adozona.hu
BH 2021.12.346
BH 2021.12.346
Amennyiben a fél előhaszonbérleti jog gyakorlására irányuló elfogadó nyilatkozatot tesz, úgy ahhoz csatolni kell az előhaszonbérleti jogosultságot igazoló okiratokat. A jognyilatkozat csatolásának elmulasztása esetén a mezőgazdasági igazgatási szerv az elfogadó jognyilatkozatot a nyilvántartás adataiból történő lekérdezéssel nem pótolhatja [2013. évi CXXII. törvény (Fftv.) 46. § (1), (3), (4) bekezdés, 49. § (4), (6) bekezdés, 54. § (1) bekezdés, 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 2. § (1), (2) bekezdés, 36. § (2
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A felperesi érdekelt mint haszonbérbeadó és a felperes mint haszonbérlő között 2020. február 8. napján D. településen haszonbérleti szerződés jött létre a D. ... helyrajzi számú ingatlanra vonatkozóan. A szerződés 13. pontja szerint a felperes a föld fekvése szerinti településen legalább 3 éve állattartó telepet üzemeltet és nyilvántartásba vett takarmányvállalkozásnak minősül, ezért a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Fftv.) 46. § (...
BH 2021.12.346 Amennyiben a fél előhaszonbérleti jog gyakorlására irányuló elfogadó nyilatkozatot tesz, úgy ahhoz csatolni kell az előhaszonbérleti jogosultságot igazoló okiratokat. A jognyilatkozat csatolásának elmulasztása esetén a mezőgazdasági igazgatási szerv az elfogadó jognyilatkozatot a nyilvántartás adataiból történő lekérdezéssel nem pótolhatja [2013. évi CXXII. törvény (Fftv.) 46. § (1), (3), (4) bekezdés, 49. § (4), (6) bekezdés, 54. § (1) bekezdés, 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 2. § (1), (2) bekezdés, 36. § (2) bekezdés, 2013. évi CCXII. törvény (Fétv.) 27. § (4) bekezdés, 85. §].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperesi érdekelt mint haszonbérbeadó és a felperes mint haszonbérlő között 2020. február 8. napján D. településen haszonbérleti szerződés jött létre a D. ... helyrajzi számú ingatlanra vonatkozóan. A szerződés 13. pontja szerint a felperes a föld fekvése szerinti településen legalább 3 éve állattartó telepet üzemeltet és nyilvántartásba vett takarmányvállalkozásnak minősül, ezért a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Fftv.) 46. § (3) bekezdés a) pont ab) alpontja alapján előhaszonbérleti jog illeti meg.[2] A szerződés kifüggesztésének időtartama alatt az alperesi érdekelt előhaszonbérleti jognyilatkozatot tett, amelyben az előhaszonbérleti jogosultságát az Fftv. 46. § (1) bekezdés c) pontjára és 46. § (4) bekezdés a) pontjára alapította mint helyben lakó, családi gazdálkodó földműves. Az alperesi érdekelt az elfogadó nyilatkozathoz mellékelte a családi gazdasági nyilvántartásba vételére vonatkozó határozatot, lakóhelyére, valamint a személyi adataira vonatkozó dokumentumot nem csatolt.
[3] Az alperes 2020. április 27. napján kelt 574367-4/2020.03.06. iktatószámú határozatával a haszonbérleti szerződést a felperesi érdekelt és az alperesi érdekelt között jóváhagyta, a felperessel pedig megtagadta.
[4] A határozata indokolása szerint az alperesi érdekelt az általa megjelölt előhaszonbérleti jogcímekre helytállóan hivatkozott, mivel a közhiteles személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai szerint több mint 3 éve D. településen lakik, így helyben lakónak minősül, továbbá igazolásra került, hogy családi gazdaság vezetőjének tekintendő. A felperes ugyanakkor nem felel meg az Fftv. 46. § (3) bekezdés a) pont ab) alpontjában foglalt követelménynek, mert a rendelkezésre álló hatósági bizonyítvány, továbbá a földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről és a mezőgazdasági üzemközpontokról vezetett közhiteles nyilvántartás tartalma alapján megállapításra került, hogy az állattartó telepén az állattartás kezdete 2016. december 1. napja. Rögzítette továbbá, hogy a felperes újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezetnek minősül, mert e szervezetként történő nyilvántartásba vétel iránti kérelmét 2019. szeptember 24. napján nyújtotta be, és a nyilvántartásba 2019. október 4. napján került bejegyzésre. Mindezek alapján megállapította, hogy a felperes valóban több, mint 3 éve állattartó telepet üzemeltet, azonban nem teljesül az a feltétel, hogy legalább 3 éve mezőgazdasági termelőszervezetként nyilvántartásba vételre került. Így a mezőgazdasági üzemközpontja is kevesebb mint 3 éve van azon a településen, amelynek közigazgatási területén a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld fekszik.
