2025. évi XCIII. törvény a vállalkozói adminisztratív terhek csökkentésére irányuló egyes törvények módosításáról

Kiválasztott időállapot: Mi ez?

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

[1] A törvény egy olyan szabályozási környezet megteremtését célozza, amely stabil hátteret biztosít a gazdasági szereplőknek, miközben csökkenti az adminisztrációt és felszabadítja a vállalkozások erőforrásait a mindennapi működésüket érintően.
[2] A munkaerőpiac rugalmasságának növelése és az adminisztratív terhek csökkentése érdekében a törvénymódosítás célja, hogy egyszerűbbé és átláthatóbbá tegye a foglalkoztatással, valamint az álláskeresési ellátásokkal kapcsolatos eljárásokat. A vált...

2025. évi XCIII. törvény
a vállalkozói adminisztratív terhek csökkentésére irányuló egyes törvények módosításáról
[1] A törvény egy olyan szabályozási környezet megteremtését célozza, amely stabil hátteret biztosít a gazdasági szereplőknek, miközben csökkenti az adminisztrációt és felszabadítja a vállalkozások erőforrásait a mindennapi működésüket érintően.
[2] A munkaerőpiac rugalmasságának növelése és az adminisztratív terhek csökkentése érdekében a törvénymódosítás célja, hogy egyszerűbbé és átláthatóbbá tegye a foglalkoztatással, valamint az álláskeresési ellátásokkal kapcsolatos eljárásokat. A változások egységesítik a munkaviszony megszűnését követő igazolások tartalmát, enyhítik a munkáltatók kötelezettségeit, és könnyebb hozzáférést biztosítanak az ellátáshoz szükséges adatokhoz. A módosítások összhangban állnak a foglalkoztatás bővítését és a munkához való hozzáférés javítását célzó kormányzati törekvésekkel.
[3] A felnőttképzés korszerűsítése és észszerűsítése érdekében a jogalkotó célja, hogy csökkentse a felnőttképzőket terhelő adminisztrációs kötelezettségeket, miközben megőrzi a képzések szakmai színvonalát és minőségi kontrollját. A változások elősegítik a rugalmasabb képzésszervezést, valamint megszüntetik a párhuzamos minőségbiztosítási eljárásokat. A módosítások hozzájárulnak egy egyszerűbb, átláthatóbb és hatékonyabb felnőttképzési rendszer megvalósításához, amely jobban igazodik a képző intézmények működésének gyakorlati igényeihez.
[4] A törvény a hazai szabadalmaztatási rendszer korszerűsítését és gyorsítását szolgálja. A jogszabályi változások célja, hogy a szellemi tulajdonnal kapcsolatos eljárások hatékonyabbak legyenek, miközben csökkennek a bejelentőket terhelő eljárási terhek. A módosítások hozzájárulnak egy gyorsabb, átláthatóbb és ügyfélbarát szabadalmi eljáráshoz, amely a valódi innovációt ösztönzi és a technikai fejlődést támogatja.
[5] A vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése és az adatszolgáltatások hatékonyságának növelése érdekében a jogszabály-módosítások racionalizálják a vállalkozásokra rótt adatszolgáltatási kötelezettségeket. A módosítással a vállalkozások adminisztrációs terhei jelentősen mérséklődnek, elősegítve a gördülékeny és átlátható adatkezelést.
[6] A törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény vonatkozásában megteremti a befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenységet végzők esetében a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága felügyeleti hatáskörét, továbbá a befektetési arannyal folytatott kereskedelem szabályozott rendszerének biztonságos, átlátható és értékálló működése érdekében a gyakorlatban történő alkalmazást elősegítő rendelkezéseket tartalmaz a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény vonatkozásában.
[7] A törvény célja továbbá, hogy elősegítse a FIX 3% hitelprogram feltételeit teljesítő lakások építését azzal, hogy az ilyen építési beruházások kiemelt beruházássá és az ezzel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilváníthatók az építési beruházás költségigényétől függetlenül olyan módon, hogy e célból európai uniós, illetve központi költségvetési támogatást nem kell igazolni.
