adozona.hu
EH 2006.1444
EH 2006.1444
A külön törvény alapján határozott időre létesült állami vezetői közszolgálati jogviszony felmentéssel történő megszüntetésére - erre vonatkozó speciális szabály hiányában - a Ktv. általános szabályait kell alkalmazni [Ktv. 17. § (3) bek.; 1993. évi XLVI. törvény 4. §; 1997. évi LXXIX. törvény 29. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a keresetében a K. S. Hivatal elnökhelyettesi tisztségéből történt felmentése, közszolgálati jogviszonya megszüntetése jogellenességének megállapítását és annak jogkövetkezményeként a Ktv. 60. § (4) bekezdése alapján 12 havi átlagkereset megfizetését kérte.
Az elsőfokú bíróság közbenső ítéletével megállapította a felperes felmentéséről rendelkező határozat és az alperes elnöke intézkedésének jogellenességét. Az ítélet indokolása szerint az 1993. évi XLVI. törvény (továbbiakban: St...
EH 2006.1444 A külön törvény alapján határozott időre létesült állami vezetői közszolgálati jogviszony felmentéssel történő megszüntetésére - erre vonatkozó speciális szabály hiányában - a Ktv. általános szabályait kell alkalmazni [Ktv. 17. § (3) bek.; 1993. évi XLVI. törvény 4. §; 1997. évi LXXIX. törvény 29. § (1) bek.].
A felperes a keresetében a K. S. Hivatal elnökhelyettesi tisztségéből történt felmentése, közszolgálati jogviszonya megszüntetése jogellenességének megállapítását és annak jogkövetkezményeként a Ktv. 60. § (4) bekezdése alapján 12 havi átlagkereset megfizetését kérte.Az elsőfokú bíróság közbenső ítéletével megállapította a felperes felmentéséről rendelkező határozat és az alperes elnöke intézkedésének jogellenességét. Az ítélet indokolása szerint az 1993. évi XLVI. törvény (továbbiakban: Stt.) 4. § (2) bekezdése alapján a vezetői munkakörbe 6 évi határozott időre kinevezett felperes jogviszonyának megszüntetésére a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló 1997. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Jt.) rendelkezései (27. §) nem alkalmazhatók, figyelemmel az előbbi törvény speciális szabályára. Ennélfogva a felmentésre a Ktv.-ben előírt feltételek szerint kerülhetett volna sor, az indokolás nélküli felmentés a Ktv. 17. § (3) bekezdésébe ütközően jogellenes.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét - helyes indokai alapján - helybenhagyta.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős közbenső ítélet helyett a felperes keresetét elutasító határozat hozatalát kérte. A Jt. 54. § (6) bekezdésébe és 29. § (1) bekezdésébe, valamint a Ktv. 17. § (2) bekezdés c) pontjába és 31. § (8) bekezdésébe ütköző jogszabálysértést panaszolt. Vitatta a felmentéssel kapcsolatos indokolási kötelezettségét, illetve arra hivatkozott, hogy a Ktv. 31. § (2) bekezdés kötelező felmentést ír elő.
A 2005. évi CXXX. törvény 22. § (2) bekezdése értelmében az ügyben még alkalmazandó Pp. 273. § (1) bekezdés szerint a felülvizsgálati kérelem tekintetében elvégzett előzetes vizsgálat alapján a következők állapíthatók meg.
A perben megállapított tényállás szerint a felperesnek a K. S. Hivatal elnökhelyettesévé történt kinevezését a miniszterelnök 1999. december 24-étől kezdődő 6 évi időtartamú határozott időre módosította az Stt. 4. §-ának (2) bekezdése alapján. E tisztségéből a felperest 2004. március 31-ei hatállyal - a közszolgálati jogviszonya érintetlenül hagyásával - felmentette a miniszterelnök az Stt. 4. § (2) bekezdése alapján, indokolás nélküli határozatával, majd az alperes elnöke a 2004. április 14-én kelt intézkedésével a Ktv. 31. § (9) bekezdése alapján felmentéssel megszüntette közszolgálati jogviszonyát. Előzetesen az elnök a felperes számára egy főosztályvezető-helyettesi és egy igazgatóhelyettesi munkakör betöltését ajánlotta fel, amelyet a felperes nem fogadott el.
