem elutasítását a tulajdonjog bejegyzése iránti eljárásban meghozott határozatába foglalja. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban - figyelemmel az Ákr. 8. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakra - az Inytv. 47. §-ában meghatározott Ákr. szabályait kiegészítő szabályokon túl az Ákr. eljárás felfüggesztésére vonatkozó rendelkezései is alkalmazhatók. Az ingatlanügyi hatóság regisztratív szervként a beje
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A II. rendű alperesi érdekelt mint eladó és az I. rendű alperesi érdekelt mint vevő között 2021. március 2. napján adásvételi szerződés jött létre a perbeli ingatlanok értékesítésére vonatkozóan. A szerződő felek az adásvételi szerződés 2. pontjában az ingatlanok együttes vételárát 60 millió forintban állapították meg.
[2] Az I. rendű alperesi érdekelt 2021. március 2-án az alperesnél a perbeli ingatlanokra vonatkozóan tulajdonjog bejegyzés iránti kérelmet terjesztett elő. A felperes 202...
BH 2023.4.110 Nem jogszabálysértő, ha az ingatlan-nyilvántartási hatóság az eljárás felfüggesztése iránt előterjesztett kérelem elutasítását a tulajdonjog bejegyzése iránti eljárásban meghozott határozatába foglalja.
Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban - figyelemmel az Ákr. 8. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakra - az Inytv. 47. §-ában meghatározott Ákr. szabályait kiegészítő szabályokon túl az Ákr. eljárás felfüggesztésére vonatkozó rendelkezései is alkalmazhatók.
Az ingatlanügyi hatóság regisztratív szervként a bejegyzési kérelemmel összefüggésben kizárólag a bejegyzés alapjául szolgáló okiratok tartalmi és formai követelményét vizsgálhatja és a kérelem elutasítására csak az okirat tartalmából kitűnő nyilvánvaló alaki, illetőleg tartalmi érvénytelenség miatt kerülhet sor, ezért a bejegyzés alapjául szolgáló okirat érvénytelensége iránti indított per az Ákr. 48. § (1) bekezdés a) pontja alapján nem ad okot az eljárás felfüggesztésére.
Szerződés érvénytelenségére hivatkozással az Inytv. 47. §-ának Ákr.-t kiegészítő szabályai alapján lehet helye az eljárás felfüggesztésének, az ott nevesített kifejezett esetekben [1997. CXLI. törvény (Inytv.) 47. § (1), (2) bek.; 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 48. §].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A II. rendű alperesi érdekelt mint eladó és az I. rendű alperesi érdekelt mint vevő között 2021. március 2. napján adásvételi szerződés jött létre a perbeli ingatlanok értékesítésére vonatkozóan. A szerződő felek az adásvételi szerződés 2. pontjában az ingatlanok együttes vételárát 60 millió forintban állapították meg.[2] Az I. rendű alperesi érdekelt 2021. március 2-án az alperesnél a perbeli ingatlanokra vonatkozóan tulajdonjog bejegyzés iránti kérelmet terjesztett elő. A felperes 2021. március 16-án, illetőleg 2021. április 12. napján előterjesztett kérelmében az ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztését kérte arra hivatkozással, hogy a II. rendű alperesi érdekelt eladó házastársaként a házasságkötés alatt szerzett perbeli ingatlanok ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonosa és erre vonatkozó igényét a Kecskeméti Törvényszéken polgári perben érvényesíti.
[3] Az alperes a 2021. április 30-án kelt 252590/6/2021.03.03. számú határozatával a felperes ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztése iránti kérelmét elutasította, a perbeli ingatlanokra vonatkozóan a II. rendű alperesi érdekelt tulajdonjogát és az I. rendű alperesi érdekelt javára bejegyzett jelzálogjogot, illetőleg elidegenítési és terhelési tilalmat törölte, egyidejűleg az I. rendű alperesi érdekelt tulajdonjogát adásvétel jogcímén az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezte.