[8] Az Országgyűlés a magyar építésgazdaság átláthatóságának és hatékonyságának előmozdítása érdekében megalkotott Nemzeti Építésgazdasági Nyilvántartás bevezetésének jogszabályi kereteit a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvényben határozta meg. A módosítás a rendszer kialakításához szükséges technikai, szervezeti, jogi és pénzügyi feltételek teljes körű megteremtéséhez, valamint az érintett szereplők felkészüléséhez hosszabb időtartamot biztosít.
[9] Magyarországon évek óta huszonháromezer gyermek és fiatal felnőtt kénytelen nélkülözni a vér szerinti családját. Ma már közel kétharmaduk családi környezetben, nevelőszülőknél él; és mindössze egyharmadnyi arányban nőnek fel gyermekotthonokban. Az állam elkötelezett abban, hogy a gyermekek lehetőség szerint családban nőjenek fel, még akkor is, ha az nem vér szerinti család, hanem nevelőszülői család. A családjukból kiemelt gyermekeknek és fiatal felnőtteknek a felkészült és a feladatellátásra alkalmas nevelőszülőknél történő elhelyezése a gyermekvédelmi gondoskodás legoptimálisabb megoldása, mivel a gyermekek szempontjából mindenképpen előnyösebb a családi környezet A családközpontú, nevelőszülőkre építő gyermekvédelem az egyik kulcsa annak, hogy a családjukat nélkülöző gyermekeknek esélyük legyen egy teljesebb életre. Kiemelt cél tehát a jelenlegi nevelőszülők megtartása, az általuk kifejtett tevékenység társadalmi elismerése, új nevelőszülők toborzásának elősegítése, valamint, hogy a nevelőszülőnél nevelkedő gyermekek aránya tovább nőjön. E cél érdekében a nevelőszülői díjazási rendszer - az összegek nagy arányú emelkedése mellett - jelentősen átalakul.
[10] A módosítás célja, hogy biztosítsa a gyermekjóléti, gyermekvédelmi és a szociális ágazatban dolgozók megbecsülésének növelését.
[11] A javítóintézetek rendjének a fenntartása, a törvényes működés biztonsága érdekében a törvény szabályozza a javítóintézetekben a rendőri és a büntetés-végrehajtási szervezeti jelenlétet.
[12] Cél, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások során az érintett biztosított külön kérelmére figyelembe vételre kerüljön a korábbi foglalkoztatónál fennálló biztosítási jogviszonyból származó jövedelem abban az esetben, ha ez az érintettre nézve kedvezőbb, magasabb összegű ellátással járna.
[13] A gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermekek, fiatal felnőttek egyenlő esélyeinek biztosítása érdekében az állam támogatja a közúti jármű vezetői engedélyük megszerzését, valamint az állami szervek és az állami többségi tulajdonban lévő gazdasági társaságok részére foglalkoztatási kötelezettséget ír elő a törvény.
[14] A gyermekotthonok rendjének a fenntartása, a törvényes működés biztonsága érdekében a törvény szabályozza a rendőri és iskolaőri jelenlétet a gyermekotthonokban.
[15] A fenti célok mentén a jogi versenyképesség hazai előmozdítása, országunk gazdasági és társadalmi fejlődésének elősegítése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása
1. §
2. §
2. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása
3. §
3. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása
4. §
5. §
4. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása
6. §
5. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosítása
7. §
6. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
8. §
7. A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítása
9. §
8. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása
10. § (1)
(2)
(3)
(4)
(5)
(6)
(7)
(8)
(9)
(10)
(11)
9. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása
11. §
10. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása
12. § (1)
(2)
13. §
11. A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény módosítása
14. §
15. §
12. A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosítása
16. § (1)
(2)
(3)
(4)
(5)
(6)
(7)
(8)
(9)
(10)
(11)
(12)
(13)
(14)
(15)
(16)
17. § A Kertv.
