AVI 2010.1.4

Az adóhatóságnak az adót és járulékát mindig adónként és járulékokként az adó, illetve járulék alapjának meghatározására előírt időszakonként kell megállapítania (2003. évi XCII. tv. 25., 26., 30., 31. és 35. §)

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felperes 2002. január hónapban a vele tagsági viszonyban nem álló, munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozói részére kifizetett munkabérek után munkaadói járulékot nem vallott és nem fizetett be.
A felperes az iskolaszövetkezet tagjait munkaszerződés alapján - időszakonként, különböző munkavégzési helyeken - foglalkoztatta bérezés ellenében. A személyes közreműködést végző munkaviszonyban álló nappali tagozatos tanuló tagok részére kifizetett munkabérek után a felperes munkaadói járulékot n...

AVI 2010.1.4 Az adóhatóságnak az adót és járulékát mindig adónként és járulékokként az adó, illetve járulék alapjának meghatározására előírt időszakonként kell megállapítania (2003. évi XCII. tv. 25., 26., 30., 31. és 35. §)
A felperes 2002. január hónapban a vele tagsági viszonyban nem álló, munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozói részére kifizetett munkabérek után munkaadói járulékot nem vallott és nem fizetett be.
A felperes az iskolaszövetkezet tagjait munkaszerződés alapján - időszakonként, különböző munkavégzési helyeken - foglalkoztatta bérezés ellenében. A személyes közreműködést végző munkaviszonyban álló nappali tagozatos tanuló tagok részére kifizetett munkabérek után a felperes munkaadói járulékot nem vallott és nem fizetett be.
Az adóhatóság a felperesnél 2001. májustól 2005. május hónapig terjedő időszakra bevallások utólagos ellenőrzését végezte el. Ennek eredményeként hozott elsőfokú határozatban kötelezte a felperes munkaadói járulék adónemben 138 518 000 Ft adóhiánynak minősülő adókülönbözet, 69 259 000 Ft adóbírság, 40 165 000 Ft késedelmi pótlék megfizetésére.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2005. december 16. napján hozott határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Döntését a 2000. évi CXLI. törvény 59. § (2) bekezdésében, az 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) 40. § (1) bekezdésében, 42. § (2) és (4) bekezdésében, 58. § (5) bekezdés a)-c) pontjaiban és a 2005. évi CXIX. törvény (továbbiakban: T.) 204. §-ában foglaltakra alapította. Határozatát azzal indokolta, hogy a felperes, mint munkaadó a munkavállalói részére munkaviszony alapján kifizetett és elszámolt bruttó munkabérek után munkaadói járulék bevallási és befizetési kötelezettségének nem tett eleget.
A felperes keresetében az adóhatósági határozatok hatályon kívül helyezését kérte téves jogértelmezésre, jogalkalmazásra hivatkozással.
Az elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy az alperes határozata nem jogszabálysértő, ezért a keresetet elutasította. Az elsőfokú bíróság jogi álláspontja szerint a felperesnek az ellenőrzéssel, határozatokkal érintett időszak tekintetében az adókötelezettség keletkezésekor hatályos jogszabályok szerint munkaadói járulékot kellett volna fizetnie. A T. 204. §-a, amely az Flt. 58. §-ának (5) bekezdését módosította, a felek közötti jogvita eldöntésére irányadó rendelkezést nem rögzít. Az 1987. évi XI. törvény (továbbiakban: Jat.) 12. § (2) bekezdése, továbbá a felperes által hivatkozott BH 2001/505. alatt közzétett határozat sem teszi lehetővé, hogy a felperes - a 2005. november 15-ével bekövetkezett jogszabályváltozásra figyelemmel - mentesüljön a határozatok szerinti munkaadói járulékfizetési kötelezettsége alól.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet kérte annak hatályon kívül helyezését, kereseti kérelme szerinti döntés meghozatalát. Azzal érvelt, hogy a jogerős ítéletbe foglalt érdemi döntés az 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj.) 5. § (1) bekezdés b) pontjában, az 1998. évi LXVI. törvény (továbbiakban: Eho. tv.) 5. § (1) bekezdés f) pontjában, a 2003. évi LXXXVI. törvény (továbbiakban: Szakhoz. tv.) 2. § (1) bekezdés b) pontjában, az 1996. évi LXXI. törvény (továbbiakban: Tao. tv.) 10. §, az Flt. 40. § (1) bekezdésében, 58. § (5) bekezdésében, a T. 204. §-ában, a Jat. 12. § (2) bekezdésében foglaltak téves értelmezésén, téves jogalkalmazáson alapul, ellentétes az 8. számú és az 4. számú jogerős ítéletekben rögzített és a BH 2001/505. számon közzétett jogi állásponttal.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 6. számú ítéletét hatályában fenntartotta.
A Legfelsőbb Bíróság teljes körűen osztja az elsőfokú bíróság jogi álláspont a következők miatt:
A Pp. 339/A. §-a értelmében a bíróságnak a közigazgatási határozatokat - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a meghozatalakor hatályban volt jogszabályok és fennálló tények alapján kell felülvizsgálnia.
Az adókat és járulékokat adónként és járulékonként, az adó, illetve járulék alapjának meghatározására törvényben előírt időszakonként annak kell bevallania, befizetnie, akit erre a törvény kötelez. Ha az adózó adókötelezettségének nem tesz eleget, akkor erre az adóhatóságnak határozattal kell köteleznie. Az adóhatóságnak az adót és járulékot mindig adónként és járulékonként, az adó illetve járulék alapjának meghatározására előírt időszakonként kell megállapítania (2003. évi XCII. törvény 25-26. §, 30-31. §., 35. §).
