adozona.hu
Végső előterjesztői indokolás a vállalkozói adminisztratív terhek csökkentésére irányuló egyes törvények módosításáról szóló 2025. évi XCIII. törvényhez - Indokolások Tára 2025/111.
Végső előterjesztői indokolás a vállalkozói adminisztratív terhek csökkentésére irányuló egyes törvények módosításáról szóló 2025. évi XCIII. törvényhez - Indokolások Tára 2025/111.
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2025. évi XCIII. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
A jelen törvénymódosítás alapvető célja a gazdasági szereplők adminisztratív terheinek jelentős csökke...
Végső előterjesztői indokolás a vállalkozói adminisztratív terhek csökkentésére irányuló egyes törvények módosításáról szóló 2025. évi XCIII. törvényhez - Indokolások Tára 2025/111.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.A jelen törvénymódosítás alapvető célja a gazdasági szereplők adminisztratív terheinek jelentős csökkentése, valamint az eljárások egyszerűsítése és átláthatóbbá tétele.
A munkaerőpiaci szabályozás korszerűsítése a foglalkoztatási és álláskeresési eljárások egyszerűsítésével, a munkáltatókra háruló adminisztratív terhek enyhítésével, valamint a rugalmasság növelésével támogatja a munkaerőpiaci aktivitást és a foglalkoztatás bővítését.
A felnőttképzés területén a módosítások célja, hogy csökkenjenek a képző intézmények adminisztratív kötelezettségei, miközben megmarad a képzések szakmai színvonala és minőségellenőrzése. A párhuzamos minőségbiztosítási eljárások megszüntetésével és a rugalmasabb képzésszervezési lehetőségek biztosításával a képzési rendszer jobban igazodik a gyakorlati igényekhez.
A szabadalmaztatási eljárások egyszerűsítésével és gyorsításával a módosítások növelik a szellemi tulajdon védelmének hatékonyságát, miközben csökkentik az eljárások során a bejelentőket terhelő kötelezettségeket, támogatva ezzel az innovációt és a technológiai fejlődést.
Az adatszolgáltatási kötelezettségek racionalizálásával a vállalkozások adminisztratív terhei mérséklődnek. A módosítások hozzájárulnak a gördülékeny, átlátható és megbízható adatkezeléshez, amely a modern gazdaság működésének egyik alapfeltétele.
Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény és a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosítása az elektronikus ügyintézés eltérő szabályait állapítja meg a közjegyző előtt folyó eljárásokban. A módosítás a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény szabályaitól való eltérésekről rendelkezik, a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény szabályaival, valamint a digitális térben történő ügyintézés és szolgáltatás-nyújtás felhasználóbarát alapokra helyezésével összhangban.
A törvénymódosítás a befektetési arannyal történő kereskedelmi tevékenység 2025. szeptember 1-jével bevezetett szabályozási rendszere esetében megteremti a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) vonatkozásában - a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 9/B. § (1) bekezdésével összhangban - a befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenységet végzők esetében a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: SZTFH) felügyeleti hatáskörét, továbbá a befektetési arannyal folytatott kereskedelem szabályozott rendszerének biztonságos, átlátható és értékálló működése érdekében a gyakorlatban történő alkalmazást elősegítő rendelkezéseket tartalmaz a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: SZTFH tv.) tekintetében.
A Kormány, felismerve az életkezdés nehézségeit, új program elindításáról döntött, melynek célja a fiatalok első saját otthonhoz jutásának támogatása. A Kormány által elérni kívánt célok további támogatását szolgálja annak törvényi szintű lehetővé tétele, hogy a FIX 3% hitelprogram feltételeinek megfelelő lakások létrehozását célzó beruházások kiemelt beruházássá nyilváníthatók legyenek.
A Nemzeti Építésgazdasági Nyilvántartással összefüggő rendelkezések hatálybalépésének elhalasztása szükséges 2028. január 1. napjára a hosszabb felkészülési idő biztosítása érdekében.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1-2. §
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításának célja, hogy csökkentse a munkáltatók adminisztratív terheit és egyszerűsítse a kötelező dokumentációs folyamatokat. Ennek érdekében a foglalkoztatási igazolás tartalmát a módosítás kibővíti oly módon, hogy a munkavállalók által igénybe vett, 30 napnál hosszabb ideig tartó fizetés nélküli szabadságokra vonatkozó adatokat is tartalmazza. Ennek eredményeként a munkáltatóknak nem kell külön nyilatkozatot tenniük ezekről az időszakokról, mivel az adatok így, egyetlen dokumentumban elérhetőek lesznek. A módosítás nemcsak a dokumentációs terhek csökkentését szolgálja, hanem az álláskeresési ellátás megállapításához szükséges információk gyors és egyszerű hozzáférését is biztosítja, ezáltal megkönnyítve az ügyintézést az álláskeresők számára is.A módosítás továbbá lehetővé teszi, hogy a mezőgazdasági őstermelők részére is az állami adóhatóság állítson ki igazolást a társadalombiztosítási járulék alapjáról és befizetéséről, biztosítva, hogy az őstermelői tevékenység alapján egyszerűen igazolhassák az álláskeresési ellátásra való jogosultságot, ezzel egységesítve és egyszerűsítve az eljárást.
A módosítás célja, továbbá hogy a csekély súlyú, főleg adminisztrációs kötelezettségek elmulasztása vagy nem az előírt módon történő teljesítése esetén a hatóságnak legyen lehetősége ezt mérlegelni és figyelmeztetni a szerződő foglalkoztatót a kötelezettségei megfelelő teljesítésére. A törvény módosítását indokolja, hogy a jelenlegi szabályozás bizonyos esetekben túl szigorú szankciót ír elő és ezáltal a jogalkotó céljával, vagyis a foglalkoztatás elősegítésével ellentétes hatást ér el. A foglalkoztatást elősegítő támogatásokat ugyanis a járási és kormányhivatalok hatósági szerződés formájában nyújtják, melynek keretében a támogatott foglalkoztatók számos kötelezettséget vállalnak, melyek súlyukat tekintve igen eltérőek.
3. §
A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása esetében a Tervezet az előírtnál nagyobb összegű felügyeleti díj visszafizetésének módját pontosító rendelkezést állapít meg.4-5. §
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 46. § (7a) bekezdése alapján - meghatározott kivételekkel - a bejelentett követelések felszámoló által történő nyilvántartásba vételének feltétele, hogy a hitelező a követelése tőkeösszegének 0,5%-át, de legalább 5000 forint és legfeljebb 40 000 forint költségátalányt határidőben a felszámoló pénzforgalmi számlájára befizesse.A Cstv. 46. §-ának hatályos szabályozása [(7b) és (7c) bekezdése] emellett előírja, hogy a befizetett költségátalány felhasználását a felszámolónak iratokkal, számlákkal alátámasztva kell igazolnia a jelentésében, illetve ha a felszámolási eljárás során a költségátalány nem került teljes mértékben felhasználásra, a felszámolónak a zárómérlegben kezdeményeznie kell a hitelezők részére történő visszafizetést. Ez utóbbi szabályokat ugyanakkor 2022. július 28-tól 2026. december 31-ig - előbb a 263/2022. (VII. 27.) Korm. rendelet alapján, jelenleg pedig az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló 2025. évi L. törvény 76. §-a alapján - nem kell alkalmazni.
