adozona.hu
BH 2005.1.27
BH 2005.1.27
Az alperes akkor nem ad okot a perre, ha mindent megtesz annak érdekében, hogy a felek közötti vita perindítás nélkül elintézhetővé váljék, a követelés elismerése ennek megállapításához nem elegendő - A tagok - mögöttes felelősségük érintése nélkül - a társasággal együtt is perelhetők - Ha a társaság a perindításkor felszámolás alatt áll, a pert csak a taggal szemben lehet lefolytatni [1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 90. § (1) bek., 101. § (2) és (3) bek.; 1952. évi III. törvény (Pp.) 80. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság ítéletében tényállást nem állapított meg, ezt a mulasztást a másodfokú bíróság a felek előadása és a csatolt okiratok alapján a következőkben pótolja:
1999. december 15-én a felperes folyószámla hitelszerződést kötött a szekszárdi P. S. Kereskedelmi Betéti Társasággal. A szerződés szerint a felperes a P. S. Bt. pénzforgalmi számláján a szerződés megkötésétől kezdve 9 000 000 Ft összegű folyószámla hitelkeretet tart rendelkezésre szerződés megkötésétől számított 12 hónapon...
BH 2005.1.27 Az alperes akkor nem ad okot a perre, ha mindent megtesz annak érdekében, hogy a felek közötti vita perindítás nélkül elintézhetővé váljék, a követelés elismerése ennek megállapításához nem elegendő - A tagok - mögöttes felelősségük érintése nélkül - a társasággal együtt is perelhetők - Ha a társaság a perindításkor felszámolás alatt áll, a pert csak a taggal szemben lehet lefolytatni [1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 90. § (1) bek., 101. § (2) és (3) bek.; 1952. évi III. törvény (Pp.) 80. § (1) bek.].
Az elsőfokú bíróság ítéletében tényállást nem állapított meg, ezt a mulasztást a másodfokú bíróság a felek előadása és a csatolt okiratok alapján a következőkben pótolja:1999. december 15-én a felperes folyószámla hitelszerződést kötött a szekszárdi P. S. Kereskedelmi Betéti Társasággal. A szerződés szerint a felperes a P. S. Bt. pénzforgalmi számláján a szerződés megkötésétől kezdve 9 000 000 Ft összegű folyószámla hitelkeretet tart rendelkezésre szerződés megkötésétől számított 12 hónapon keresztül és teljesíti azokat a fizetési rendelkezéseket, amelyek teljesítéséhez a P. S. Bt. pénzforgalmi számláján fennálló követelése nem nyújt fedezetet, de az igénybevételre a folyószámla hitelkeret lehetőséget ad. A szerződés 7. pontjában kikötötték, hogy a hitel fedezeteként a kezes szerződésben foglalt feltételek szerint, készfizető kezességet vállal I. Gy. 1999. december 15-én I. Gy. a felperessel készfizető kezességi szerződést kötött. Az 1999. december 15-én a P. S. Bt.-vel megkötött 9 000 000 Ft összegű kölcsönszerződésből eredő tartozások megfizetéséért vállalt kezesi felelősséget.
2000. december 19-én a felperes a P. S. Betéti Társasággal újabb hitelszerződést kötött folyószámla hitelkeret igénybevételéhez. A hitel igénybevételi lehetőség megnyitása 2000. december 19-e, a hitelkeret lejártának időpontja 2001. december 19-e volt. A szerződés II.4. pontja a hitelkeret igénybevételének több feltételét jelölte meg, többek között az I. Gy.-val kötendő készfizető kezességi szerződést. A szerződés IV.12. pontja a hitel visszafizetésének biztosítékai között felsorolja az I. Gy.-val kötendő készfizető kezesi szerződést. A szerződés VI.28. pontja a készfizető kezességi szerződést a hitelszerződés elválaszthatatlan tartozékaként jelöli meg. A szerződést kezesi minősége feltüntetésével I. Gy. is aláírta.
2001. július 20-án a felek a hitelszerződést módosították, a hitelkeret összegét 9 000 000 Ft-ról 12 000 000 Ft-ra emelték. A módosító okirat mellékletét képezi az ugyanezen a napon kötött keretbiztosítéki jelzálogszerződés, és a betéti társaság teljes vagyonára megkötött vagyont terhelő jelzálogszerződés. Az okiratban kikötötték, hogy az eredeti hitelszerződés többi pontja változatlanul érvényben van.
2001. december 28-án a hitelszerződést ismét módosították, a hitelkeret lejártának új időpontja 2002. január 5-e lett.
2001. december 19-én a P. S. Bt. kérelemmel fordult a felpereshez a hitelkeret egy évvel való meghosszabbítása és jelzáloghitel folyósítása iránt. A felperest a folyószámlahitel megújítására nem látott módot, és a lejárattól számított 6 hónap türelmi időt adott a meglévő hitel visszafizetésére. A P. S. Bt. a tartozást nem fizette meg. A felperes 2002. szeptember 18-án "a kölcsönt azonnali hatállyal felmondta" és felszólította a P. S. Bt.-t és I. Gy.-t 10 036 825 Ft tőke és 168 747 Ft kamat, összesen 10 205 572 Ft 8 napon belüli megfizetésére.