[4] Indokolásában az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 47. § (1)-(2) bekezdésére utalva kifejtette, hogy az eljárás felfüggesztésének feltételei nem álltak fenn, mivel a felperes a bejegyzés alapjául szolgáló magánokiraton aláíró félként, hitelesítőként, illetőleg ellenjegyző személyként nem szerepelt és a bejegyzés alapjául szolgáló magánokirat valódiságát sem vitatta. Leszögezte továbbá, hogy a felperesnek az ingatlan-nyilvántartásban a perbeli ingatlanokra vonatkozóan bejegyzett joga nincs, a tulajdoni lapokon tényfeljegyzésben nem szerepel, a bejegyzés alapjául szolgáló okirat vonatkozásában szerződő félnek nem tekinthető, ezért az Inytv.-ben foglaltaknak megfelelő okirat alapján a tulajdonjog bejegyzésének nem volt akadálya.
A kereseti kérelem, az alperes védirata és az érdekeltek nyilatkozatai
[5] A felperes a keresetében elsődlegesen az alperes határozatának megváltoztatását és az eljárás felfüggesztése iránti kérelme teljesítését, másodlagosan az alperes határozatának hatályon kívül helyezése, illetőleg megsemmisítése mellett az alperes új eljárásra és új határozat hozatalára kötelezését kérte. Eljárási szabálysértésként arra hivatkozott, hogy az alperesnek az eljárás felfüggesztése iránti kérelméről nem a határozatban, hanem önálló végzés formájában kellett volna döntenie, amellyel az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 48. § (5) bekezdését megsértette.[6] Álláspontja szerint alperes az Inytv. 47. § (1)-(2) bekezdését tévesen értelmezte és nem észlelte, hogy az általa indított polgári perre tekintettel az Ákr. 48. § (1) bekezdése szerinti kötelező felfüggesztési ok áll fenn, ezért az eljárás felfüggesztésének elmaradása jogszabálysértő.
[7] Az alperes védiratában a határozatában foglalt indokait fenntartva a felperes keresetének elutasítását kérte.
[8] Az I. rendű alperesi érdekelt a kereset elutasítását kérte, hangsúlyozva, hogy az Inytv.-ben írt felfüggesztés feltételei nem állnak fenn, ezért alperes az eljárás felfüggesztése iránti kérelmet jogszerűen utasította el.
[9] A II. rendű alperesi érdekelt a felperes keresetének elutasítását kérte, kiemelve, hogy a felperes perbeli legitimációval nem rendelkezik, igényét kizárólag polgári perben érvényesítheti.
A jogerős ítélet
[10] A törvényszék ítéletével a felperes keresetét elutasította. A felperes eljárási kifogását alaptalannak tartva kifejtette, hogy az Inytv. 47. § (4) bekezdése szerint az eljárás felfüggesztéséről valóban végzésben kellene az alperesnek döntenie, azonban a perbeli esetben az Inytv. 47. § (1) bekezdése értelmében a tulajdonjog bejegyzéséről érdemi határozatot is kellett hoznia. Miután a két döntés egymással összefügg és a felperest a polgári per megindítására tekintettel a felfüggesztés iránti kérelmével kapcsolatban az ügyféli jogállás megillette, ezért az alperes éppen a felperes jogainak megóvása érdekében helyesen döntött az eljárás felfüggesztése, illetőleg a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem egy határozatban történő elbírálásáról (Kfv.IV.37.461/2008/4.).[11] Az eljárás felfüggesztésének elmaradásával összefüggésben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:167. §-át, az 5:178. § (2) bekezdését, az Ákr. 8. § (2) bekezdését, 48. § (1)-(2) bekezdését és az Inytv. 47. § (1)-(4) bekezdését felhívva kifejtette, hogy a felperes arra helyesen hivatkozott, hogy az eljárás felfüggesztése körében az Ákr. 8. § (2) bekezdésére tekintettel az Ákr. rendelkezései is alkalmazandóak, ugyanakkor jelen ügyben az Ákr. 48. § (1) bekezdés a) pontjának alkalmazhatósága nem állt fenn.