A költségátalány összegét a felszámoló jelenleg kizárólag a vagyonkutatási és vagyonvisszaszerzési tevékenységével összefüggő költségek kiegyenlítésére használhatja fel.
A költségátalány Cstv. szerinti szabályozása nem felel meg az átalány jellegnek, mivel ugyan tételes bontás nélkül egyösszegben adja meg a törvény, de mégis tételes beszámolási kötelezettséget ír rá elő.
A módosítás egyrészt kibővíti a költségtalány felhasználásának körét a felszámoló szervezet fenntartásával kapcsolatos általános költségek, így különösen munkabér, közüzemi díjak, számítástechnikai és elektronikus eszközök fenntartásával kapcsolatos kiadások, valamint az amortizációs költségekre is, másrészt a veszélyhelyzeti szabályokat a Cstv.-be átemelve - a hasonló hivatásrendek szabályaival egyezően - megszünteti a tételes elszámolás kötelezettségét.
A Cstv. 46. § (7a) bekezdése - a hatályos szabályozáshoz képest - kiegészíti azt a felhasználási kört, amire a felszámoló a költségátalány összegét felhasználhatja. A törvény szerinti felhasználási kör - azaz a vagyonkutatási és vagyonvisszaszerzési tevékenységével összefüggő költségek kiegyenlítésére, illetve a felszámoló szervezet fenntartásával kapcsolatos általános költségek, így különösen munkabér, közüzemi díjak, számítástechnikai és elektronikus eszközök fenntartásával kapcsolatos kiadások, valamint az amortizációs költségek - ugyanakkor már lefedi a költségátalány teljes összegét, ezáltal a felszámolási eljárás során a (7a) bekezdés szerint befizetett összeg teljes mértékben felhasználásra kerül. Erre figyelemmel nem marad olyan összeg, amelynek visszafizetését a felszámoló a zárómérlegben kezdeményezhetné a hitelezők részére, ezért kerül sor a törvényben a 46. § (7c) bekezdésének hatályon kívül helyezésére.
6. §
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása jogtechnikai pontosítás. Továbbá a rendelkezés a szociális intézménynél, illetve szolgáltatónál foglalkoztatottak munkájának elismerése céljából lehetőséget biztosít arra, hogy a Kjt. illetményre vonatkozó szabályaitól kormányrendeletben el lehessen térni, ha az a közalkalmazottra nézve kedvezőbb. A módosítás felhatalmazó rendelkezést állapít meg.7. §
A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosításának célja, hogy csökkentse a hazai vállalkozások adminisztratív terheit, és ösztönözze innovációs tevékenységüket. A gyorsabb és hatékonyabb szabadalmaztatási folyamat hozzájárul a vállalkozások piaci lehetőségeinek bővítéséhez és a magyar gazdaság versenyképességének erősítéséhez. A javasolt módosítás értelmében a jövőben a szabadalmi oltalom a jelenlegihez képest lényegesen rövidebb határidőkkel is megadható, amennyiben a bejelentő az eljárás során együttműködő magatartást tanúsít. Ez azt jelenti, hogy az Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: SZTNH) megkereséseire a bejelentő határidőben válaszol, és maradéktalanul teljesíti az esetleges felhívásokban foglalt követelményeket.A bejelentő a szabadalmi bejelentés benyújtásával egyidejűleg kérheti a szabadalmi bejelentés 18 hónapnál korábbi időpontban történő közzétételét és a bejelentés érdemi vizsgálatát erre irányuló kifejezett kérelem útján vagy önmagában a vizsgálati díj megfizetésével. Ilyen esetben az SZTNH a bejelentési naptól számított 3 hónapon belül elvégzi a bejelentést követő vizsgálatot, valamint az alaki vizsgálatot, az újdonságkutatást, továbbá közzétételre készíti elő a szabadalmi bejelentést. A gyorsított eljárás esetében a szabadalmi bejelentés a benyújtását követő 3. hónap elteltével közzétételre kerül.
A közzétételt követően az SZTNH soron kívül megkezdi a bejelentés érdemi vizsgálatát és a szabadalom megadása tárgyában születő döntés előkészítését. Amennyiben a bejelentő az eljárás során együttműködő, az esetleges hivatali felhívásra határidőn belül, megfelelően válaszol, a bejelentést követő 6. hónap elteltével a szabadalom megadása kérdésében az SZTNH meghozza végleges döntését. Ha az SZTNH az érdemi vizsgálat keretében nem kell nyilatkozattételi vagy hiánypótlási felhívást kibocsátani, akkor akár a bejelentés napjától számított 4 hónap elteltével sor kerülhet a szabadalom megadása kérdésében hozott döntés kibocsátására.
Ezáltal jelentősen csökkenhet a szabadalmi engedélyezési eljárás időtartama, lehetővé téve azt, hogy a vállalkozások - amennyiben úgy döntenek - találmányukra a lehető leghamarabb szabadalmi oltalmat szerezhessenek.
A bejelentők további adminisztratív terheinek csökkentése érdekében az érdemi vizsgálatot, mind a szabadalom megadása iránti, mind a gyorsított szabadalmi eljárás esetén külön kérelem nélkül végzi el az SZTNH, amennyiben az érdemi vizsgálat díját megfizették.
8. §
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. és 11. mellékletének módosítását indokolja, hogy az adott adóévben több gépjárművet használó magánszemélyek, illetve egyéni vállalkozók a jelenlegi szabályozás szerint valamennyi gépjármű vonatkozásában csak ugyanazon költségelszámolási módot választhatják. A módosítás ezzel szemben lehetővé teszi, hogy különböző meghajtású gépjárművek esetében eltérő költségelszámolási módot válasszon az adózó. A választás ugyanakkor nem gépjárművenként illeti meg az adózót, hanem a belső égésű motorral rendelkező járművek csoportja esetében egységesen ugyanazon elszámolási mód, a hibrid, továbbá az elektromos gépjárművek csoportja vonatkozásában pedig akár egy másik, de szintén egységesen ugyanazon elszámolási mód választható.9. §
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosításának a célja, hogy figyelembe lehessen venni a korábbi években tett, SZJA 1% felajánlásával kapcsolatos, érvényes nyilatkozatokat, cél továbbá az adminisztrációs egyszerűsítés érdekében, az adózók kötelező értesítésének mellőzése olyan esetekben, amikor az adózó nyilatkozatát figyelembe vette ugyan az adóhatóság, de az adózónak nincs felajánlható adója.10. §
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) módosítása az alábbiak miatt indokolt.A rendelkezés a gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézménynél, szolgáltatónál, hálózatnál foglalkoztatottak munkájának elismerése céljából lehetőséget biztosít arra, hogy a Kjt. illetményre vonatkozó szabályaitól kormányrendeletben el lehessen térni, ha az a közalkalmazottra nézve kedvezőbb.
A családközpontú, nevelőszülőkre építő gyermekvédelmi rendszer megerősítése több mint egy évtizede zajló, több intézkedésből álló folyamat. A Gyvt. újabb, a nevelőszülői díjazási rendszer átalakítását célzó módosításával egyrészt növelhető a nevelőszülői hivatást vállalók száma, másrészt a nevelőszülők motiváltabbá tehetőek, hogy egy gyermeknél többről is gondoskodjanak. Ezáltal pedig növekszik a gyermekek nevelőszülői családokban történő elhelyezésének esélye.
