adozona.hu
ÍH 2025.106
ÍH 2025.106
JOGORVOSLATI TÁJÉKOZTATÓ Ha az elsőfokú bíróság nem tájékoztatja a felet a jogi képviselet szükségességéről, nem teljesülnek a fellebbezés hiánypótlás nélküli visszautasításának feltételei. [2016. évi CXXX. tv. (Pp.) 74. § (3) bekezdés, 73. § (4) bekezdés, 244. §]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 2022. április 26. napján keresetlevelet terjesztett elő az alperessel szemben kártérítés megfizetése iránt a K.-i Törvényszéken. Az alperes előbb személyesen, majd a 2023. február 24. napján kelt meghatalmazás folytán 2023. február 28. napjától jogi képviselővel járt el a perben.
Az elsőfokú bíróság 76. sorszám alatt ítéletet hozott, melyben a felperes keresetének részben helyt adott. Az ítélet rendelkező részében tájékoztatta a feleket az ítélet elleni fellebbezés lehetőségéről, ...
ÍH 2025.106 JOGORVOSLATI TÁJÉKOZTATÓ
Ha az elsőfokú bíróság nem tájékoztatja a felet a jogi képviselet szükségességéről, nem teljesülnek a fellebbezés hiánypótlás nélküli visszautasításának feltételei. [2016. évi CXXX. tv. (Pp.) 74. § (3) bekezdés, 73. § (4) bekezdés, 244. §]
A felperes 2022. április 26. napján keresetlevelet terjesztett elő az alperessel szemben kártérítés megfizetése iránt a K.-i Törvényszéken. Az alperes előbb személyesen, majd a 2023. február 24. napján kelt meghatalmazás folytán 2023. február 28. napjától jogi képviselővel járt el a perben.Az elsőfokú bíróság 76. sorszám alatt ítéletet hozott, melyben a felperes keresetének részben helyt adott. Az ítélet rendelkező részében tájékoztatta a feleket az ítélet elleni fellebbezés lehetőségéről, benyújtásának módjáról és határidejéről. E szerint:
"Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet írásban, elektronikus úton a K.-i Törvényszéknél kell benyújtani a Szegedi Ítélőtáblához címezve. Ha a felek a fellebbezést nem elektronikus úton, vagy elektronikus de nem a digitális államról és a digitális szolgáltatások benyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvényben (a továbbiakban: Dáp. tv.) és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon terjesztik elő, a bíróság a fellebbezést visszautasítja."
Az alperes az ítéletet jogi képviselője útján elektronikus úton 2024. november 26. napján szabályszerűen átvette. A fellebbezés benyújtására tehát az alperesnek 2024. december 11. napjáig volt lehetősége.
Az alperes jogi képviselője 2024. december 6. napján felmondta az ügyvédi megbízást.
Az alperes ezt követően 2024. december 9. napján személyesen eljárva ajánlott küldeményként postára adva nyújtott be 80. sorszámon fellebbezést az elsőfokú ítélettel szemben, ez az elsőfokú bírósághoz 2024. december 18. napján érkezett meg. Az alperes fellebbezéséhez csatolta a 2024. december 6. napján kelt ügyvédi megbízás felmondásáról készült okiratot. Erre tekintettel kérte, hogy az ítélőtábla rendeljen ki számára jogi képviselőt.
Jogi képviselője ugyancsak 2024. december 18-án jelentette be a bíróságnál a jogi képviselet megszűnését.
Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott 82. sorszámú végzésében az alperes 80. sorszámú fellebbezését visszautasította a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 74. § (3) bekezdése alapján.
Határozatának indokolása szerint jelen perben nem volt kötelező a jogi képviselet, azonban az alperes a jogi képviselővel történő eljárást választotta azzal, hogy 2023. február 28-án benyújtotta a bírósághoz a jogi képviselőjének adott meghatalmazást, így rá a kötelező jogi képviselet szabályait kellett alkalmazni. Az ítéletet ezért a bíróság az alperes jogi képviselőjének kézbesítette elektronikus úton, aki azt szabályszerűen átvette 2024. november 26-án, ezért a fellebbezést a jogi képviselő 2024. december 11. napjáig nyújthatta volna be elektronikus úton. A jogi képviselő fellebbezést a fenti határidőn belül nem terjesztett elő. Hangsúlyozta, a jogi képviselet megszűnéséről, azaz az ügyvédi megbízás felmondásáról a bíróságot 2024. december 11. napjáig sem az alperes, sem a jogi képviselő nem értesítette. A bejelentés mindkettőjüktől 2024. december 18. napján érkezett meg a bírósághoz, így a bejelentés a fenti jogszabályi rendelkezés alapján a bírósággal szemben e naptól hatályos. Utalt továbbá arra, hogy az alperes a jogi képviselő nélküli eljárásra történő áttérési szándékot sem jelentett be a bíróságnak. Mindebből levonta azt a következtetést, hogy az alperes határidőben ugyan, de az általa idézett jogszabályi előírásokat megszegve személyesen eljárva terjesztette elő a fellebbezést, ezért azt az elsőfokú bíróságnak a Pp. 74. § (3) bekezdése alapján vissza kellett utasítania.