A kereseti kérelem, az alperes védirata, a felperesi érdekelt és az alperesi érdekelt nyilatkozata
[5] A felperes módosított keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. Álláspontja szerint az Fftv. 49. § (4) bekezdésében előírt kötelezettséget a bíróság tévesen értelmezte, mivel a lakcímének és személyi adatainak igazolására vonatkozó okirat csatolásának elmulasztására figyelemmel az alperesi érdekelt tekintetében is meg kellett volna tagadni a szerződés jóváhagyását. Az alperesi érdekeltre vonatkozó adatokat a hatóság kizárólag a közhiteles nyilvántartás tartalma alapján állapította meg. A jognyilatkozat hiányosságát a hatóságnak az Fftv. 51. § (1) bekezdése alapján már az előzetes vizsgálat során is észlelnie kellett volna.[6] Kifejtette, hogy az alperes határozata az Fftv. 49. § (4), (6) bekezdésében, 51. § (1) bekezdésében, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 2. § (1)-(2) bekezdéseiben és az Alkotmánybíróság 56/1991. (XI. 8.) AB határozatában foglaltakra figyelemmel jogszabálysértő.
[7] Az alperes védiratában - a határozatában foglalt indokait fenntartva - a felperes keresetének elutasítását kérte.
[8] A felperesi érdekelt a felperes keresetének teljesítését kérte, megjegyezve, hogy az alperesi érdekelttel nem kíván szerződést kötni.
[9] Az alperesi érdekelt az alperes határozatában foglalt álláspontot osztva a felperes keresetének elutasítását kérte.
A jogerős ítélet
[10] A törvényszék jogerős ítéletével az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte.[11] Indokolásában az Fftv. 49. § (1)-(6) bekezdéseiben, 51. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontjában, az Ákr. 2. § (1)-(2) bekezdéseiben, 36. § (2) bekezdésben, 62. § (5) bekezdésben, 65. § (1) bekezdésben, a földforgalmi törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 27. § (1) bekezdésben, 85. §-ában, valamint a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 85. § (1) bekezdésében foglaltakat felhíva kifejtette, hogy az Fftv. az elfogadó jognyilatkozat esetén 4 kógens előírást tartalmaz, amelyek egyrészt alaki, másrészt tartalmai kellékek. Eszerint a jognyilatkozatot legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, a jogalapot meg kell jelölni és csatolni kell az előhaszonbérleti jogosultságot igazoló okiratokat. Kötelező tartalmi kellék annak megjelölése is, hogy a jogosult milyen célból kívánja előhaszonbérleti jogát gyakorolni. Kimentési ok hiányában ezen követelményeknek minden körülménytől függetlenül teljesülniük kell, és nincs lehetőség arra, hogy bármelyik elmulasztását a mezőgazdasági igazgatási szerv valamilyen formában pótolja.
[12] Megállapította, hogy a perbeli esetben az alperes a nyilvántartásból kérte le azokat az adatokat, amelyek alátámasztották az alperesi érdekelt előhaszonbérleti jogosultságát. Az Ákr. 8. §-a, 36. § (2) bekezdése, a Fétv. 27. és 85. §-a összevetéséből arra az álláspontra helyezkedett, hogy a földforgalmi ügyekben az Ákr. 36. § (2) bekezdése szerinti általános szabály, ami a közigazgatási eljárásokban a hatóság szolgáltató jellegét hivatott hangsúlyozni, még mögöttes kisegítő jogszabályként sem alkalmazható, figyelemmel arra, hogy az Fftv. az ügyfélre kógens rendelkezést tartalmaz.
[13] Utalt arra, hogy a földforgalmi tárgyú jogszabályok a hiánypótlást is csak rendkívül szűk körben teszik lehetővé, azt pedig egyáltalán nem, hogy a fél mulasztását a hatóság pótolja. Ez utóbbi esetben ugyanis a hatóság választhatna, hogy mi az, amit mulasztás esetén pótolni tud.
[14] Hivatkozott a Kúria némileg más tényállású, ám álláspontja szerint jelen perre is irányadó Kfv.37.169/2017/8. számú ítéletének [15] bekezdésében foglaltakra, amelyben leszögezte, hogy az elfogadó nyilatkozatot tevőnek a jognyilatkozatához, a szerződés szerinti haszonbérlőnek a szerződéshez szükséges csatolnia az előhaszonbérleti jogosultságot, és ezáltal az előhaszonbérleti jogosultak sorrendjének ranghelyét megalapozó okiratokat.
[15] A megismételt eljárásra az alperesnek az Fftv. 51. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontjában foglaltak alapján a haszonbérleti szerződés alperesi érdekelttel történő jóváhagyásának megtagadását írta elő.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[16] Az alperesi érdekelt a felülvizsgálati kérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság döntése jogszabálysértő, mivel a Fétv. 27. § (1) bekezdése és 85. §-a alapján a hatósági jóváhagyás során az Ákr. rendelkezéseit alkalmazni kell. Érvelése szerint téves az az ítéleti álláspont, amely elfogadta a felperes nyilatkozatát, miszerint az okmány csatolásának hiányában nem tudta ellenőrizni az alperesi érdekelt adatait, ugyanis semmilyen jogszabály nem jogosítja fel az ügyfelet arra, hogy a másik fél adatait ellenőrizze, amely egyébként az adatvédelmi rendelkezésekkel is ellentétes.[17] Kifejtette, hogy az alperes helytállóan vette figyelembe a lakcímnyilvántartás adatait, és helyesen alkalmazta az Ákr. 36. §-ában foglaltakat, melyet egyébként a Fétv. 29. § (1) bekezdése is alátámaszt, amely kifejezetten felsorolja azokat a nyilvántartásokat, amelyeket a mezőgazdasági igazgatási szerv részére díjmentesen kell szolgáltatni, és e bekezdés g) pontja értelmében ilyen a személyi adat és lakcímnyilvántartás is.