a)
b)
c)
d)
e)
f)
g)
h)
i)
j)
k)
13. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása
18. §
14. Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény módosítása
19. §
15. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása
20. §
16. A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosítása
21. §
17. Az egyes ingatlanok fővárosi önkormányzat részére történő átadásáról, valamint önkormányzatokat érintő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXC. törvény módosítása
22. §
23. §
18. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása
24. §
25. §
19. A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény módosítása
26. §
27. §
20. A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény módosítása
28. §
29. §
21. A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítása
30. §
31. §
22. Az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény módosítása
32. §
23. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény módosítása
33. §
34. §
24. Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény módosítása
35. §
36. §
25. A Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvény módosítása
37. §
26. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény módosítása
38. §
39. § Az Sztfh.tv.
a)
b)
c)
d)
e)
f)
27. A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény módosítása
40. §
28. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény módosítása
41. § (1)
(2)
(3)
(4)
(5)
(6)
(7)
(8)
(9)
(10)
42. §
29. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről, valamint egyes, az ingatlan-nyilvántartással, területrendezéssel, településrendezéssel kapcsolatos és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVI. törvény módosítása
43. §
30. A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény módosítása
44. § (1)
(2)
(3)
(4)
(5)
(6)
45. § A Méptv.
a)
b)
c)
d)
46. §
31. Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló 2025. évi L. törvény módosítása
47. §
48. §
32. Egyes törvények hatályon kívül helyezése
49. §
33. Egyes kormányrendeletek hatályon kívül helyezése
50. § Hatályát veszti
a)
b)
c)
d)
e)
f)
34. Záró rendelkezések
51. § (1) Ez a törvény a - (2)-(10) bekezdésben foglalt kivétellel - kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az 1. alcím, a 4-6. alcím, a 7. alcím, a 10. § (2), (5), (6) és (11) bekezdése, a 12. § (2) bekezdése, a 11. alcím, a 16. § (2) és (3) bekezdése, a 13. alcím, a 15-16. alcím, a 19. alcím, a 24. alcím, a 27. alcím, a 46. §, az 1. és a 2. melléklet 2026. január 1. napján lép hatályba.
(3) A 16. § (10) bekezdése, a 17. § g)-i) pontja, a 39. § a) pontja 2026. január 2. napján lép hatályba.
(4) A 44. § (1), (2) és (5) bekezdése, az 50. § f) pontja az e törvény kihirdetését követő 16. napon lép hatályba.
(5) A 16. § (12), (13) és (16) bekezdése az e törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.
(6) A 10. § (1), (7), (8) bekezdése 2026. február 1. napján lép hatályba.
(7) A 14. alcím, a 41. § (5) és (6) bekezdése az e törvény kihirdetését követő 61. napon lép hatályba.
(8) A 10. § (3), (4), (9), (10) bekezdése, a 9. alcím, a 12. § (1) bekezdése, a 13. §, a 41. § (4) és (10) bekezdése, a 3. melléklet 2026. március 1. napján lép hatályba.
(9) A 17. alcím, a 20. alcím, a 21. alcím 2026. július 1. napján lép hatályba.
(10) A 45. § b) pont 2028. január 1. napján lép hatályba.
52. § A 38. §, a 39. § a)-c) pontja az Alaptörvény 23. cikke alapján sarkalatosnak minősül.
53. § A 23. alcím a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
Dr. Sulyok Tamás s. k.,
köztársasági elnök
Kövér László s. k.,
az Országgyűlés elnöke
1. melléklet a 2025. évi XCIII. törvényhez 2. melléklet a 2025. évi XCIII. törvényhez 3. melléklet a 2025. évi XCIII. törvényhez 4. melléklet a 2025. évi XCIII. törvényhez
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.