A nevelőszülői díj az 1 gyermek nevelését vállaló nevelőszülő esetén a minimálbér 100%-ára, a 2 gyermek nevelését vállaló nevelőszülő esetén a minimálbér 140%-ára, a 3 vagy annál több gyermeket vállaló nevelőszülő esetén gyermekenként a minimálbér 60%-ára emelkedik.
Ezzel egyidejűleg a nevelőszülőt a nála elhelyezett speciális, különleges vagy kettős szükségletű gyermek után megillető többletdíj mértéke a minimálbér 7%-áról annak 15%-ára emelkedik.
A módosítás célja, hogy a rendőrség adott esetben rendőri jelenléttel is biztosíthassa a javítóintézet rendjének a fenntartását annak érdekében, hogy az intézményekben biztosított legyen a törvényes működés biztonsága. A módosítás lehetővé teszi továbbá, hogy a büntetés-végrehajtási szervezet állományába tartozó büntetésvégrehajtási biztonsági felügyelő a javítóintézetben a javítóintézeti rendész feladatkörében eljárhasson. A szóban forgó intézményekben tapasztalható fegyelmi és rendészeti problémák indokolttá teszik adott esetben a rendőr jelenlétét, aki megelőző, különösen bűnmegelőzési és védelmi funkciót lát el, valamint a büntetés-végrehajtási biztonsági felügyelő jelenlétét, aki rendészeti jellegű feladatot lát el, hozzájárulva az intézményben dolgozók és a gyermekek testi épségének védelméhez, valamint a gyermekvédelmi, pedagógiai munka zavartalanságához.
A törvényes intézményi működés garanciájaként a törvény rögzíti, hogy a hivatásos állományú rendőr és a büntetés-végrehajtási biztonsági felügyelő szolgálatellátása nem irányulhat a javítóintézet rendjének fenntartásával össze nem függő tevékenységre, továbbá deklarálja, hogy a szolgálatellátás infrastrukturális feltételeit a felek között létrejött együttműködési megállapodásban kell kialakítani.
A módosítás a javítóintézet rendjének fokozottabb biztosítása érdekében a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának egyetértéséhez köti a javítóintézet biztonsági rendszere kialakítását, a jóváhagyásához a házirend elfogadását. A büntetés-végrehajtás országos parancsnoka véleményezi a javítóintézet igazgatójának kinevezését, kinevezésének visszavonását. Garanciális szabályként kerül rögzítésre továbbá, hogy a javítóintézet biztonsági rendszerét a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka ellenőrizheti.
A gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermekek és fiatal felnőttek munkaerőpiaci esélyeinek előmozdítása érdekében az otthont nyújtó ellátás részeként - amennyiben a gyermek, fiatal felnőtt egyébként megfelel az annak megszerzéséhez előírt feltételeknek - az állam támogatást biztosít a gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermekek, fiatal felnőttek közúti jármű vezetői engedélyének megszerzéséhez.
A módosítás célja, hogy a gyermekotthonokban megszervezésre kerülő iskolaőrség alternatívájaként a rendőrség adott esetben rendőri jelenléttel is biztosíthassa a gyermekotthon rendjének a fenntartását annak érdekében, hogy az intézményekben biztosított legyen a törvényes működés biztonsága. A szóban forgó intézményekben tapasztalható fegyelmi és rendészeti problémák indokolttá teszik adott esetben a rendőri jelenlétet, amely megelőző és védelmi funkciót lát el, hozzájárulva az intézményben dolgozók és a gyermekek testi épségének védelméhez, valamint a gyermekvédelmi, pedagógiai munka zavartalanságához. Az iskolaőrség megszervezése és a rendőri szolgálat bevonásának lehetősége a gyermekvédelmi ellátás biztonságos és kiszámítható működését szolgálja.
A törvényes intézményi működés garanciájaként a törvény rögzíti, hogy a hivatásos állományú rendőr szolgálatellátása nem irányulhat a gyermekotthon rendjének fenntartásával össze nem függő tevékenységre, továbbá deklarálja, hogy a szolgálatellátás infrastrukturális feltételeit a felek között létrejött együttműködési megállapodásban kell kialakítani.
A gyermekvédelmi gondoskodásból nagykorúság miatt kikerült gyermek és az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt készségeinek, képzettségének megfelelő alkalmazására vonatkozó kötelezettség kerül előírásra az állami szervek vagy az állami többségi tulajdonban lévő gazdasági társaságok számára, ezzel is segítve a fiatal felnőttek önálló életének megkezdését.
A törvény rögzíti, hogy kormányrendeletben részletezettek szerint az állam támogatást biztosít a gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermekek, fiatal felnőttek közúti jármű vezetői engedélyének megszerzéséhez. A törvény tartalmazza, hogy a gyermekvédelmi fenntartó és a támogatás lebonyolításában közreműködő Magyar Államkincstár a támogatásban részesülő gyermeknek, fiatal felnőttnek és a fenntartónak a közúti jármű vezetői engedély megszerzéséhez nyújtott állami támogatás igényléséhez, megállapításához, folyósításához és elszámolásához feltétlenül szükséges adatait kezeli. Az adatkezelés időtartamát a törvény 5 évben határozza meg, számolva az esetleges utólagos ellenőrzéseknek, elszámolási kérdések rendezésének az időigényével.
11. §
Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása biztosítja, hogy az EESZT-ben is rögzítésre kerüljenek a beteg által az egészségügyi szolgáltató számára megadott telefonos vagy email elérhetősége. Ezáltal a beteg a szolgáltató számára is könnyebben elérhetővé válik, valamint központi szolgáltatások esetén az EESZT működtetője is tud a részére üzeneteket továbbítani.12-13. §
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény biztosítja, hogy a központi időpontfoglalási rendszer útján is meg lehessen adni a telefonszámot/e-mail elérhetőséget, ezáltal azt a központi időpontfoglalási rendszerben az eljáró szerv az EESZT-ben is rögzíteni tudja azt egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény szerinti célra.Az Alkotmánybíróság 12/2025. (X. 20.) AB határozata 2025. december 31-ével megsemmisítette a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (továbbiakban: Ebtv.) 39/A. § (1) bekezdésének "kizárólag ugyanannál a foglalkoztatónál" szövegrészét. Az új jogszabályhely az AB határozatában foglaltaknak való megfelelést szolgálja. Az AB határozat [30] bekezdése szerint "azon jogalkotói érv, miszerint "azt a kieső jövedelmet szükséges az egészségbiztosításnak pótolnia, amelynek a megszerzésére az ellátásra való jogosultság megnyílásakor is lehetősége lenne", csak abban az esetben fogadható el alkotmányosan, ha a jogalkotó kellő garanciákkal biztosítja, hogy az ellátás összegének megállapítása során ne érje (anyagi) hátrány azokat a biztosítottakat, akik újabb foglalkoztatási jogviszonyt létesítenek." Ha a megszűnt biztosítási jogviszonyokból származó jövedelmet főszabályként, valamennyi kérelem elbírálása során figyelembe kellene venni, az a magasabb jövedelemért váltó biztosítottak számára anyagilag hátrányos lenne, hiszen az alacsonyabb jövedelem arányosan csökkentené az ellátást. Figyelembe véve az Alkotmánybíróság döntésében meghatározott elveket, az ellátás összegének megállapítása során csak akkor nem éri anyagi hátrány a biztosítottakat, ha a már megszűnt foglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelem figyelembevétele egyedi kérelemre történik. Az ügyfél önrendelkezési lehetősége biztosítja azt a garanciát, hogy a foglalkoztatási jogviszony váltással beálló jövedelem csökkenéstől vagy emelkedéstől függetlenül se érje anyagi hátrány azokat, akik az ellátásra való jogosultság megnyílását megelőzően újabb foglalkoztatónál létesítettek biztosítási jogviszonyt.