Az Stt. 4. §-ának - az 1999. évi CVIII. törvény 6. § (2) bekezdésével megállapított - (2) bekezdése szerint az elnök és helyettesei kinevezésének időtartama 6 év, amely két ízben további 6-6 évvel meghosszabbítható. A (3) bekezdés alapján az elnökhelyettes a helyettes államtitkárt megillető illetményre és juttatásokra jogosult.
A törvény indokolása a 6 évi határozott időre szóló kinevezés indokát abban jelöli meg, hogy a választási ciklust átfedő, határozott idejű kinevezés megfelelően garantálja az Európai Unió által elvárt szakmai függetlenséget és önállóságot.
A Jt. 54. § (6) bekezdése alapján a törvénynek a közszolgálati jogviszony megszűnéséről rendelkező 27-29. §-ában foglaltakat - a kinevezési jogkör gyakorlójának személyére való értelemszerű eltéréssel - a jogszabályban helyettes államtitkári besorolású (juttatású) személynek minősített köztisztviselőre is alkalmazni kell.
A Jt. 36. §-a szerint a helyettes államtitkár felmentésére a Jt. 29. §-ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
A Jt. 29. § (1) bekezdése szerint - a 33. § alapján határozatlan időre kinevezett - helyettes államtitkár felmentését nem kell megindokolni, ha felmentésére nem nyugállományba helyezés miatt kerül sor.
A Jt. 54. § (6) bekezdését megállapító 1999. évi CXIX. törvény 4. §-ához fűzött törvényi indokolás rögzíti, hogy az okok megjelölése és indokolási kötelezettség nélküli felmentés biztosítja e vezetők esetében is a bizalmi elv érvényesülését, azaz a politikai ciklusonkénti vezetőváltás lehetőségét.
Az előbbiek egybevetésével megállapítható, hogy a K. S. Hivatal elnökének, elnökhelyettesének jogállását meghatározó speciális szabály az Stt. 4. § (2) bekezdése, amely a közigazgatási és helyettes államtitkártól eltérően az elnök, elnökhelyettesek határozott idejű kinevezését írja elő.
E speciális szabály figyelembevétele nem mellőzhető az elnökhelyettese közszolgálati jogviszonya megszüntetésénél. A felperes közszolgálati jogviszonyának megszüntetésénél a határozatlan időre kinevezett helyettes államtitkár indokolás nélküli felmentésére vonatkozó Jt. 29. § (1) bekezdés alkalmazása a határozott időhöz kötött garanciák teljes figyelmen kívül hagyását eredményezné, ami nem megengedett.
Ennélfogva nem jogszabálysértő az az ítéleti következtetés, hogy a Ktv. 3. § (1) bekezdése alapján - minthogy a határozott idejű közszolgálati jogviszony megszüntetéséről sem az Stt. 4. §-a, sem a Jt. nem rendelkezik - a Ktv. általános szabályai alkalmazhatók felperes felmentésére.
A felülvizsgálati kérelem tévesen hivatkozik a vezetői megbízás visszavonása esetén irányadó Ktv. 17. § (2) bekezdés c) pontja szerinti felmentésre, mert a helyettes államtitkárra a vezetői megbízásra és annak visszavonására vonatkozó szabályok (Ktv. 31. §) nem alkalmazhatók [Ktv. 3. § (1) bekezdés a) pont]. Így a felperes tisztségéből való felmentés nem minősíthető vezetői megbízás visszavonásának, és erre tekintettel a vezetői megbízás visszavonásával kapcsolatos felmentési indok [Ktv. 17. § (2) bekezdés c) pont, 31. § (9) bekezdés] szóba sem jöhetett felperes esetében.
Mindezekre tekintettel a felperes felmentéséről szóló határozat és munkáltatói intézkedés jogellenességét megállapító jogerős közbenső ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelem - az ügy érdemi elbírálására kiható jogszabálysértés hiányában - a törvényi feltételeknek nem felel meg, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság elutasította [az ügyben még alkalmazandó Pp. 270. § (2) bekezdés, 273. § (1) bekezdés alapján].
(Legf. Bír. Mfv. E. 10.935/2005. sz.)