A végzés ellen 83. sorszám alatt az alperes terjesztett elő fellebbezést - annak tartalma szerint - az ítélet ellen benyújtott 80. sorszámú fellebbezése érdemi elbírálása érdekében. Ismételten kiemelte, hogy jogi képviselete 2024. december 6-án megszűnt, emiatt kénytelen volt személyesen benyújtani a fellebbezését, melyet haladéktalanul megtett, és ebben jelezte is az elsőfokú bíróságnak a megbízás felmondását. Egyebek közt az ítélet meghozataláról is csak 2024. december 6-án szerzett tudomást, amikor a jogi képviselője őt erről értesítette, ezáltal értékes napokat vesztett el a fellebbezésre nyitva álló határidőből. Ismételten kérte az ítélőtáblát, hogy biztosítson számára jogi képviseletet a másodfokú eljárásban.
A felperes nem tett észrevételt a fellebbezésre.
A fellebbezés az alábbiak miatt alapos.
A Pp. 244. § (1) bekezdése szerint, ha a fél azokban a perekben, amelyekben a jogi képviselet nem kötelező jogi képviselőt vesz igénybe, azt a jogi képviselővel történő eljárás választásának kell tekinteni és ennek időpontjától az eljárás jogerős befejezéséig - kivéve a (2) bekezdésben meghatározott esetet - a jogi képviseletet köteles fenntartani. Ha a fél a jogi képviselővel történő eljárást választotta, rá a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel a kötelező jogi képviselet szabályait, valamint a XI-XIV. Fejezet rendelkezéseit az e fejezet szerinti eltérések nélkül kell alkalmazni akkor is, ha a jogi képviselete megszűnik.
E szabályok közé illeszkedik a Pp. 73. § (4) bekezdése, amely értelmében, ha a jogi képviselet a perorvoslati eljárásban kötelező, a bíróság a feleket a jogi képviselő meghatalmazásának szükségességéről, valamint a jogi képviselő közreműködése nélkül történő eljárás jogkövetkezményeiről a perorvoslattal megtámadható határozatban tájékoztatja. A bíróság tájékoztatási kötelezettségével összhangban a Pp. 74. § (3) bekezdése akként rendelkezik: ha a perorvoslati kérelmet előterjesztő fél perorvoslati kérelmét nem jogi képviselő útján nyújtja be - annak ellenére, hogy a jogi képviselet szükségességéről a bíróság a perorvoslattal megtámadható határozatban tájékoztatta -, a perorvoslati kérelmet a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja.
Az elsőfokú bíróság ítéletének jogorvoslati tájékoztatása nem terjedt ki a jogi képviselet szükségességére és a jogi képviselő nélkül történő eljárás jogkövetkezményeire. Ennek következtében nem teljesültek teljes körben a fellebbezés - hiánypótlási felhívás kiadása nélküli - visszautasításának a Pp. 74. § (3) bekezdése szerinti eljárási feltételei. Az elsőfokú bíróságnak tehát az ilyen módon történő visszautasításra nem volt lehetősége.
A hiányos perorvoslati tájékoztatásból eredő, az ügy érdemi eldöntésére kiható lényeges eljárási szabálytalanság jelen fellebbezési eljárás keretében nem volt orvosolható, emiatt viszont az elsőfokú eljárás kiegészítése szükséges. Az ítélőtábla ezért az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 389. §-a szerint alkalmazandó Pp. 381. § alapján hatályon kívül helyezte, és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
Fentiekre tekintettel az elsőfokú bíróságnak a megismételt eljárásban egyrészt pótolnia kell a szükséges tájékoztatást a jogi képviselet szükségességéről az alperes részére azzal a figyelmeztetéssel, hogy amennyiben határidőn belül nem jogi képviselő útján nyújtja be perorvoslati kérelmét, akkor az visszautasításra kerül további hiánypótlási felhívás kiadása nélkül, másrészt hiánypótlási felhívást kell kibocsátania annak érdekében, hogy az alperes szabályszerűen (egyben joghatályosan) előterjeszthesse az elsőfokú bíróság ítélete elleni fellebbezést. A hiánypótlásra megszabott határidő elteltét követően lesz az elsőfokú bíróság abban a helyzetben, hogy megalapozottan dönthessen a fellebbezés benyújtásának a szabályszerűsége, illetve elbírálhatósága felől, és esetlegesen annak visszautasításáról.
Mivel az alperes pártfogó ügyvéd kirendelését is kérte az ítélet elleni, 80. sorszámú fellebbezésében, az elsőfokú bíróságnak az ezzel kapcsolatos tájékoztatást is meg kell adni az alperes részére.
A végzés elleni fellebbezési jogot a Pp. 365. § (2) bekezdése zárja ki.
(Szegedi Ítélőtábla Mpkf.I.45.007/2025/2.)