14-15. §
A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény módosításának célja, hogy egyszerűsítse a magyar jog alapján működő fizetési, illetve értékpapírelszámolási rendszer valamint üzemeltető kijelölése iránti eljárás során benyújtandó dokumentumok körét, kihasználva az elektronikus nyilvántartások adta lehetőségeket. A módosítás előírja, hogy amennyiben a kérelmező a cégjegyzékben nyilvántartott cég, a kijelölő hatóság a cégkivonatot elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi be a cégnyilvántartásból, összhangban a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény előírásával.16-17. §
A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosítása alapján a jövőben nem kell minden esetben a hatóság részére bejelenteni a nyitva tartás változását, elegendő a változást csak kormányrendeletben meghatározott esetekben megtenni. A módosítás jelentős adminisztratív terhet vesz le az üzletek üzemeltetőiről, ugyanakkor garanciaként továbbra is elő lesz írva a fogyasztók nyitvatartási időről való tájékoztatása.A módosítás a befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenység ellenőrzésére vonatkozó rendelkezések pontosítását szolgálja. A befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenység a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: SZTFH) engedélyével végezhető, ugyanakkor a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 9. § (2) bekezdése meghatározott rendelkezéseket fogyasztóvédelmi rendelkezéseknek tekinti. Erre figyelemmel szükséges kimondani, hogy a befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenység vonatkozásában egyes fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az SZTFH fogyasztóvédelmi hatóságként jár el.
A Kertv. 9/A. §-ának újraszabályozásához kapcsolódó módosítás, amely egyértelműen rögzíti, hogy a befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenység kizárólag üzletben folytatható.
A kereskedelmi tevékenységek folytatásának általános feltételei körében az üzlet üzemeltetése kapcsán előírt, a kereskedelmi hatóság által kiadott működési engedély előírása a befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenység körében nem indokolt, mivel e tevékenység végzése eleve engedélyköteles tevékenységgé vált a Kertv. módosítása által. Az engedélyező szerv, azaz az SZTFH az engedély megadása során komplex mérlegelési szempontok alapján dönt, melynek keretében az üzlet működésének megfelelőségét is vizsgálja. Erre figyelemmel annak érdekében, hogy a kereskedők adminisztrációs terhei ne emelkedjenek, a Tervezet úgy rendelkezik, hogy befektetési arany kereskedelme esetén az üzlet az SZTFH által kiadott engedéllyel - tehát nem működési engedéllyel - üzemeltethető.
Természetesen, ha a kereskedő a befektetési arany mellett más, üzletköteles terméket is értékesít, akkor a működési engedélyét a hatályos szabályok alapján továbbra is meg kell szereznie.
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 39. §-ára figyelemmel - tekintettel az engedélyezési eljárás összetettségére és időigényére - szükséges a sommás eljárás kizárása.
A Kertv. 9/A. §-ának újraszabályozásához kapcsolódó módosítás. A hatályos szabályozás értelmében az üzletek nyitva tartásának idejét a kereskedelmi hatóság részére az üzlet létesítésére vonatkozó bejelentésben és a működési engedély iránti kérelemben kell bejelenteni. A befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenység végzése azonban az SZTFH engedélyéhez kötött tevékenység, így ebben az esetben az üzlet nyitvatartási idejét az engedélyezési eljárásban eljáró szervhez, azaz az SZTFH-hoz kell a kérelemben bejelenteni.
A fentieken túlmenően a módosítás továbbá a befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenység meghatározásának, és ezzel összefüggésben a tevékenység végzésének feltételrendszerére vonatkozó felhatalmazás pontosítását célozza.
Meghatározásra kerül a befektetési arany kereskedelemre vonatkozó kereskedési forma, azaz a Tervezet előírása szerint a befektetési arany forgalmazása kizárólag üzletben folytatható tevékenység. A Tervezet emellett szabályozza azt is, hogy befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenységet kizárólag részvénytársasági vagy korlátolt felelősségű társasági formában működő jogi személy végezhet.
A befektetési arannyal folytatott kereskedelem szektorának transzparens és értékálló módon, a bizalmat biztosító működése érdekében a Tervezet rögzíti, hogy melyek befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenység végzésének törvényi feltételei, és melyek azok az esetek, amikor valamely korábbi szabályszegés miatt az engedélyes új engedélyt nem kaphat. Ehhez kapcsolódik az az előírás is, amely a tevékenységet végző gazdasági társaság esetében megköveteli a tényleges tulajdonos, illetve vezető tisztségviselő jó hírnévvel történő rendelkezését.
Figyelemmel arra, hogy az engedélyes a készletéről, illetve annak forgalmáról olyan nyilvántartást köteles vezetni, amely személyes adatot is tartalmaz, a Tervezet előírja, hogy az engedélyes által vezetett nyilvántartás - a személyes adatnak nem minősülő adatokon túl tartalmazza a természetes személy eladó vagy vevő természetes személyazonosító adatait, személyazonosságát igazoló hatósági okmánya számát, valamint - külföldi állampolgár kivételével - adóazonosító jelét.
A gyakorlatban előfordulhat olyan eset, hogy az engedélyes nem tart készleten befektetési aranyat, csak konkrét vásárlás esetén szerzi azt be az öntödéből; így szükséges kiegészíteni a tervezett szabályozást azzal, hogy ebben az esetben milyen adatokról kell nyilvántartást vezetnie.
Figyelemmel arra, hogy nem kizárt, hogy az engedélyesek az üzletükben a befektetési aranyon kívül más termékeket - tipikusan pl. nemesfémet vagy az ezekből készült tárgyakat - is értékesítsenek, az egyértelmű jogalkalmazás érdekében a Tervezet rögzíti, hogy ezen termékek kereskedelmi tevékenységére a Kertv. általános szabályai és a végrehajtására kiadott jogszabályokban foglaltak az irányadóak. Ezen termékek vonatkozásában tehát a kereskedőnek pl. működési engedéllyel kell rendelkeznie, külön vásárlók könyvét kell vezetnie, és tevékenységét is a kereskedelmi hatóság ellenőrizni.
A Kertv. 2025. szeptember 1-jével hatályba lépett módosításának kiegészítése, pontosítása. A Tervezet a befektetési arany kereskedelmével kapcsolatos engedélyezési, ellenőrzési, szankcionálási hatósági feladatok egyértelmű meghatározása érdekében megerősíti, hogy felügyeleti hatóságként az SZTFH köteles eljárni a jogsértő engedélyesekkel és a befektetési arannyal folytatott engedély nélküli kereskedelmi tevékenységet végzőkkel szemben is. A Tervezet rendezi a felügyeleti hatóság ezirányú kötelezettségeit és jogkörét.
Az SZTFH visszavonja annak az engedélyesnek az engedélyét, aki két éven belül három jogsértést követett el. A módosítás ezt a szabályt egészíti ki azzal, hogy a figyelembe vett három jogsértés közül az első kettőben a Kormány rendeletében meghatározott mértékűnél nagyobb pénzbírságot kellett kapnia az engedélyesnek ahhoz, hogy engedélyének visszavonására kerüljön sor.
A befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenység végzésére engedéllyel rendelkezőkről az SZTFH nyilvántartást vezet. A Tervezet a nyilvántartás tartalma és az abból való törlés kapcsán fogalmaz meg pontosító jellegű szabályozást.
A törvény a befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenység végzésére engedéllyel rendelkezők számára felügyeleti díj fizetési kötelezettséget ír elő, és megállapítja annak törvényi szabályozási kereteit.
A Kertv. 9/A. §-ának újraszabályozásához kapcsolódó módosítás, mely egyértelműen rögzíti, hogy a befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenység kizárólag üzletben folytatható. A törvény a befektetési arannyal folytatott kereskedelmi piac átláthatóságának és ellenőrizhetőségének erősítése érdekében ezen a területen is bevezeti az ún. on-line blokkolás intézményét, mely az engedély nélküli, interneten történő értékesítéssel szemben hatékony hatósági fellépés eszköze. A törvény előírja az SZTFH, mint felügyeleti hatóság számára, hogy rendelje el a hozzáférhetetlenné tételét annak az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adatnak, amelynek hozzáférhetővé tétele vagy közzététele jogosulatlan befektetési arannyal történő kereskedelmi tevékenységet valósít meg. Az SZTFH döntésének kötelezettje - annak a döntésben történő megjelölése nélkül -valamennyi elektronikus hírközlési szolgáltató, valamint a döntésben megjelölt kereső- és gyorsítótár-szolgáltató. A hozzáférhetetlenné tétel végrehajtását a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság az elektronikus hírközlésről szóló törvény alapján szervezi és ellenőrzi.
Az SZTFH elnöke részére rendeletalkotásra megfogalmazott felhatalmazó rendelkezések pontosítása.
18. §
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítását indokolja, hogy bár a törvényi rendelkezésekből jelenleg is az vezethető le, hogy közhiteles céginformációt kizárólag a cégbíróságoktól és a céginformációs szolgálattól lehet igényelni és kapni, szükséges ezt normatív módon is rögzíteni: közhiteles nyilvántartási információt csak a cégbíróság vagy a céginformációs szolgálat adhat, más, piaci szolgáltató által biztosított, a cégjegyzék adatára vonatkozó adatszolgáltatás nem közhiteles. Ebből következően piaci szolgáltató által biztosított adatszolgáltatásra nem alkalmazhatók a cégmásolat, cégkivonat, cégbizonyítvány fogalmak sem. A rendelkezés nem érinti a közjegyzők számára külön törvényben biztosított tanúsítvány kiállítási jogkört.19. §
Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Kjnp.) módosítását indokolja, hogy a közjegyzői nemperes eljárásokban az elektronikus kapcsolattartást főszabály szerint egyrészt a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.), másrészt a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIN. törvény (a továbbiakban: Dáptv.) szabályozza. Ennek okán a módosítás alapján, ha az elektronikus kapcsolattartásra nem köteles fél vagy jogi képviselőnek nem minősülő képviselője (a továbbiakban együtt: fél) ügyintézési rendelkezését a közjegyző a rendelkezési nyilvántartásból megismeri, vagy a fél a beadványt elektronikus úton terjesztette elő, akkor a Pp. elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályait azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy a fél külön bejelentés nélkül elektronikus kapcsolattartást választónak minősül az ügyintézési rendelkezése alapján.Ha a fél az elektronikus kapcsolattartást ügyintézési rendelkezésben választotta a Pp. 606. §-a alapján nem térhet át papíralapú kapcsolattartásra. Ha az elektronikus kapcsolattartást már nem választja, akkor erről a Dáptv. szerinti rendelkezési nyilvántartásba bejegyzett ügyintézési rendelkezést tehet. Figyelemmel arra, hogy a Pp. elektronikus kapcsolattartás választása esetére kétoldalú kötelező elektronikus kapcsolattartást ír elő, külön szükséges arról rendelkezni, hogy az ügyintézési rendelkezés és a hivatalos elektronikus elérhetőség rendelkezési nyilvántartásba való bejegyzése a fél oldalán elektronikus ügyintézési kötelezettséget nem teremt, abban az esetben, ha az ügyintézési rendelkezéssel elektronikus kapcsolattartást választó fél a közjegyzőnek papír alapon, például postai úton nyújt be beadványt, akkor a Pp. 618. § (1) bekezdése vele szemben nem alkalmazható, de a közjegyző a féllel továbbra is elektronikus úton tart kapcsolatot, számára elektronikus úton kézbesít.
Annak érdekében, hogy a fél ügyintézési rendelkezése az eljárásban érvényesüljön a közjegyző a kézbesítés előtt köteles lekérdezni az ügyintézési rendelkezések nyilvántartását (a továbbiakban: rendelkezési nyilvántartás) és elektronikus úton kézbesít, ha félnek van erre vonatkozó hatályos ügyintézési rendelkezése.
Ha a fél elektronikus kapcsolattartási elérhetőségéhez és a rendelkezési nyilvántartás lekérdezéséhez szükséges adatok nem állnak rendelkezésre, akkor a közjegyző a félnek papíralapon kézbesít, és egyidejűleg tájékoztatja, hogy csak akkor tud számára elektronikus úton kézbesíteni, ha az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségéhez és a rendelkezési nyilvántartás lekérdezéshez szükséges adatait a közjegyzőnek bejelenti.
A közjegyzői irodában, személyesen átadott és átvett iratokra az elektronikus kapcsolattartás szabályait nem kell alkalmazni.
20. §
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 22. § (1) bekezdés c) pontjának módosítása azért indokolt, mert az azonnali intézkedésre feljogosított felelős személy folyamatos személyes jelenléte túlzott adminisztratív és munkaerő-terhet jelent a vállalkozások számára. A jogalkotói cél azonban egy, - az Európai Parlament és a Tanács 2017/625/EU rendeletével összhangban álló, ugyanakkor - a működés során felmerülő kockázatokkal arányosabb, rugalmasabb szabályozással is megvalósítható. A szaktudással rendelkező felelős személy folyamatos fizikai jelenléte helyett a mikrovállalkozások esetében elegendő az is, ha a felelős személy szükség esetén elérhető és rövid időn belül meg tud jelenni a helyszínen, vagyis folyamatosan rendelkezésre áll.21. §
A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hetv.) módosítása a Kjnp. módosításához kapcsolódóan és az ott ismertetett célokra tekintettel indokolt, hogy az elektronikus kapcsolattartás speciális szabályai a hagyatéki eljárásban is érvényesüljenek, ehhez pedig szükséges a Hetv. módosítása is, mivel annak 2. § (1) bekezdése főszabály szerint kizárja a Kjnp. alkalmazását a hagyatéki eljárásban. Indokolt továbbá a Hetv. 11. §-a szerinti valamennyi rendelkezés hatályon kívül helyezése, mivel az ott szabályozott elektronikus kapcsolattartási szabályokat a Pp. háttérszabályként rendezi. A módosítás a jogalkalmazási bizonytalanság megszüntetése érdekében egyértelművé teszi, hogy a végintézkedést tartalmazó irat nem selejtezhető, valamint a Hetv.-n belül a Ptk. rövidítést a módosítás következtében annak első előfordulási helyén vezeti be.A Hetv. 11/A. §-t érintő módosítás a selejtezhető iratok körét érinti és kimondja, hogy meghatározott iratok, így a végrendeletet, az öröklési szerződést, a halál esetére szóló ajándékozást, az öröklésről való lemondást, a várt öröklésről való rendelkezést, valamint ezek módosítását, visszavonását, felbontását vagy megszüntetését tartalmazó okirat öt év után sem minősül selejtezhető iratnak.