[12] Hangsúlyozta, hogy az Inytv. 32. § (1) és (3) bekezdésben foglaltakra tekintettel az alperesi regisztratív hatóság tényállástisztázási kötelezettsége csak az Inytv.-ben foglalt feltételek vizsgálatára terjedt ki. Azt kellett vizsgálnia, hogy a bejegyzés alapjául szolgáló okirat és kérelem megfelel-e az Inytv., valamint az Inytv. végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet (a továbbiakban: Inytv. vhr.) alaki és tartalmi feltételeiben foglaltaknak. Utalt e körben a KGD 2017.42. számon közzétett eseti döntésre is. Miután nem képezhette az eljárás tárgyát azon adásvételi szerződés érvényességének vizsgálata, amelyben a felperes szerződő félként, okiratot aláíróként, szerződést hitelesítő vagy ellenjegyző személyként nem szerepelt, nem volt olyan előkérdés az alperesi hatóság előtt, amelynek bíróság hatáskörébe tartozó elbírálása az eljárásra kihatott volna.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelmek
[13] A felperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen az ítélet hatályon kívül helyezését és a bíróság új eljárásra, illetve új határozat hozatalára utasítását, másodlagosan az ítélet megváltoztatásával a közigazgatási cselekmény megsemmisítését, illetve hatályon kívül helyezését, és a közigazgatási szerv új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára kötelezését kérte.[14] Állította, hogy a bíróság jogszabálysértően nem észlelte, hogy az alperes határozata súlyos alaki hibában szenved, az az Ákr. 48. § (5) bekezdésében foglaltakkal ellentétes, mivel az eljárás felfüggesztése iránti kérelméről önálló végzés formájában kellett volna dönteni. Hivatkozott e körben a Kfv.IV.37.461/2008/4. számú döntésben foglaltakra.
[15] Hangsúlyozta, hogy alperes határozata amiatt is jogszabálysértő, hogy az Ákr. 48. § (1) bekezdésében foglalt feltétel fennállása ellenére nem rendelte el az eljárás felfüggesztését. Miután az előkérdéssel érintett polgári peres eljárás megindítását valószínűsítette, az alperesnek mindaddig, amíg az érvénytelenség kérdésében döntés nem születik, a tulajdonjog bejegyzésére vonatkozó eljárását fel kellett volna függesztenie.
[16] Az I. rendű alperesi érdekelt felülvizsgálati ellenkérelmében az ítélet hatályban történő fenntartását kérte arra hivatkozással, hogy az megfelel a jogszabályi rendelkezéseknek és a felperes kérelme alapján az eljárás felfüggesztésének a feltételei nem álltak fenn. Hangsúlyozta, hogy a tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartás közhiteles adataiban bízva, jóhiszeműen és ellenérték fejében szerezte meg. Hivatkozott e körben a Ptk. 5:170. §, 5:172. §, 5:173. §, 5:175. § (1)-(2) bekezdés és az Inytv. 47. §, 49-51. § rendelkezéseire.
[17] A II. rendű alperesi érdekelt felülvizsgálati ellenkérelmében a felülvizsgálati kérelem elutasítását kérte. Kiemelte, hogy a felperes kizárólag a polgári per megindítására volt jogosult. Ügyféli minősége hiányában a kérelme nem volt érdemben teljesíthető, ezért a földhivatal nem is volt köteles arról külön alakszerű végzést hozni. A felperes által hivatkozott eseti döntés még a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 98. § (1) bekezdésén alapult, amely 2018. január 1. napjával hatályon kívül helyezésre került, ezért az jelen ügyben már nem alkalmazható. Utalt arra, hogy a felperes által kezdeményezett polgári perben a felperes kérelme alapján a perindítás ténye az ingatlan-nyilvántartásba feljegyzésre került.
A Kúria döntése és jogi indokai
[18] A felperes felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint nem alapos.[19] A Kúria a jogerős ítéletet a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 115. § (2) bekezdése alapján alkalmazandó 108. § (1) bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálati ellenkérelem keretei között vizsgálta felül. Megállapította, hogy a törvényszék az ügyben releváns tényállást feltárta és ez alapján helytállóan döntött az alperes határozatának jogszerűségéről.
[20] A felperes a felülvizsgálati kérelmében a keresettel egyezően azt állította, hogy az alperes az eljárása során súlyos eljárási hibát követett el, amikor az eljárás felfüggesztésére vonatkozó kérelmét nem külön végzésben, hanem a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem elbírálására vonatkozó határozatban bírálta el, mellyel az Ákr. 48. § (5) bekezdése sérült.