[18] Megjegyezte, hogy a jogalkotó a mai napig nem fogadta el az Fftv.-nek azon végrehajtási rendeletét, amely egyértelműen kimondaná, hogy a haszonbérleti szerződéshez, illetve elfogadó nyilatkozatokhoz pontosan milyen okiratokat kell csatolni. Érvelése szerint kizárólag azokat az adatokat szükséges okirattal igazolni, amelyek nyilvántartása nem közhiteles, vagy olyan fontos előbérleti jogcímet igazol, amelyet a Fftv. külön kiemel. Álláspontja alátámasztására hivatkozott a Kúria Kfv.VI.37.748/2017/4., Kfv.II.37.320/2016/4., továbbá a Kecskeméti és Pécsi Törvényszék egy-egy polgári ügyben hozott ítéletében foglaltakra.
[19] Az alperes az alperesi érdekelt felülvizsgálati kérelmére tett nyilatkozatában az alperesi érdekelt kérelmében foglaltakkal egyetértve hangsúlyozta, hogy az elsőfokú bíróság ítélete a Fétv. rendelkezéseivel teljes egészében ellentétben áll, mivel a rendszeresített nyilvántartásban szereplő adatok beszerzésére hivatalból volt jogosult.
[20] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A Magyarország Alaptörvénye P) cikk (2) bekezdésben, 28. cikkében, az Ákr. 36. § (2) bekezdésében, 65. §-ában, az Fftv. 21. § (5) bekezdésében és 49. § (4) bekezdésében foglaltakat felhívva hangsúlyozta, hogy az elsőfokú bíróság értelmezése a helyes, mivel az Fftv. az Ákr.-hez képest speciális rendelkezéseket tartalmaz. Az Fftv. pedig pontosan megjelöli, hogy az elfogadó jognyilatkozathoz az előhaszonbérleti jogosultságot bizonyító okiratokat is csatolni kell, amely egyébként a hatósági jóváhagyás iránti eljárásokban a kialakult gyakorlatnak is megfelel.
[21] Kifejtette, hogy a mulasztás utólagos orvoslására nem alkalmas az érdekelt által hivatkozott Ákr.-szabályra történő utalás. Az okiratok csatolására vonatkozó kötelezettség tetten érhető abban is, hogy 2020. július 1. napjától hatályos rendelkezéseknél már érvényesül az a követelmény is, hogy az ügyletkötésben közvetlenül részt vevő jogszerző félnek is kötelessége az előhaszonbérleti jogok fennállásának igazolása.
A Kúria döntése és jogi indokai
[22] Az alperesi érdekelt felülvizsgálati kérelme nem alapos.[23] A Kúria a jogerős ítéletet a Kp. 115. § (2) bekezdése alapján alkalmazandó 108. § (1) bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem keretei között, az abban megjelölt jogszabálysértések körében vizsgálta felül.
[24] A Kúriának jelen ügyben abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy amennyiben az előhaszonbérleti szerződésben az elővásárlási jognyilatkozatot tevő arra hivatkozik, hogy helyben lakónak minősül, az Fftv, a Fétv. és az Ákr. rendelkezéseire figyelemmel az alperes a haszonbérleti szerződés jóváhagyására irányuló eljárásban az alperesi érdekelt személyi adatainak és lakóhelyének ellenőrzését a személyi-adat- és lakcímnyilvántartásból történő lekérdezéssel megállapíthatja-e, ezáltal pótolhatja-e az előhaszonbérleti jog előterjesztésekor erre vonatkozóan benyújtandó okiratokat.
[25] A Kúria mindenekelőtt rámutat arra, hogy a jelen perrel azonos ténybeli és jogi megítélésű ügyekben e jogkérdést már több alkalommal megvizsgálta és kialakította álláspontját, melytől jelen felülvizsgálati tanács sem kíván eltérni (Kfv.IV.37.230/2021/7., Kfv.III.37.236/2021/8.). Az ügyazonosság ezen ügyekkel kétségkívül fennáll, figyelemmel a Kúria Jpe.I.60.002/2021/7. számú határozatában foglaltakra.
[26] Az Fftv. 45-50. §-ai határozzák meg az előhaszonbérleti jogosultak sorrendjét és az előhaszonbérleti jog gyakorlására irányadó rendelkezéseket. Az Fftv. 49. § (4) bekezdése szerint az elfogadó jognyilatkozatot legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Az elfogadó jognyilatkozatban meg kell jelölni az előhaszonbérleti jogosultság jogalapját, továbbá ha az előhaszonbérleti jog törvényen alapul, akkor azt is, hogy az előhaszonbérleti jogosult mely törvényen és az ott meghatározott sorrend melyik ranghelyén gyakorolja az előhaszonbérleti jogát. Az elfogadó nyilatkozathoz - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint - csatolni kell az előhaszonbérleti jogosultságot bizonyító okiratokat is.
[27] Az Fftv. 49. § (6) bekezdése alapján a (3) és (4) bekezdésben foglaltak megsértése esetén az előhaszonbérleti jognyilatkozatot olyannak kell tekinteni, mintha az előhaszonbérleti jogát az arra jogosult nem gyakorolta volna.