A törvény módosítja a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény 28/A. §-a szerinti hagyaték esetében az igénybejelentés határidejét 1 évről 3 hónapra, valamint rögzíti a módosítással kapcsolatos átmeneti rendelkezést.
22. §
Egyes elhanyagolt, alulhasznosított dél-budai ingatlanok esetében a fővárosi önkormányzat vagyonkezelési jogának megszüntetése szükséges annak érdekében, hogy a kerületi önkormányzat hozhasson döntést az érintett terület hasznosításáról, az állammal együttműködve. Ennek érdekében a fővárosi önkormányzat vagyonkezelési jogának megszüntetéséről rendelkezik a módosítás. A módosítás továbbá átmeneti rendelkezést állapít meg az elszámolási kötelezettség előírásával összefüggésben.23. §
A vagyonkezelési jog megváltoztatásához kapcsolódó hatályon kívül helyező rendelkezés.24. §
A módosítás biztosítja, hogy a Kormány rendeletében meghatározott magánszemélyek részére - az államháztartás központi vagy önkormányzati alrendszerébe tartozó jogi személy munkáltató tekintetében - az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény szerinti támogatói okirat kiállítása nélkül lehessen az Otthontámogatást nyújtani. A módosítás egyértelműsíti, hogy a jogosulatlan igénybevétel okán visszafizetendő Otthontámogatás ez esetben is adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.25. §
A módosítás lehetővé teszi, hogy a Kormány rendeletében meghatározott magánszemélyek részére nyújtott Otthontámogatás nyújtásának és ellenőrzésének céljából a Magyar Államkincstár, a munkáltató és a fenntartó a módosításban tételesen megjelölt adatkört kezelje. Az adatkezelés időtartama az Otthontámogatás nyújtásához és az igénybevétel ellenőrzéséhez szükséges időtartamot öleli fel. Otthontámogatás címén nyújtott támogatás nyújtására az államháztartás központi vagy önkormányzati alrendszerébe tartozó jogi személy munkáltató tekintetében támogatási jogviszony létrehozása nélkül kerüljön sor, ideértve a munkáltató részére ezen támogatás fedezetének állam általi biztosítását is. A módosítás rögzíti továbbá, hogy jogosulatlan igénybevétel esetén a visszafizetendő Otthontámogatás adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.26-27. §
A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény hatályos előírásai alapján a felnőttképzési államigazgatási szerv ellenőrzi, hogy a felnőttképző a felnőttképzési tevékenységét bejelentés alapján, illetve engedély birtokában a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelően végzi. Tekintettel arra, hogy a hatósági kontrollt a felnőttképzési államigazgatási szerv gyakorolja hatósági ellenőrzésen keresztül, felesleges párhuzamosság a felnőttképző intézmény minőségirányítási rendszerének külső értékelése. A jogalkalmazói tapasztalatok alapján a felnőttképző intézmények belső minőségirányítási rendszerei önállóan is képesek biztosítani a képzési tevékenység szakmai színvonalát, erre figyelemmel a jövőben a felnőttképző önkéntes alapon kérheti a minőségirányítási rendszer külső értékelését, felkészülve ezzel a hatósági ellenőrzésre. A módosítás hozzájárul a felnőttképzők adminisztratív terheinek csökkentéséhez, miközben fenntartja a minőségirányítási rendszer hatékonyságát és a képzések szakmai színvonalát.28-29. §
A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény 5. §-ának módosításával a havonta teljesítendő adatszolgáltatást negyedévenként kell teljesíteni a jövőben, tekintettel arra, hogy a fémkereskedők napi adatszolgáltatása alapján a fémkereskedő által eladott/átadott és vásárolt/átvett anyagok mennyisége naprakészen számon tartható. Erre tekintettel a növekedési és csökkenési jogcímekről elegendő negyedévenként adatot szolgáltatni a hatóság felé.30-31. §
A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosításának célja, hogy a közérdekű munka büntetés végrehajtása során ne legyen általánosan kötelező a foglalkoztathatósági szakvélemény beszerzése, csak abban az esetben, ha a közérdekű munkára kötelezettet olyan egészségkárosító kockázatokkal (ún. expozícióval) járó munkakörben kívánják foglalkoztatni, amely indokolja a munkavállaló egészségi alkalmasságának külön vizsgálatát. A foglalkoztathatósági szakvélemény kötelező beszerzése a közérdekű munka végrehajtása során jelenleg általános előírás, amely azonban jelentős adminisztratív terhet és a végrehajtás késedelmeit eredményezheti, különösen olyan esetekben, amikor a munkavégzés nem jár egészségügyi kockázattal.A módosítás javítja a közérdekű munka végrehajthatóságát, csökkenti a felesleges adminisztratív terheket, ugyanakkor nem veszélyezteti az érintettek egészségét. A törvény meghatározza azokat az eseteket, amikor nem kell beszerezni a foglalkoztathatósági szakvéleményt, ugyanakkor garanciális szabályként kimondja, hogy az elítélt saját költségén abban az esetben is kérheti a szakvélemény elkészítését, ha azt nem kellene beszerezni.
32. §
Az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény módosítása a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben (a továbbiakban: Pmt.) 1. § (1) bekezdésének módosításához kapcsolódó kodifikációs pontosítás.33-34. §
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 5. § b) pontjának újraszabályozásához kapcsolódó módosítás. A Pmt. 1. §-a módosításával a Tervezet a nemesfémmel vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedők köréből kiemelve, külön pontban határozza meg a befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenységet végző személyek körét.A Pmt. 5. § b) pontjának módosítása - a Kertv. módosításához igazodóan - a nemesfémmel vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedők köréből kiemelve, pénzmosási szempontból is megteremti a befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenységet végzők esetében az SZTFH felügyeleti hatáskörét.
A Pmt. 5. § b) pontjának újraszabályozásához kapcsolódó kodifikációs pontosítás.
A Pmt. 69. § (1) bekezdés e) pontjának kiegészítésével a Tervezet a befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenység esetében a felügyeletet ellátó SZTFH részére megteremti azt a lehetőséget, hogy a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzéssel összefüggő jogszabálysértések esetén a befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenységet végző személyek engedélyét visszavonhassa vagy őket a tevékenység végzésétől legalább egy, de legfeljebb tizenkét hónapra eltilthassa.
A Pmt. 5. § b) pontjának újraszabályozásához kapcsolódó kodifikációs pontosítás.
A Pmt. 77. § (3a) bekezdésének módosításával a Tervezet a korábban miniszteri rendeleti felhatalmazási tárgyköröket átemeli SZTFH elnöki rendeleti körbe.
A Pmt. technikai jellegű szövegcserés pontosítása Pmt. 5. § b) pontjának újraszabályozásához kapcsolódóan.