A perbeli jogvita eldöntésére a Tbj., az Eho</a> tv., Szakhoz. tv. és a Tao. tv. felperes által hivatkozott rendelkezései - mivel más adónemeket, járulékokat érintenek - irányadó szabályozást nem rögzítenek.
Az alperes és az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a perben vitatott adókötelezettség fennállására, terjedelmére nézve a 2001. májustól 2005. májusig hatályos munkaadói járulékra vonatkozó adójogi jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni az alábbiak szerint.
A munkaadó a munkavállaló részére munkaviszonya alapján kifizetett és elszámolt bruttó munkabér, illetmény (kereset), valamint végkielégítés, jubileumi jutalom, a betegszabadság idejére adott díjazás személyi jövedelemadó-köteles természetbeni juttatás [kivéve az Szja. tv. 69. § (10) bekezdése szerinti reprezentáció, üzleti ajándék címén nyújtott természetbeni juttatást), étkezési hozzájárulás, üdülési hozzájárulás és a munkaviszony keretében biztosított cégautó adójának 25%-a után 3% munkaadói járulékot köteles fizetni (Flt. 40. §).
A munkaadói járulékot a munkaadó állapítja meg, vallja be, és közvetlenül fizeti be az állami adóhatóságnál kezelt számlára az elszámolt hónapot követő hó 20. napjáig [Flt. 42. § (2) és (4) bekezdése].
A munkaadói járulékfizetés tekintetében munkaviszonyon a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszonyt, közszolgálati jogviszonyt, közalkalmazotti jogviszonyt, bírósági és igazságügyi, valamint ügyészségi szolgálati viszonyt, a biztosított bedolgozói - és az 1994. június 1-jét megelőzően létesített - ezzel egy tekintet alá eső bedolgozói jogviszonyt, a hivatásos nevelőszülői jogviszonyt, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonyát, a fegyveres erők és rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyát kell érteni [Flt. 58. § (5) bekezdés a) pontja].
A felülvizsgálati eljárásban nem vitatott, dokumentumokkal igazolt tényállás szerint az alperes a határozatában kizárólag a felperes által munkaszerződés alapján munkaviszonyban foglalkoztatott tagsági, illetve nem tagsági viszonyban álló dolgozók részére kifizetett - könyvelésében bérköltségként szerepeltetett - munkabérek után állapított meg munkaadói járulékbefizetési kötelezettséget az Flt. előzőekben részletesen ismertetett szabályainak megfelelően a határozatok szerinti bevallási időszakokra nézve. Ennél fogva - mint ahogyan azt az elsőfokú bíróság helyesen megállapította - az alperes határozata jogszerű, megfelel az adókötelezettség keletkezésére, teljesítésére, adó megállapításra vonatkozó vizsgált időszakra hatályos speciális adójogi jogszabályi rendelkezéseknek.
A T. 204. §-a - amely nem vitásan az alperesi határozat meghozatala előtt, 2005. november 15-én hatályba lépett - módosította az Flt. 58. § (5) bekezdés a) pontját akként, hogy a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonyából, (amit továbbra is munkaviszonynak tekintett) kiemelte az iskolai szövetkezet nappali tagozatos tanuló hallgató tagját.
Ez utóbbi személyi kört a jogszabály hatályba lépésének napjától már nem tekintette e törvényi rendelkezés hatálya alá tartozónak. A T. 204. §-a és az ezt hatályba léptető rendelkezés azonban nem tartalmaz olyan előírást, mely szerint a módosított rendelkezést visszamenőlegesen, vagy a folyamatban lévő ügyben alkalmazni kellene. Ennél fogva a 2005. november 15-ével hatályba lépett, módosított Flt. 58. § (5) bekezdés a) pontja szerinti szabályozás - a felperes érvelésével ellentétben - nem szüntette meg az ezt megelőző időszakban hatályos adójogi anyagi és eljárási jogszabályi rendelkezések szerinti adókötelezettséget, és nem állapított meg a kihirdetését megelőző időre nézve az adózóra hátrányosabb adókötelezettséget sem. A módosítás kizárólag a jövőre nézve, 2005. november 15. napjától kezdődően egy meghatározott személyi kört érintően már nem minősít egy bizonyos munkaviszonyt munkaadói járulékfizetési kötelezettséget keletkeztetőnek. A felperes tehát alap nélkül hivatkozott a Jat. 12. § (2) bekezdése szerinti rendelkezés téves alkalmazására is.
Az elsőfokú bíróság felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős ítélete nem áll ellentétben a BH 2001/505. számú egyedi ügyben hozott határozatban kifejtett jogi állásponttal sem tekintettel arra, hogy az ügyek tényállása és az azok eldöntésére irányadó jogszabályi háttér nem azonos.
A felperes által hivatkozott 8. számú és az 4. számú határozatok nem Legfelsőbb Bíróság által hozott jogegységi vagy más határozatok, és nem is adóügyben hozott érdemi döntések. Ennél fogva a perbeli jogvita eldöntésére nézve nem lehetnek irányadóak, és nem adhatnak alapot a felperes által hivatkozott jogbiztonság elvét sértő eltérő bírói jogalkalmazás megállapítására sem.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet - mint a jogvita eldöntésére irányadó anyagi jogszabályi rendelkezéseknek teljes körűen megfelelő határozatot - a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.493/2006.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

Előfizetési csomagajánlataink

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.