[28] A Kúria a Kfv.III.37.236/2021/8. számú határozata [38] bekezdésében kifejtette, hogy "az Ákr. 8. § (1) bekezdése határozza meg a kivett jogszabályokat, amelyek között a földforgalmi eljárás nem szerepel, vagyis fő szabály szerint a földforgalmi ügyekre irányadók az Ákr. rendelkezései. Az érdekelt által hivatkozott Ákr. 36. § (2) bekezdése kimondja, nem kérhető az ügyféltől szakhatósági állásfoglalás vagy előzetes szakhatósági állásfoglalás csatolása, és az ügyfél azonosításához szükséges adatok kivételével olyan adat, amely nyilvános, vagy amelyet jogszabállyal rendszeresített közhiteles nyilvántartásnak tartalmaznia kell."
[29] A fenti határozat a [40] bekezdésben rámutatott arra, hogy "az Ákr. 36. § (1) bekezdéséhez képest a perbeli esetben a Földforgalmi törvény 49. § (4) bekezdése további követelményt állapít meg, ezért az Ákr. vonatkozó rendelkezésének alkalmazását a Földforgalmi törvény ezen speciális szabálya megelőzi, ennek megfelelően az érdekeltnek csatolni kellett volna az előhaszonbérleti jogosultságot bizonyító okiratokat is, ahogy azt a törvényszék megállapította."
[30] A Kúria ezen ítélete [42] bekezdésében leszögezte, hogy a Fétv. 27. § (1) bekezdésében írt szabály figyelembevételével is érvényesül az a rendelkezés, miszerint az Fftv. 49. § (4) bekezdésében foglalt kiegészítő szabály a speciális az Ákr. vonatkozó rendelkezéseihez képest.
[31] A Kúria a Kfv.IV.37.230/2021/7. számú ítélete [32] bekezdésében, valamint Kfv.III.37.236/2021/8. számú ítélete [45] bekezdésében egyaránt arra az álláspontra helyezkedett, hogy jelen esetben az Fftv. speciális rendelkezéseit kell figyelembe venni, így 49. § (4) bekezdésében írt követelményeknek maradéktalanul teljesülniük kell. Egyetértett a törvényszéki ítéletben foglalt azon megállapítással is, miszerint a Fétv. 32. § (3) bekezdése az ügyben nem alkalmazható, mivel az a 7. fejezetben a hatósági jóváhagyáshoz kötött tulajdonjog megszerzésére vonatkozó szabályok alcím alatt szerepel, míg a földhasználatra irányadó rendelkezések a 8. fejezetben találhatók.
[32] A Kúria a Kfv.IV.37.230/2021/7. számú ítélete [33], valamint Kfv.III.37.236/2021/8. számú ítélete [46] bekezdésében egyetértett a törvényszék azon okfejtésével is, miszerint a földforgalmi tárgyú jogszabályok a hiánypótlást csak rendkívül szűk körben teszik lehetővé a Fétv. 34. § (1)-(4) bekezdésében írtak szerint, arra pedig egyáltalán nincs lehetőség, hogy a fél mulasztását a hatóság pótolja.
[33] A Kúria jelen tanácsa az alperesi érdekelt Fétv. 29. § (1) bekezdés g) pontjára hivatkozása körében rámutat arra, hogy ezen jogszabályhely nem azt írja elő, hogy a mezőgazdasági igazgatási szerv köteles a haszonbérleti szerződésben és előhaszonbérleti nyilatkozatban megjelölt, azonban okirattal igazolni elmulasztott jogcím fennállását a közhiteles nyilvántartásból, [így többek között a személyek azonosítására a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 11. § (1) bekezdés a)-h) és k) pont szerinti adatok] vizsgálni, hanem azt deklarálja, hogy a jogügylet hatósági jóváhagyása iránti eljárásban az ezen nyilvántartásban szereplő adatokat díjmentesen kell a mezőgazdasági igazgatási szerv részére szolgáltatni, ha arra az ügy elbírálása, ellenőrzése érdekében szükség van. E rendelkezésre hivatalból eljárási kötelezettséget alapítani nem lehet, e körben az alperesi érdekelt jogértelmezése téves.
[34] A Kúria megjegyzi, hogy az alperesi érdekelt által hivatkozott kúriai ítéletekkel kapcsolatosan az ügyazonosság nem áll fenn, illetőleg a polgári perben meghozott döntések a közigazgatási bíróságot nem kötik, így azok jelen ügyben nem voltak figyelembe vehetők.
[35] Mindezek alapján a Kúria azt állapította meg, hogy a törvényszék helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy az alperes a hatósági jóváhagyás iránti eljárás során az alperesi érdekelt jognyilatkozatát a lakcímnyilvántartás adatainak beszerzésével nem pótolhatta, erre tekintettel a hatóság döntése jogszabálysértő.
[36] A fentiekre figyelemmel a Kúria a jogerős ítéletet a Kp. 121. § (2) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Kfv.II.37.225/2021.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
Az ügy száma: Kfv.II.37.225/2021/8.