A megyei bíróság a P. S. Bt. fizetésképtelenségét megállapította, és elrendelte felszámolását, a felszámolás kezdete 2003. július 28-a.
2003. július 30-án a felperes fizetési meghagyás kibocsátását kérte a P. S. Bt. mint I. rendű, és I. Gy. készfizető kezes mint II. rendű kötelezett ellen. A fizetési meghagyással szemben a II. rendű kötelezett ellentmondással élt, arra hivatkozott, hogy a társasági törvény alapján mint beltag felelősségét elismeri, de készfizető kezesi szerződést nem írt alá.
Az ellenmondás nyomán perré alakult eljárásban a felperes a P. S. Bt.-t mint I. rendű alperest, és I. Gy.-t mint II. rendű alperest 120 036 825 Ft és ennek 2002. szeptember 9-étől a kifizetés napjáig járó évi 20% ügyleti kamata és 6% késedelmi kamata megfizetésére, 2000. december 19-étől 2002. szeptember 18-áig lejárt 168 747 Ft kamat és ennek 2002. szeptember 19-étől a kifizetés napjáig járó évi 6%-os késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni. Arra hivatkozott, hogy a II. rendű alperessel a Ptk. 274. § (2) bekezdés b) pontja szerinti készfizető kezességet kötött, az írásbeli szerződéskötés tényét maga az okirat és a II. rendű alperes e minőségben tett aláírása igazolja. A II. rendű alperessel 2000. évre kötött különállóan is megszövegezett készfizető kezesi szerződés jelenleg nem található, meglétekor azt be fogja csatolni. Egyben kérte a II. rendű alperest a Gt. 101. § (1) bekezdése alapján mögöttes anyagi felelőssége alapján is a kereset szerint marasztalni.
A per tárgyalása során a felperes keresetét módosította, az I. rendű alperessel szembeni keresetétől elállt.
A II. rendű alperes az ellentmondásban írt álláspontját fenntartatva kérte, hogy a bíróság vele szemben, mint készfizető kezessel szemben a keresetet utasítsa el, a Gt. 101. §-ára alapított mögöttes anyagi felelősségét a hiteltartozásért nem vitatta.
Az elsőfokú bíróság ítéletével az I. rendű alperessel szemben a pert megszüntette. A II. rendű alperessel szemben készfizető kezesként fennálló felelősségére alapított keresetet elutasította, egyben kötelezte a II. rendű alperest, hogy amennyiben a I. rendű alperesi társaság vagyona a felperesi követelést nem fedezi, fizessen meg a felszámolási eljárás jogerős befejezését követő 15 nap alatt a felperesnek a keresetben megjelölt összeget és járulékokat. Rámutatott arra, hogy a felperes bírói felhívást követően sem tudott a II. rendű alperessel kötött készfizető kezesi szerződést becsatolni. Az 1999. december 15-én kelt készfizető kezességi szerződést nem a perbeli, hanem az 1999. december 15-én kelt kölcsönszerződéshez kapcsolódik. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az a körülmény, hogy a II. rendű alperes a hitelszerződést kezesként is aláírta, a készfizető kezesi szerződést nem pótolja [Ptk. 272. § (1) bekezdés]. Az elsőfokú bíróság a felperest a Pp. 80. § (1) bekezdése alapján a II. rendű alperes javára 200 000 Ft perköltség megfizetésére kötelezte, mert álláspontja szerint a II. rendű alperes a perre okot nem adott.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes jelentett be fellebbezést. Kérte, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben változtassa meg, és állapítsa meg, hogy a II. rendű alperes készfizető kezessége a teljes marasztalási összegre fennáll, a felperest a terhére rótt 200 000 Ft perköltség megfizetése alól mentesítse, és a II. rendű alperest 612 000 Ft illeték és 200 000 Ft képviseleti költség megfizetésére kötelezze. Álláspontja szerint a hitelszerződésből egyértelműen megállapítható, hogy a II. rendű alperes 9 000 000 Ft erejéig készfizető kezességet vállalt. Ennek a felelősségvállalásnak az alapja az 1999. december 15-én kelt készfizető kezesi szerződés, ugyanis csak a 9 000 000 Ft feletti hitelre vonatkozóan kellett volna új készfizető kezességi szerződést kötni. Azt állította, hogy a 9 000 000 Ft hitelösszeg visszafizetése 1999-ben a lejáratkor nem történt meg, újabb hitel folyósítására pedig nem került sor. 2000-ben a felek ugyanarra a 9 000 000 Ft-os hiteltartozásra kötötték meg a hitelszerződést, mint amilyenre a II. rendű alperes 1999-ben készfizető kezesi szerződést írt alá. Ennek folytán a 2000. évi hitelszerződés mellékletét képezte az 1999. évi készfizető kezesi szerződés. A 2001. július 20-án kelt kölcsönszerződés módosításban a hitelkeret 9 000 000 Ft-ról 12 000 000 Ft-ra emelkedett, de a további 3 000 000 Ft-ra vonatkozóan a II. rendű alperes nem írt alá készfizető kezességi szerződést, a szerződés utolsó mondata szerint az eredeti szerződés többi pontja változatlanul érvényben van, így a felperes véleménye szerint a készfizető kezesség a megemelt hitelösszegre is kiterjed.
