BH 2005.10.364

A pályáztatás szabályainak a kiíró részéről való megsértése nem alapozza meg a pályázónak a szerződés megkötésének elmaradásából származó, várható üzleti haszon elvesztése miatti kártérítési igényét - A pályázó a pályázat benyújtásával és a pályázaton való részvétellel kapcsolatos költségei megtérítésére tarthat igényt [1996. évi LVII. tv. 7. §; Ptk. 339. § (1) bek., 355. § (4) bek.].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapított tényállás szerint az I. r. alperes 1997. június 25-én pályázatot írt ki a tulajdonában álló kényszervágóhíd üzemeltetésére. Felhatalmazta a Gazdasági Bizottságot a pályázat részletes feltételeinek meghatározására és elbírálására, a polgármestert és a jegyzőt pedig a nyertes pályázóval kötendő szerződés aláírására. A Gazdasági Bizottság a felperest nyilvánította nyertesnek, de az I. r. alperes polgármestere a döntést felfüggesztette és a pályázókat ...

BH 2005.10.364 A pályáztatás szabályainak a kiíró részéről való megsértése nem alapozza meg a pályázónak a szerződés megkötésének elmaradásából származó, várható üzleti haszon elvesztése miatti kártérítési igényét - A pályázó a pályázat benyújtásával és a pályázaton való részvétellel kapcsolatos költségei megtérítésére tarthat igényt [1996. évi LVII. tv. 7. §; Ptk. 339. § (1) bek., 355. § (4) bek.].
Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapított tényállás szerint az I. r. alperes 1997. június 25-én pályázatot írt ki a tulajdonában álló kényszervágóhíd üzemeltetésére. Felhatalmazta a Gazdasági Bizottságot a pályázat részletes feltételeinek meghatározására és elbírálására, a polgármestert és a jegyzőt pedig a nyertes pályázóval kötendő szerződés aláírására. A Gazdasági Bizottság a felperest nyilvánította nyertesnek, de az I. r. alperes polgármestere a döntést felfüggesztette és a pályázókat a pályázat kiegészítésére hívta fel. A pályázatokat az I. r. alperes képviselő-testülete bírálta el és a II. r. alperest jelölte meg a pályázat nyertesének, az I. r. alperes vele kötötte meg 1998. január 1-je és 2002. december 31-e közötti időtartamra a bérleti szerződést.
A felperes keresete folytán a Legfelsőbb Bíróság ítéletében megállapította, hogy az I. r. és II. r. alperesek a pályázat kiírását követően - annak kiegészítése során - az 1996. évi LVII. törvény 7. §-ába ütköző tisztességtelen piaci magatartást tanúsítottak. Az I-II. r. alperesek a közöttük lévő bérleti szerződést 2000. június 30-ával megszüntették, az I. r. alperes által kiírt újabb pályázatot a felperes nyerte meg és 2000. július 4-én a kényszervágóhidat megvásárolta.
A felperes a keresetében a tisztességtelen piaci magatartással okozott 20 493 000 Ft elmaradt haszonban jelentkező kár, ennek 2000. július 4-étől járó kamatai és a perköltségek egyetemleges megfizetésére kérte az alpereseket kötelezni. Keresetét a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdésére és 355. §-ának (4) bekezdésére alapította. Előadta, hogy az I-II. r. alperesek jogellenes magatartását a Legfelsőbb Bíróság jogerősen megállapította, a III. r. alperes mint a II. r. alperes ügyvezetője a IV. r. alperes pedig mint az I. r. alperes polgármestere működtek közre a jogsértésben. Az alperesek tisztességes eljárása esetén az I. r. alperes által kiírt pályázat nyerteseként a Gazdasági Bizottság döntésével egyezően a felperest jelölték volna meg és 1998-ban az I. r. alperes vele kötötte volna meg a bérleti szerződést. Az alperesek tisztességtelen eljárása következtében nyilvánították a pályázat nyertesének a II. r. alperest és kötötték meg vele a szerződést, ezért a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdése szerint az alperesek egyetemlegesen kötelesek a kárát megtéríteni.
Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Az I. r. és a II. r. alperesek vitatták a jogsértés és a kár közötti okozati összefüggés meglétét, valamint a kár összegszerűségét is. A III. r. és IV. r. alperesek arra hivatkoztak, hogy saját személyükben kártérítési felelősséggel nem tartoznak.
Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetet elutasította.