A tanács tagjai: Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke
Dr. Szilas Judit előadó bíró
Dr. Kovács András bíró
A felperes:
A felperes képviselője: Dr. Kövesdi Balázs ügyvéd
Az alperes:
Az alperes képviselője: Dr. Pálos Ágnes kamarai jogtanácsos
A felperesi érdekelt:
Az alperesi érdekelt:
Az alperesi érdekelt képviselője: Dr. Németh Tímea Ügyvédi Iroda, Dr. Németh Tímea ügyvéd
A per tárgya: földforgalmi ügy
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperesi érdekelt
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Pécsi Törvényszék 2.K.700.954/2020/15. számú ítélete
Rendelkező rész
A Kúria- a Pécsi Törvényszék 2.K.700.954/2020/15. számú ítéletét hatályában fenntartja;
- kötelezi az alperesi érdekeltet, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 30.000 (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget;
- kötelezi az alperesi érdekeltet, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati illetéket.
Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.
I n d o k o l á s
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperesi érdekelt mint haszonbérbeadó és a felperes mint haszonbérlő között 2020. február 8. napján D. településen haszonbérleti szerződés jött létre a D. ... helyrajzi számú ingatlanra vonatkozóan. A szerződés 13. pontja szerint a felperes a föld fekvése szerinti településen legalább 3 éve állattartó telepet üzemeltet és nyilvántartásba vett takarmány-vállalkozásnak minősül, ezért a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Fftv.) 46. § (3) bekezdés a) pont ab) alpontja alapján előhaszonbérleti jog illeti meg.[2] A szerződés kifüggesztésének időtartama alatt az alperesi érdekelt előhaszonbérleti jognyilatkozatot tett, amelyben az előhaszonbérleti jogosultságát az Fftv. 46. § (1) bekezdés c) pontjára és 46. § (4) bekezdés a) pontjára alapította, mint helyben lakó, családi gazdálkodó földműves. Az alperesi érdekelt az elfogadó nyilatkozathoz mellékelte a családi gazdasági nyilvántartásba vételére vonatkozó határozatot, lakóhelyére, valamint a személyi adataira vonatkozó dokumentumot nem csatolt.
[3] Az alperes 2020. április 27. napján kelt 574367-4/2020.03.06. iktatószámú határozatával a haszonbérleti szerződést a felperesi érdekelt és az alperesi érdekelt között jóváhagyta, a felperessel pedig megtagadta.
[4] A határozata indokolása szerint az alperesi érdekelt az általa megjelölt előhaszonbérleti jogcímekre helytállóan hivatkozott, mivel a közhiteles személyi adat és lakcímnyilvántartás adatai szerint több mint 3 éve D. településen lakik, így helyben lakónak minősül, továbbá igazolásra került, hogy családi gazdaság vezetőjének tekintendő. A felperes ugyanakkor nem felel meg az Fftv. 46. § (3) bekezdés a) pont ab) alpontjában foglalt követelménynek, mert a rendelkezésre álló hatósági bizonyítvány, továbbá a földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről és a mezőgazdasági üzemközpontokról vezetett közhiteles nyilvántartás tartalma alapján megállapításra került, hogy az állattartó telepén az állattartás kezdete 2016. december 1. napja. Rögzítette továbbá, hogy a felperes újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezetnek minősül, mert e szervezetként történő nyilvántartásba vétel iránti kérelmét 2019. szeptember 24. napján nyújtotta be, és a nyilvántartásba 2019. október 4. napján került bejegyzésre. Mindezek alapján megállapította, hogy a felperes valóban több, mint 3 éve állattartó telepet üzemeltet, azonban nem teljesül az a feltétel, hogy legalább 3 éve mezőgazdasági termelőszervezetként nyilvántartásba vételre került. Így a mezőgazdasági üzemközpontja is kevesebb mint 3 éve van azon a településen, amelynek közigazgatási területén a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld fekszik.
A kereseti kérelem, az alperes védirata, a felperesi érdekelt és az alperesi érdekelt nyilatkozata
[5] A felperes módosított keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. Álláspontja szerint az Fftv. 49. § (4) bekezdésében előírt kötelezettséget a bíróság tévesen értelmezte, mivel a lakcímének és személyi adatainak igazolására vonatkozó okirat csatolásának elmulasztására figyelemmel az alperesi érdekelt tekintetében is meg kellett volna tagadni a szerződés jóváhagyását. Az alperesi érdekeltre vonatkozó adatokat a hatóság kizárólag a közhiteles nyilvántartás tartalma alapján állapította meg. A jognyilatkozat hiányosságát a hatóságnak az Fftv. 51. § (1) bekezdése alapján már az előzetes vizsgálat során is észlelnie kellett volna.[6] Kifejtette, hogy az alperes határozata az Fftv. 49. § (4), (6) bekezdésében, 51. § (1) bekezdésében, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 2. § (1)-(2) bekezdéseiben és az Alkotmánybíróság 56/1991. (XI. 8.) AB határozatában foglaltakra figyelemmel jogszabálysértő.
[7] Az alperes védiratában - a határozatában foglalt indokait fenntartva - a felperes keresetének elutasítását kérte.
[8] A felperesi érdekelt a felperes keresetének teljesítését kérte, megjegyezve, hogy az alperesi érdekelttel nem kíván szerződést kötni.
[9] Az alperesi érdekelt az alperes határozatában foglalt álláspontot osztva a felperes keresetének elutasítását kérte.