[21] Az ügyben eljárt törvényszék ezzel összefüggésben helyesen állapította meg, hogy az eljárás felfüggesztése iránti kérelemről mint nem érdemi kérdésről az Inytv. 47. § (4) bekezdése értelmében végzéssel kell dönteni, melyet az Ákr. 48. § (5) bekezdése is alátámaszt. Nem jogszabálysértő egybefoglalt döntést (a határozat és végzés egy íven szövegezése) hozni, amennyiben az eljárás felfüggesztése iránti kérelemről történő döntés és a tulajdonjog bejegyzésére vonatkozó határozatról való döntés egyidejű meghozatala indokolt.
[22] A felperes felülvizsgálati érvelésével szemben a törvényszék e jogi álláspontja, illetőleg az alperes döntése nem ellentétes a Kfv.IV.37.461/2008/4. számú döntésben foglaltakkal, amelyben a Legfelsőbb Bíróság szintén azt szögezte le, hogy a közigazgatási szervek törvényesen jártak el, amikor az eljárás felfüggesztésével érintett ügyben a határozattal egyidejűleg rendelkeztek az eljárás felfüggesztése iránti kérelem elutasításáról.
[23] A Kúria az alperesi álláspontra figyelemmel megjegyzi, hogy az eljárás felfüggesztése iránti kérelemre és az adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt általa indított polgári peres eljárásra figyelemmel az ügyféli jogállás megillette. Az Ákr. 10. § (1) bekezdése alapján ugyanis megállapítható, hogy a tulajdonjog bejegyzése iránti eljárásban meghozandó döntés a felperes jogát vagy jogos érdekét jelentősen, így közvetlenül érintette.
[24] A Kúria ezért megállapította, hogy az ügyben eljárt törvényszék helyesen jutott arra a következtetésre, hogy az alperes az eljárása során az ügy érdemére kiható eljárási jogszabálysértést nem követett el - sőt jogszerű döntést hozott -, amikor a felperes eljárás felfüggesztése iránti kérelméről a tulajdonjog bejegyzésével egyidejűleg egybefoglalt határozatában döntött, azaz formailag nem külön, hanem a határozati és végzés tartalmú döntését egy íven szövegezte meg.
[25] A felperes a felülvizsgálati kérelmében arra is hivatkozott, hogy a törvényszék, illetőleg alperes tévesen foglalt állást az eljárás felfüggesztése iránti kérelméről, ugyanis az adásvételi szerződés érvénytelensége iránt a Kecskeméti Törvényszék előtt indított per az ingatlan-nyilvántartási eljárásban hozandó döntés előkérdésének tekintendő, ezért az Ákr. 48. § (1) bekezdés a) pontjára figyelemmel a tulajdonjog bejegyzési eljárást fel kellett volna függeszteni.
[26] A Kúria ezzel összefüggésben mindenekelőtt arra utal, hogy már korábban is vizsgálta azt a kérdést, hogy az ingatlan-nyilvántartási eljárásban az Ákr. felfüggesztésre vonatkozó rendelkezései alkalmazhatóak-e. A Kúria a Kfv.II.37.725/2021/6. számú ítéletében elvi éllel szögezte le, hogy az Inytv. 48. § (2) bekezdése szerint, figyelemmel az Ákr. 8. § (2) bekezdésére, az ingatlan-nyilvántartási eljárásban az eljárás felfüggesztésének indokoltsága megítélésénél az Inytv. 47. § felfüggesztést szabályozó rendelkezései mellett az Ákr. eljárás felfüggesztését szabályozó rendelkezései is vizsgálandóak.
[27] Ennek figyelembevételével a törvényszék helytállóan vizsgálta azt a kérdést, hogy jelen ügyben az Ákr. 48. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltételek a felperes által az adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt kezdeményezett polgári peres eljárásra tekintettel fennállnak-e, vagyis ezen polgári peres eljárás tekinthető-e olyan előkérdésnek, amely nélkül a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem tárgyában döntés meghozatalára nem kerülhet sor.