A másodfokú bíróság a felperes fellebbezése folytán hozott ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintve, fellebbezett rendelkezését a perköltség tekintetében részben megváltoztatta, a per főtárgya tekintetében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Kifejtette, hogy a pályázati kiírás alapján benyújtott pályázat elfogadása önmagában nem hozta létre a szerződést és szerződéskötési kötelezettséget sem keletkeztetett a pályázatot kiíró számára. Tény, a Legfelsőbb Bíróság jogerős ítéletében megállapította, hogy az I-II. r. alperesek megsértették a pályáztatás szabályait, azonban nem állnak fenn a kártérítésnek a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdésében írt feltételei. A Legfelsőbb Bíróság ez irányú jogerős ítélete következtében a kártérítés egyik feltétele az I-II. r. alperesek magatartásának jogellenessége fennáll. Mivel azonban a szerződéskötés a pályázat kiírójától nem kényszeríthető ki, az egyébként jogellenes magatartás felróhatónak nem tekinthető, így a kártérítés további két feltétele a felróhatóság és az okozati összefüggés hiányzik. A III. és IV. r. alperesek saját személyükben a perbeli kár megtérítésére nem kötelezhetők.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben mindkét-fokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és újabb határozat hozatalára történő utasítását kérte. A másodfokú bíróság által elkövetett jogszabálysértést a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdésében és a Pp. 164. §-ának (1) bekezdésében foglaltak megsértésében jelölte meg. Sérelmezte annak megállapítását, hogy az I-II. r. alperesek magatartása nem volt felróható. A perbeli jogsértő pályáztatás és a bérleti szerződésnek a II. r. alperessel való megkötésével a felperes elesett annak lehetőségétől, hogy az eredeti pályázat nyerteseként ő köthesse meg a szerződést és annak alapján gazdálkodhasson. Nem csupán a pályázat kiegészítésének az I. és II. r. alperes által alkalmazott módja, valamint a másik pályázat nyertessé nyilvánítása volt jogellenes, hanem a másik pályázóval történő szerződéskötés is. A kára ezért az alperesek felróható magatartása miatt következett be, az annak egyenes következménye. Az I. r. alperes - bár erre törvényes lehetősége lett volna - nem nyilvánította érvénytelennek a két pályázatot és nem írt ki újabbat a régi helyett, hanem a nyertes pályázókat megcserélte és a szerződést nem az eredetileg nyertes felperessel, hanem azzal a II. r. alperessel kötötte meg, aki a pályázati anyagát jogellenesen megváltoztatta. A szerződéskötés tehát nem maradt el, csak az I. r. alperes azt jogellenesen nem a felperessel, hanem a II. r. alperessel kötötte meg. A kára az az elmaradt haszon, amely a kényszervágóhíd szerződés alapján történő üzemeltetése során nála jelentkezett volna.
Az I. és IV. r. alperesek felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság tanácsban eljárva megvizsgálta a felülvizsgálati kérelmet és megállapította, hogy a felülvizsgálati ok mégsem áll fenn, a másodfokú bíróság határozata nem jogszabálysértő. A felperes kártérítésként az elmaradt hasznát érvényesítette. Kárát abból származtatta, hogy elesett egy üzemeltetési szerződéstől. A Ptk. 339. §-ának (1) bekezdése szerint ezért azt kellett bizonyítania, hogy az alperesek jogellenes magatartása miatt nem jutott hozzá egy jövedelmező üzlethez.
Az I. és II. r. alperesek tekintetében a Legfelsőbb Bíróság korábban hozott jogerős ítélete azt állapította meg, hogy az I. r. alperes részéről jogsértő volt, miszerint a kényszervágóhíd hasznosítására kiírt pályázatra a felperes által benyújtott pályázat tartalmáról a II. r. alperest tájékoztatta, aminek alapján a II. r. alperes kiegészítette a saját pályázatát; továbbá jogsértő volt az I. r. alperes részéről, hogy ilyen előzmények után a II. r. alperest nevezte meg a pályázat nyertesének.
Sérelmet szenvedett, tehát egy törvény által védett társadalmi és egyéni érdek, az esélyegyenlőség és a pályáztatás tisztasága. A hivatkozott jogellenes alperesi magatartások azonban a felperes már meglévő gazdasági pozícióit nem gyengítették, és nem állapítható meg ítéleti bizonyossággal, hogy ezek következtében esett el a felperes a jövőbeni haszontól.