A jogerős ítélet
[10] A törvényszék jogerős ítéletével az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte.[11] Indokolásában az Fftv. 49. § (1)-(6) bekezdéseiben, 51. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontban, az Ákr. 2. § (1)-(2) bekezdéseiben, 36. § (2) bekezdésben, 62. § (5) bekezdésben, 65. § (1) bekezdésben, a földforgalmi törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 27. § (1) bekezdésben, 85. §-ban, valamint a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 85. § (1) bekezdésben foglaltakat felhívva kifejtette, hogy az Fftv. az elfogadó jognyilatkozat esetén 4 kógens előírást tartalmaz, amelyek egyrészt alaki, másrészt tartalmai kellékek. E szerint a jognyilatkozatot legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, a jogalapot meg kell jelölni és csatolni kell az előhaszonbérleti jogosultságot igazoló okiratokat. Kötelező tartalmi kellék annak megjelölése is, hogy a jogosult milyen célból kívánja előhaszonbérleti jogát gyakorolni. Kimentési ok hiányában ezen követelményeknek minden körülménytől függetlenül teljesülniük kell, és nincs lehetőség arra, hogy bármelyik elmulasztását a mezőgazdasági igazgatási szerv valamilyen formában pótolja.
[12] Megállapította, hogy a perbeli esetben az alperes a nyilvántartásból kérte le azokat az adatokat, amelyek alátámasztották az alperesi érdekelt előhaszonbérleti jogosultságát. Az Ákr. 8. §-a, 36. § (2) bekezdése, a Fétv. 27. § és 85. §-a összevetéséből arra az álláspontra helyezkedett, hogy a földforgalmi ügyekben az Ákr. 36. § (2) bekezdése szerinti általános szabály, ami a közigazgatási eljárásokban a hatóság szolgáltató jellegét hivatott hangsúlyozni, még mögöttes kisegítő jogszabályként sem alkalmazható, figyelemmel arra, hogy az Fftv. az ügyfélre kógens rendelkezést tartalmaz.
[13] Utalt arra, hogy a földforgalmi tárgyú jogszabályok a hiánypótlást is csak rendkívül szűk körben teszik lehetővé, azt pedig egyáltalán nem, hogy a fél mulasztását a hatóság pótolja. Ez utóbbi esetben ugyanis a hatóságnak választhatna, hogy mi az, amit mulasztás esetén pótolni tud.
[14] Hivatkozott a Kúria némileg más tényállású, ám álláspontja szerint jelen perre is irányadó Kfv.37.169/2017/8. számú ítéletének [15] bekezdésében foglaltakra, amelyben leszögezte, hogy az elfogadó nyilatkozatot tevőnek a jognyilatkozatához, a szerződés szerinti haszonbérlőnek a szerződéshez szükséges csatolnia az előhaszonbérleti jogosultságot, és ezáltal az előhaszonbérleti jogosultak sorrendjének ranghelyét megalapozó okiratokat.
[15] A megismételt eljárásra az alperesnek az Fftv. 51. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontjában foglaltak alapján a haszonbérleti szerződés alperesi érdekelttel történő jóváhagyásának megtagadását írta elő.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[16] Az alperesi érdekelt a felülvizsgálati kérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság döntése jogszabálysértő, mivel a Fétv. 27. § (1) bekezdése és 85. §-a alapján a hatósági jóváhagyás során az Ákr. rendelkezéseit alkalmazni kell. Érvelése szerint téves az az ítéleti álláspont, amely elfogadta a felperes nyilatkozatát, miszerint az okmány csatolásának hiányában nem tudta ellenőrizni az alperesi érdekelt adatait, ugyanis semmilyen jogszabály nem jogosítja fel az ügyfelet arra, hogy a másik fél adatait ellenőrizze, amely egyébként az adatvédelmi rendelkezésekkel is ellentétes.[17] Kifejtette, hogy az alperes helytállóan vette figyelembe a lakcímnyilvántartás adatait, és helyesen alkalmazta az Ákr. 36. §-ában foglaltakat, melyet egyébként a Fétv. 29. § (1) bekezdése is alátámaszt, amely kifejezetten felsorolja azokat a nyilvántartásokat, amelyeket a mezőgazdasági igazgatási szerv részére díjmentesen kell szolgáltatni, és e bekezdés g) pontja értelmében ilyen a személyi adat és lakcím-nyilvántartás is.
[18] Megjegyezte, hogy a jogalkotó a mai napig nem fogadta el az Fftv-nek azon végrehajtási rendeletét, amely egyértelműen kimondaná, hogy a haszonbérleti szerződéshez, illetve elfogadó nyilatkozatokhoz pontosan milyen okiratokat kell csatolni. Érvelése szerint kizárólag azokat az adatokat szükséges okirattal igazolni, amelyek nyilvántartása nem közhiteles, vagy olyan fontos előbérleti jogcímet igazol, amelyet a Fftv. külön kiemel. Álláspontja alátámasztására hivatkozott a Kúria Kfv.VI.37.748/2017/4., Kfv.II.37.320/2016/4., továbbá a Kecskeméti és Pécsi Törvényszék egy-egy polgári ügyben hozott ítéletében foglaltakra.