35-36. §
Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény módosításának célja, hogy egyszerűsítése a benyújtandó dokumentumok körét, kihasználva az elektronikus nyilvántartások adta lehetőségeket. A módosítás lehetővé teszi, hogy a vámhatóság a kötelezettségvállalási engedély kiadása során a cégjegyzékben nyilvántartott cégek esetében közvetlenül, elektronikus úton, a cégnyilvántartásból szerezze be a közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányt vagy az ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintát, összhangban a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény előírásával.37. §
A Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvény módosítását indokolja, hogy a Gellért-hegy megújítása projekt tekintetében állami tulajdonban álló ingatlanok a törvény erejénél fogva közfeladat ellátásához szükséges vagyonként ingyenesen a Várkapitányság Nonprofit Zrt. vagyonkezelésébe kerülnek. A Citadella Nonprofit Kft. feladatait átmeneti rendelkezés szabályozza, hogy a folyamatban lévő beruházások és fejlesztések tekintetében elláthassa továbbra is az építtetői, fejlesztői és beruházói feladatokat.38-39. §
A Pmt. 1. § (1) bekezdésének módosításához kapcsolódó kodifikációs pontosítás; az SZTFH elnöke új feladatainak megjelenítése a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvényben (a továbbiakban: Sztfh. tv.).40. §
A törvény a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény keretei közé bevezeti az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős lőtér fogalmát, amely folyamatos működésével és rendelkezésre állásával részt vesz a védelmi és biztonsági érdekből végzett felkészítésben. A rendelkezések megállapítják az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős lőtérre vonatkozó szabályokat. A lőtér kijelölésének kiemelt feltétel, hogy az közreműködik a Magyar Honvédség, rendvédelmi szerv, fegyveres biztonsági őrség vagy más, az állam védelmi és biztonsági feladataiban közreműködő szerv állományának felkészítésében, képzésében vagy kiképzésében. Garanciális szabály, hogy az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős lőtér esetében folyamatos működésének követelményeit meg kell határozni. Rögzítésre kerül, hogy a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve jelöli ki az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős lőteret. A rendelkezés az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős lőtér kijelölésének részletes szabályaira, valamint a működésének feltételeire vonatkozó végrehajtási szabályok megállapítására ad felhatalmazást a Kormány részére.41-42. §
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény (a továbbiakban: Inytv.) módosítását az alábbiak indokolják. Az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartás vezetésével összefüggésben kezeli a természetes személy lakcímadatát. Az adatkezeléssel összefüggésben az Inytv. több rendelkezést is tartalmaz. Az Inytv. 31. § (1) bekezdés a) pontja szerint a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá tartozó természetes személy és a cégnyilvántartásba bejegyzett jogi személy kivételével a jogosult a változás bekövetkeztétől számított harminc napon belül köteles bejelenteni természetes személy esetén a 8. § (1) bekezdés b) pontja szerinti természetes személyazonosító adatának, lakcímének és állampolgárságának a megváltozását, és kérelmezni az adatváltozás bejegyzését. Az Inytv. 62. § (3) bekezdése pedig kimondja, hogy az ingatlan-nyilvántartás a kérelmező által a kérelemben a 46. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában meghatározottak szerint megadott személyhez tartozó adatok alapján, a további személyhez tartozó adatokat közigazgatási hatósági döntés meghozatala nélkül átveszi a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból. A személyiadat- és lakcímnyilvántartásból átvett, személyhez tartozó adat - többek között - a lakcímadat is. A módosítás célja, hogy mindezeken túl a törvény általános felhatalmást adjon az ingatlanügyi hatóság számára a természetes személy lakcímadatának kezelésére.Az Inytv. 18. § (2) bekezdése pontosításra kerül, tekintettel arra, hogy az Inytv. 34. § (2) bekezdésében meghatározott eseteket kivéve nem indokolt, hogy bíróság a bírósági elrendelés benyújtásánál korábbi időpontot határozzon meg a bejegyzés ranghelyeként. Továbbá a módosítás a benyújtás időpontjánál korábbi ranghely (eredeti ranghely) megadásának lehetőségét kiterjeszti a hatóságokra is, szintén az Inytv. 34. § (2) bekezdésével összefüggésben.
A módosítás az eredeti állapot visszaállításának lehetőségét valamennyi jog vonatkozásában megteremti a bíróságok és hatóságok számára.
A társasházi építményi jog jogosultjának halála esetén, feltéve, hogy a társasházi építményi jognak nincs más jogosultja, a társasházi építményi jogot alapító szerződés eltérő rendelkezése hiányában az adásvételi szerződés megszűnik, a társasházi építményi jog pedig az adásvételi szerződés megszűnéséből eredő, a társasházi építményi jog kötelezettjével szembeni követelés biztosítékául fennmarad. A társasházi építményi jog megszűnik, ha a társasházi építményi jog kötelezettje az adásvételi szerződés megszűnéséből eredő elszámolási kötelezettségét teljesítette. Tekintettel arra, hogy a bejegyzett jog törlésével kapcsolatos általános szabályok ezen speciális esetre nem alkalmazhatók, eltérő ingatlan-nyilvántartási rendelkezések megalkotása vált szükségessé.
A módosítás szövegpontosító rendelkezéseket tartalmaz a perbejegyzés alapjául szolgáló bírósági eljárásban érvényesülő jogorvoslatok kapcsán: a fellebbezés lehetősége kiterjesztésre kerül a perbejegyzést elrendelő végzés mellett a perbejegyzés elrendelése kezdeményezésének elutasítására is, továbbá a felfüggesztett ingatlannyilvántartási eljárások folytatásának elrendelése mellett az ez iránti kezdeményezés elutasítására is.
Az olyan közműhálózatok esetében, amelyeknél az érintett ingatlanok vonatkozásában a közérdekű használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése bármely okból elmaradt, a közművek helyzetének rendezésével kapcsolatos eljárás részletszabályait 2027. december 31-ig szükséges megállapítani. Az Inytv. a 2025. január 15-e előtt létesített közműhálózatokra állapítja meg a jogszabályalkotási kötelezettséget.
A módosítás lehetővé teszi, hogy törvény vagy az Inytv. végrehajtási rendelete eltérjen az Inytv. azon rendelkezésétől, amely szerint a földkönyvi adatszolgáltatás során a tulajdonilap-másolat valamennyi adata nem szolgáltatható. A módosítás oka, hogy számos hatósági eljárás során a hatóságok nem tulajdonilap-másolat lekérésével tájékozódnak az eljárással érintett ingatlanokról, hanem földkönyvi adatszolgáltatás keretében, azonban szükségük van a tulajdonilap-másolat teljes adattartalmára.
43. §
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről, valamint egyes, az ingatlan-nyilvántartással, területrendezéssel, településrendezéssel kapcsolatos és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVI. törvényben elhalasztásra kerül a közérdekű használati jog bejegyeztetésének határideje a 2025. január 15-e előtt létesített közműhálózatokkal összefüggésben.44-46. §
A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.) módosítása új esetkörrel bővíti a magáncélú kiemelt beruházássá nyilvánítható építési beruházások körét. E szerint az építési beruházás kiemelt beruházássá és a kiemelt beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügy kiemelt jelentőségű ügyé nyilvánítható - abban az esetben is, ha az építési beruházás központi költségvetési vagy európai uniós támogatás felhasználása nélkül valósul meg, továbbá a Méptv. 193. § (1) bekezdés g) pontja szerinti feltételek nem teljesülnek -, haa) az építési beruházás fő célja a FIX 3% hitelprogram feltételeit teljesítő lakásokat tartalmazó, egybefüggő területen elhelyezkedő egy vagy több lakóépület megépítése,
b) a kiemelt beruházás keretében legalább 250 lakás valósul meg és
c) a b) pont szerinti egy vagy több lakóépületben megvalósuló lakások legalább 70 százaléka megfelel a FIX 3% hitelprogram lakásokra vonatkozó feltételrendszernek.