[28] A Ptk. 5:167. §-ában meghatározott okirati elv szerint az ingatlan-nyilvántartásba jog és jogilag jelentős tény bejegyzésére, feljegyzésére és adatok átvezetésére jogszabályban meghatározott okirat, továbbá bírósági vagy hatósági határozat alapján kerülhet sor. Az Inytv. 29. §-a ennek megfelelően szögezi le, hogy jogok bejegyzésének és tények feljegyzésének - ha törvény másként nem rendelkezik - olyan közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat vagy ezeknek a közjegyző által hitelesített másolata (a továbbiakban: okirat) alapján van helye, amely a bejegyzés tárgyát képező jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését igazolja, továbbá tartalmazza a bejegyzést, feljegyzést megengedő nyilatkozatot, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagy közbenső szerzőként bejegyezhető jogosult részéről (bejegyzési engedély).
[29] Az Inytv. 32. §-a határozza meg az okiratnak azon tartalmi és alaki kellékeit, amelyet az ingatlan-nyilvántartási ügyben eljáró hatóságnak a kérelemmel összefüggésben vizsgálnia kell. Az Inytv. 51. § (1) bekezdése értelmében a bejegyzési kérelmet abban az esetben kell az érvénytelenség okán elutasítani, amennyiben az okiratnak olyan tartalmi vagy alaki hiányossága van, amely miatt az nyilvánvalóan érvénytelen és ez a tény önmagából az okiratból is kitűnik.
[30] Az ingatlan-nyilvántartási ügyben eljáró regisztratív hatóság a bejegyzés feltételeként kizárólag az okirat alaki és tartalmi kellékeit vizsgálja, a kérelem elbírálásának nem feltétele a bejegyzés alapjául szolgáló okirat egyéb érvénytelenségi okának vizsgálata (Kfv.III.37.974/2010/6., Kfv.37.173/2015/7., Kfv.III.37.623/2018/5., Kfv.IV.37.757/2018/9., Kfv.IV.37.307/2019/8., Kfv.VII.37.687/2022/5.).
[31] A Kúria jelen tanácsa továbbá a Kúria Kfv.VI.37.058/2018/8. számú ítéletben elfoglalt jogi álláspontját is osztja, amelytől jelen ügyben nem kíván eltérni. A Kúria ezen ügyben elvi éllel szögezte le, hogy az ingatlanügyi hatóság - a nyilvánvaló érvénytelenséget kivéve - a megállapodás polgári jogi érvényességét nem vizsgálja, a nyilvántartás vezetésének nem előkérdése a bejegyzés, feljegyzés alapjául szolgáló okirat érvénytelenségével kapcsolatos polgári per.
[32] A Kúria egyetértve a korábbi ítéletekben foglaltakkal hangsúlyozza, hogy az ügy érdemi eldöntését befolyásoló előkérdésnek kizárólag olyan tény vagy körülmény minősülhet, amelyet az adott hatóságnak az eljárása során szükségképpen vizsgálnia kell, az adott kérdés vizsgálata a megalapozott döntés meghozatalának elengedhetetlen feltétele és amely feltárásának hiányában megalapozott döntés nem születhetne.
[33] Miután az ingatlan-nyilvántartási ügyben eljáró regisztratív hatóság vizsgálatának kereteit a Ptk. és az Inytv. már idézett rendelkezései határozzák meg, a bejegyzés alapjául szolgáló okirat érvénytelenségével összefüggő vizsgálat e kereteken kívül esik, a polgári perben hozandó ítélet a tulajdonjog bejegyzésére irányuló ingatlan-nyilvántartási eljárásban hozandó döntésnek nem előkérdése. Ezért az ügyben eljárt törvényszék helyesen foglalt állást arról, hogy az alperes a felperes eljárás felfüggesztése iránti kérelmét megalapozottan utasította el.
[34] A Kúria megjegyzi, hogy a felperes jogai megóvását az általa indított polgári per és az azon perben a polgári bíróság által kérelmére teljesített perfeljegyzés szolgálja. A polgári perben történő sikeres igényérvényesítés esetén - amennyiben annak a polgári bíróság által megállapítandó törvényi feltételei fennállnak -, az eredeti állapot visszaállítása is akár lehetséges lehet.
[35] Mindezekre figyelemmel a Kúria a törvényszék ítéletét a Kp. 121. § (2) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Kfv.II.37.570/2022/7.)