[19] Az alperes az alperesi érdekelt felülvizsgálati kérelmére tett nyilatkozatában az alperesi érdekelt kérelmében foglaltakkal egyetértve hangsúlyozta, hogy az elsőfokú bíróság ítélete a Fétv. rendelkezéseivel teljes egészében ellentétben áll, mivel a rendszeresített nyilvántartásban szereplő adatok beszerzésére hivatalból volt jogosult.
[20] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A Magyarország Alaptörvénye P) cikk (2) bekezdésben, 28. cikkben, az Ákr. 36. § (2) bekezdésben, 65. §-ban, az Fftv. 21. § (5) bekezdésben és 49. § (4) bekezdésben foglaltakat felhívva hangsúlyozta, hogy az elsőfokú bíróság értelmezése a helyes, mivel az Fftv. az Ákr.-hez képest speciális rendelkezéseket tartalmaz. Az Fftv. pedig pontosan megjelöli, hogy az elfogadó jognyilatkozathoz az előhaszonbérleti jogosultságot bizonyító okiratokat is csatolni kell, amely egyébként a hatósági jóváhagyás iránti eljárásokban a kialakult gyakorlatnak is megfelel.
[21] Kifejtette, hogy a mulasztás utólagos orvoslására nem alkalmas az érdekelt által hivatkozott Ákr. szabályra történő utalás. Az okiratok csatolására vonatkozó kötelezettség tetten érhető abban is, hogy 2020. július 1. napjától hatályos rendelkezéseknél már érvényesül az a követelmény is, hogy az ügyletkötésben közvetlenül résztvevő jogszerző félnek is kötelessége az előhaszonbérleti jogok fennállásának igazolása.
A Kúria döntése és jogi indokai
[22] Az alperesi érdekelt felülvizsgálati kérelme nem alapos.[23] A Kúria a jogerős ítéletet a Kp. 115. § (2) bekezdése alapján alkalmazandó 108. § (1) bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem keretei között, az abban megjelölt jogszabálysértések körében vizsgálta felül.
[24] A Kúriának jelen ügyben abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy amennyiben az előhaszonbérleti szerződésben az elővásárlási jognyilatkozatot tevő arra hivatkozik, hogy helyben lakónak minősül, az Fftv, a Fétv. és az Ákr. rendelkezéseire figyelemmel az alperes a haszonbérleti szerződés jóváhagyására irányuló eljárásban az alperesi érdekelt személyi adatainak és lakóhelyének ellenőrzését a személyi adat és lakcímnyilvántartásból történő lekérdezéssel megállapíthatja-e, ezáltal pótolhatja-e az előhaszonbérleti jog előterjesztésekor erre vonatkozóan benyújtandó okiratokat.
[25] A Kúria mindenekelőtt rámutat arra, hogy a jelen perrel azonos ténybeli és jogi megítélésű ügyekben e jogkérdést már több alkalommal megvizsgálta és kialakította álláspontját, melytől jelen felülvizsgálati tanács sem kíván eltérni (Kfv.IV.37.230/2021/7., Kfv.III.37.236/2021/8.). Az ügyazonosság ezen ügyekkel kétség kívül fennáll, figyelemmel a Kúria Jpe.I.60.002/2021/7. számú határozatában foglaltakra.
[26] Az Fftv. 45-50. §-ai határozzák meg az előhaszonbérleti jogosultak sorrendjét és az előhaszonbérleti jog gyakorlására irányadó rendelkezéseket. Az Fftv. 49. § (4) bekezdése szerint az elfogadó jognyilatkozatot legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Az elfogadó jognyilatkozatban meg kell jelölni az előhaszonbérleti jogosultság jogalapját, továbbá ha az előhaszonbérleti jog törvényen alapul, akkor azt is, hogy az előhaszonbérleti jogosult mely törvényen és az ott meghatározott sorrend melyik ranghelyén gyakorolja az előhaszonbérleti jogát. Az elfogadó nyilatkozathoz - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint - csatolni kell az előhaszonbérleti jogosultságot bizonyító okiratokat is.
[27] Az Fftv. 49. § (6) bekezdése alapján a (3) és (4) bekezdésben foglaltak megsértése esetén az előhaszonbérleti jognyilatkozatot olyannak kell tekinteni, mintha az előhaszonbérleti jogát az arra jogosult nem gyakorolta volna.
[28] A Kúria a Kfv.III.37.236/2021/8. számú határozata [38] bekezdésében kifejtette, hogy "az Ákr. 8. § (1) bekezdése határozza meg a kivett jogszabályokat, amelyek között a földforgalmi eljárás nem szerepel, vagyis fő szabály szerint a földforgalmi ügyekre irányadók az Ákr. rendelkezései. Az érdekelt által hivatkozott Ákr. 36. § (2) bekezdése kimondja, nem kérhető az ügyféltől szakhatósági állásfoglalás vagy előzetes szakhatósági állásfoglalás csatolása, és az ügyfél azonosításához szükséges adatok kivételével olyan adat, amely nyilvános, vagy amelyet jogszabállyal rendszeresített közhiteles nyilvántartásnak tartalmaznia kell."