A FIX 3% hitelprogramhoz kapcsolódó kiemelt beruházássá nyilvánítás kezdeményezésénél az építtető nyilatkozik - több építtető esetén az építtetők együttesen nyilatkoznak - közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban arról, hogy a beruházás a Méptv. 193. § (3a) bekezdése szerinti feltételeknek maradéktalanul megfelel. Az építtető a nyilatkozatát és az ahhoz csatolt dokumentumokat a kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért felelős miniszterhez nyújtja be az általa vezetett minisztérium honlapján közzétett postai vagy elektronikus levelezési címre. A kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért felelős miniszter a nyilatkozatot - véleményével kiegészítve - megküldi az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter részére.
A beruházás kiemelt beruházássá nyilvánítását követően a mindenkori építtető - több építtető egyetemlegesen -felelős a Méptv. 193. § (3a) bekezdése szerinti feltételeknek legkésőbb az építési engedély véglegessé válásának napjától számított három éven belüli teljesítéséért. E határidő a lakások kevesebb, mint 50 százalékának értékesítése esetén egy évvel meghosszabbodik.
A Méptv. 193. § (3a) bekezdése szerint kiemelt beruházássá nyilvánított beruházás esetén az építtető 30 napon belül köteles tájékoztatni a kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért felelős minisztert, valamint az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős minisztert az építési engedélyezési eljárás megindításáról. A beruházás kiemeltté nyilvánítása és a beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítása megszűnik, ha az építtető a beruházást kiemeltté nyilvánító rendelkezés hatályba lépésének napjától számított hat hónapon belül nem vagy nem úgy nyújtja be a kiemeltté nyilvánított beruházásra vonatkozó építési engedély iránti kérelmét az építésügyi hatóság részére, hogy az legalább 250 lakás megvalósítására irányul.
A módosítás beszámoló benyújtási kötelezettséget is előír a Méptv. 193. § (3a) bekezdése szerint kiemelt beruházássá nyilvánított beruházás esetén az építtető részére. A beszámolót a kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért felelős miniszter részére - a Méptv. 194/A. § (6) bekezdés szerinti tartalommal -első alkalommal a beruházásra vonatkozó építési engedély véglegessé válását követő év március 31. napjáig, második alkalommal pedig a kiemelt beruházássá nyilvánított beruházás tekintetében a használatbavételi engedély véglegessé válásának napját követő 120 napon belül kell benyújtani. A kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért felelős miniszter a beérkezett beszámolókat a beérkezéstől számított nyolc napon belül továbbítja a Gazdasági Versenyhivatal részére. Amennyiben az építtető a beszámolót nem nyújtja be határidőben, a kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért felelős miniszter a mulasztást követő harminc napon belül köteles erről tájékoztatni a Gazdasági Versenyhivatalt.
A beruházás kiemeltté nyilvánítását követően a feltételek határidőn belüli nem teljesítésének, vagy a bejelentési, beszámolási, tájékoztatási kötelezettség megsértésének észlelése esetén, bárki panasszal élhet a Gazdasági Versenyhivatalnál, illetve a Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárást indít, ha annak - a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvényben rögzített - feltételei fennállnak. Ha a versenyfelügyeleti eljárásban a Gazdasági Versenyhivatal jogsértést állapít meg, a versenyfelügyeleti eljárást lezáró határozatában elrendelheti a jogsértő magatartás megszüntetését és megtiltja annak folytatását, illetve bírságot szabhat ki, melynek összege a FIX 3% hitelprogram feltételeinek megfelelő, értékesített lakásoknak az építési engedély szerinti lakások számához viszonyított 70%-os arányszám elmaradása esetén a tényleges arányszám alapján, sávosan progresszív rendszerben kerül meghatározásra. A Méptv. 194/A. § (12) bekezdése rögzíti a bírság kiszabása során a Gazdasági Versenyhivatal által figyelembe vehető szempontokat. A bejelentési, beszámolási, tájékoztatási kötelezettség megsértése esetén a bírság tételes összegű és több alkalommal is kiszabható.
A fentieken túlmenően a módosítás a 2. mellékletében felsorolt nemzeti emlékhelyek helyrajzi számait, valamint megnevezéseit egységesíti.
A Nemzeti Építésgazdasági Nyilvántartással összefüggő rendelkezések hatálybalépésének elhalasztása szükséges 2028. január 1. napjára a hosszabb felkészülési idő biztosítása érdekében.
Átmeneti rendelkezés, amely lehetőséget ad a rendelkezés hatálybalépéskor hatályos építési engedéllyel rendelkező, azonban kiemelt beruházássá még nem nyilvánított építési beruházásoknál, valamint a hatálybalépésekor folyamatban lévő hatósági eljárásoknál is - ha a Méptv. 193. § (3a) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelnek -, hogy azokat kiemelt beruházássá nyilvánítsák. Mindezeken túl az átmeneti rendelkezésekben rögzítésre kerül, hogy a magyar építészetről szóló törvény kiemelt beruházások körét meghatározó rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról szóló 257/2025. (VIII. 11.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 257/2025. (VIII. 11.) Korm. rendelet] alapján magáncélú kiemelt beruházássá nyilvánított beruházások a Méptv. 193. § (3a) bekezdése szerinti kiemelt beruházásnak minősülnek, és a módosításokat ezek esetében is alkalmazni kell. Abban az esetben, ha az építtető bejelentési, illetve tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó valamely határidő a módosítások hatálybalépésének napján már letelt volna vagy abból kevesebb, mint 30 nap volna hátra, e kötelezettségeket a módosítások hatálybalépését követő 30 napon belül kell teljesítenie. Amennyiben az építtető által korábban, a 257/2025. (VIII. 11.) Korm. rendelet alapján tett nyilatkozat nem felelne meg a Méptv. 194/A. § (1) és (2) bekezdésében foglalt új formai, illetve tartalmi követelményeknek, úgy az építtetőnek 60 nap áll rendelkezésre, hogy e hiányosságokat utólag pótolja, ha azonban az építtető e kötelezettségének a 60 napos határidőn belül maradéktalanul nem tesz eleget, a beruházás kiemelt beruházássá nyilvánítása és a beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítása a törvény erejénél fogva megszűnik.
47-48. §
Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló 2025. évi L. törvény módosításának célja annak egyértelművé tétele, hogy a 37. § (4) bekezdés a banki ügyletekre nem alkalmazandó.49. §
A törvény technikai deregulációval hatályon kívül helyez olyan törvényeket, amelyek csak végrehajtott rendelkezéseket tartalmaznak.50. §
A törvény technikai deregulációval hatályon kívül helyez olyan kormányrendeleteket, amelyek csak végrehajtott rendelkezéseket tartalmaznak. A törvény hatályon kívül helyezi továbbá a 257/2025. (VIII. 11.) Korm. rendeletet, tekintettel arra, hogy a Méptv. módosítása a 257/2025. (VIII. 11.) Korm. rendelet szabályainak törvényi szintre emelését valósítja meg.51. §
Hatályba léptető rendelkezés.52. §
Sarkalatossági záradék.53. §
Jogharmonizációs záradék.