A perbeli pályázat jogi természetét tekintve, a pályázati kiírás a kiíró részéről ajánlattételt jelentett, a kiírót azonban az egyes pályázók felé ajánlati kötöttség nem terhelte. A pályázatot kiíró I. r. alperest tehát a kiírási feltételek szerint is megillette az a jog, hogy egyetlen pályázóval se kössön szerződést. A pályázati kiírás a pályázók ajánlati kötöttségét sem tartalmazta, ezért szerződéskötési kötelezettség egyik felet sem terhelte, következésképpen szerződés csak a felek kölcsönös és egybehangzó akaratnyilvánítása esetén jöhetett volna létre. A pályázati kiírás csupán arra kötelezte az I. r. alperest, mint annak kiíróját, hogy az általa kiírt feltételek és a verseny tisztaságának biztosítása mellett bonyolítsa le a pályázók szerződési ajánlatának versenyét. A pályázat ezért csak esélyt jelentett a pályázók számára a megmérettetésre. Viszont annak kockázatát is magában rejtette, hogy a résztvevő a pályázat szabályszerű elbírálása esetén sem nyeri meg a versenyt, vagy a résztvevők egyike sem nyer, mert a pályázatot eredménytelennek nyilvánítják. A pályáztatás szabályainak megszegése esetében valóban romlik, vagy elvész a pályázó esélye a pályázat megnyerésére. A résztvevő a pályázaton azért indult el, mert bízik a tisztességes megmérettetésben. Ennek elvesztése miatt kártérítésként azoknak a kiadásoknak a megtérítését kérheti, amelyek a pályázat benyújtásával, a pályázaton való részvétellel felmerültek.
A felperes a keresetében a pályázat elbírálását követő évekre a meg nem szerzett üzletből várható, de elmaradt hasznát jelölte meg kártérítésként. Ez a kár amiatt következhetett be, hogy az I. r. alperes nem őt jelölte meg a pályázat nyertesének és nem vele kötötte meg az üzemeltetési szerződést. Az I. r. alperes részéről a szabályos eljárás valóban az lett volna, hogy ha a pályázatot érvénytelennek nyilvánítja és új pályázatot ír ki, amit az I. r. alperes nem tett. Mindemellett nem állapítható meg bizonyossággal, hogy tisztességes eljárás esetén a pályázat nyertese a felperes lett volna, az I. r. alperes vele a szerződést meg is kötötte volna, továbbá, hogy az üzemeltetésből biztos haszonra tesz szert, és ha igen, az milyen összegű lett volna. Ahogyan az eljárt bíróságok helyesen megállapították az I. r. alperesnek nem volt szerződéskötési kötelezettsége, így mulasztása esetén jogellenesség hiányában a felperes sikerrel vele szemben nem léphetett volna fel. Nem állapítható meg ezért az okozati összefüggés a verseny tisztaságának megsértése és a felperes hasznának elmaradása között. A pályázat kiírása a felperes részére is csupán a versenyen való részvétel, a megmérettetés lehetőségét teremtette meg. A felperes esélye valóban romlott azzal, hogy az I-II. r. alperes a pályáztatás szabályait megsértették, azonban a tisztességes elbírálás sem jelenthet egyúttal bizonyosságot a felperes számára a szerződéskötésre. A felperes elmaradt haszna megítélésének nincsenek meg a törvényi feltételei.
Nem sértett ezért jogszabályt a másodfokú bíróság annak megállapításával, hogy a felperes perbe hozott kára tekintetében hiányzik a Ptk. 339. § -ának (1) bekezdésében írt, a kártérítés egyik konjuktív feltétele az okozati összefüggés, és ennek következtében a felperes keresetét elutasította.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése szerint hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Gfv. IX. 30.030/2005. sz.)

Bírósági jogesetek

BH 2011.9.256 A közfeladatot ellátó szervnek a törvény által előírt eljárása, amellyel meghatározza az európai uniós támogatásokhoz szükséges pályázati felhívások tartalmi és formai követelményeit, köztük egy adott építési normagyűjtemény alkalmazását, nem tekinthető piaci magatartásnak akkor sem, ha ilyen hatása is lehet, ezért eljárása nem vonható a versenyjog hatálya alá [1996. évi LVII. tv. 1-2. §].

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.