[29] A fenti határozat a [40] bekezdésben rámutatott arra, hogy "az Ákr. 36. § (1) bekezdéséhez képest a perbeli esetben a Földforgalmi törvény 49. § (4) bekezdése további követelményt állapít meg, ezért az Ákr. vonatkozó rendelkezésének alkalmazását a Földforgalmi törvény ezen speciális szabálya megelőzi, ennek megfelelően az érdekeltnek csatolni kellett volna az előhaszonbérleti jogosultságot bizonyító okiratokat is, ahogy azt a törvényszék megállapította."
[30] A Kúria ezen ítélete [42] bekezdésében leszögezte, hogy a Fétv. 27. § (1) bekezdésében írt szabály figyelembevételével is érvényesül az a rendelkezés, miszerint az Fftv. 49. § (4) bekezdésében foglalt kiegészítő szabály a speciális az Ákr. vonatkozó rendelkezéseihez képest.
[31] A Kúria a Kfv.IV.37.230/2021/7. számú ítélete [32] bekezdésében, valamint Kfv.III.37.236/2021/8. számú ítélete [45] bekezdésében egyaránt arra az álláspontra helyezkedett, hogy jelen esetben az Fftv. speciális rendelkezéseit kell figyelembe venni, így 49. § (4) bekezdésében írt követelményeknek maradéktalanul teljesülniük kell. Egyetértett a törvényszéki ítéletben foglalt azon megállapítással is, miszerint a Fétv. 32. § (3) bekezdése az ügyben nem alkalmazható, mivel az a 7. fejezetben a hatósági jóváhagyáshoz kötött tulajdonjog megszerzésére vonatkozó szabályok alcím alatt szerepel, míg a földhasználatra irányadó rendelkezések a 8. fejezetben találhatók.
[32] A Kúria a Kfv.IV.37.230/2021/7. számú ítélete [33], valamint Kfv.III.37.236/2021/8. számú ítélete [46] bekezdésében egyetértett a törvényszék azon okfejtésével is, miszerint a földforgalmi tárgyú jogszabályok a hiánypótlást csak rendkívül szűk körben teszik lehetővé a Fétv. 34. § (1)-(4) bekezdésben írtak szerint, arra pedig egyáltalán nincs lehetőség, hogy a fél mulasztását a hatóság pótolja.
[33] A Kúria jelen tanácsa az alperesi érdekelt Fétv. 29. § (1) bekezdés g) pontjára hivatkozása körében rámutat arra, hogy ezen jogszabályhely nem azt írja elő, hogy a mezőgazdasági igazgatási szerv köteles a haszonbérleti szerződésben és előhaszonbérleti nyilatkozatban megjelölt, azonban okirattal igazolni elmulasztott jogcím fennállását a közhiteles nyilvántartásból, (így többek között a személyek azonosítására a személyiadat és lakcímnyilvántartásból a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 11. § (1) bekezdés a)-h) és k) pont szerinti adatok) vizsgálni, hanem azt deklarálja, hogy a jogügylet hatósági jóváhagyása iránti eljárásban az ezen nyilvántartásban szereplő adatokat díjmentesen kell a mezőgazdasági igazgatási szerv részére szolgáltatni, ha arra az ügy elbírálása, ellenőrzése érdekében szükség van. E rendelkezésre hivatalból eljárási kötelezettséget alapítani nem lehet, e körben az alperesi érdekelt jogértelmezése téves.
[34] A Kúria megjegyzi, hogy az alperesi érdekelt által hivatkozott kúriai ítéletekkel kapcsolatosan az ügyazonosság nem áll fenn, illetőleg a polgári perben meghozott döntések a közigazgatási bíróságot nem kötik, így azok jelen ügyben nem voltak figyelembe vehetők.
[35] Mindezek alapján a Kúria azt állapította meg, hogy a törvényszék helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy az alperes a hatósági jóváhagyás iránti eljárás során az alperesi érdekelt jognyilatkozatát a lakcímnyilvántartás adatainak beszerzésével nem pótolhatta, erre tekintettel a hatóság döntése jogszabálysértő.
[36] A fentiekre figyelemmel a Kúria a jogerős ítéletet a Kp. 121. § (2) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
A döntés elvi tartalma
[37] Amennyiben a fél előhaszonbérleti jog gyakorlására irányuló elfogadó nyilatkozatot tesz, úgy ahhoz csatolni kell az előhaszonbérleti jogosultságot igazoló okiratokat.[38] A jognyilatkozat csatolásának elmulasztása esetén a mezőgazdasági igazgatási szerv az elfogadó jognyilatkozatot a nyilvántartás adataiból történő lekérdezéssel nem pótolhatja.
Záró rész
[39] A sikertelen felülvizsgálati kérelemmel élő alperesi érdekelt köteles megfizetni a felperes felülvizsgálati eljárásban felmerült költségét a Kp. 35. § (1) bekezdése mentén alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 81. § (3) bekezdése alapján. A felperesi érdekeltnek a felülvizsgálati eljárásban költsége nem merült fel, az arról való rendelkezést a Kúria mellőzte.[40] A sikertelen felülvizsgálati kérelmet előterjesztő alperesi érdekelt köteles viselni az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 39. § (3) bekezdés d) pontjában és 50. § (2) bekezdésében meghatározott mértékű felülvizsgálati eljárási illetéket.
Budapest, 2021. szeptember 15.
Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, Dr. Szilas Judit s.k. előadó bíró, Dr. Kovács András s.k. bíró
(Kúria Kfv.II.37.225/2021.)