Az elsőfokú ítélet perköltségre vonatkozó rendelkezésének megváltoztatását a felperes azért kérte, mert álláspontja szerint a II. rendű alperes pervesztes lett. Ha ugyanis ugyanazon személyt ugyanazon követelés megfizetésére több jogcímen kéri a felperes marasztalni, és a megjelölt jogcímekből csak az egyik alapján találja a bíróság marasztalhatónak az alperest, az nem jelent pervesztést. A II. rendű alperes akkor nem adott volna okot a perre, ha időközben vagy legalább felszólításra megfizette volna a tartozást.
Hivatkozott a felperes arra is, hogy a P. S. Bt. a hitelszerződés felmondásáig abból a hitelkeretből gazdálkodott, amelyet a felperes eredetileg 1999-ben 5 000 000 forint összegben állapított meg és bocsátott rendelkezésére, majd amelyet kérelmére 1999-ben 9 000 000 Ft-ra megnövelt, és amely hitelkeretet az alperes 2000. évben továbbra is igényelt. Az 1999. december 15-én kelt hitelszerződés az alperes visszafizetésének hiányában nem szűnt meg, a perbeli 2000. december 19-én kelt szerződés szerinti 9 000 000 Ft hitelkeret nem új hitelkeret. Ténylegesen az 1999-ben megkötött szerződés módosítása történt meg a felek közös akaratával, az addigi biztosítékok további fenntartásának kikötésével, és annak a II. rendű alperes mint készfizető kezes általi elfogadásával. A felek ráutaló magatartásával a hitelkeret további egy évre való fenntartását formailag új hitelszerződés megkötésével meghosszabbították, ezért a biztosítékok fennmaradnak. A II. rendű alperes is így gondolta, amikor a készfizető kezességi szerződésére utalva a perbeli hitelszerződést mint kezes is aláírta. Ekként tehát alakszerűen különálló formában újból aláírandó kezességi szerződés nélkül is a már korábban írásba foglalt kezességi szerződés meghosszabbodott.
A II. rendű alperes az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte.
A fellebbezés a perköltségre vonatkozó részében megalapozott, egyebekben nem megalapozott.
A felperes kezdetben arra hivatkozott, hogy az I. rendű alperessel 2000. december 19-én megkötött hitelszerződéssel egyidejűleg létrejött készfizető kezességi szerződést nem találja, később arra, hogy a II. rendű alperes kezesi felelőssége azért áll fenn, mert a hitelszerződést kezesként aláírta, illetve a 2000. december 19-én megkötött hitelszerződés nem új szerződés volt, hanem az 1999. december 15-én létrejött szerződés módosítása.
A Ptk. 522. § (2) bekezdése szerint a bankhitel szerződés érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges. Ebből az következik, hogy a hitelszerződést módosítani csak írásban lehet, a szóbeli vagy ráutáló magatartással történő módosítás a Ptk. 217. § (1) bekezdésére figyelemmel semmis.
A Ptk. 207. § (1) bekezdése szerint a szerződési nyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a másik félnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett.
A felperes a P. S. Bt.-vel 2000. december 19-én hitelszerződést kötött folyószámla hitelkeret igénybevételéhez. A szerződésben egyértelműen meghatározták, hogy az igénybevételi lehetőség 2000. december 19-én nyílik meg. A szerződéskötő felek sehol sem utalnak arra, hogy szerződésük a korábban megkötött folyószámla hitelszerződés módosítása. A felek egybehangzó szerződési nyilatkozatából a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint az állapítható meg, hogy a felek a szerződéssel új jogviszonyt hoztak létre. A Pp. 164. § (1) bekezdésére tekintettel a felperesnek kellett volna bizonyítani azt, hogy szándékuk nem új szerződés megkötésére, hanem a korábbi folyószámla hitelszerződés módosítására irányult.
A Ptk. 272. § (2) bekezdése szerint kezességet csak írásban lehet érvényesen vállalni. A Ptk. 218. § (1) bekezdése szerint, ha jogszabály vagy megállapodás írásbeli alakot rendel, legalább a szerződés lényeges tartalmát írásba kell foglalni. A kezességi szerződés lényeges tartalma a kezességvállalási nyilatkozat, annak megjelölése, hogy a kezes milyen kötelezettségért vállal kezességet és a kezes aláírása.
Az 1999. december 15-én létrejött készfizető kezességi szerződés 1. pontjában a szerződő felek megjelölték, hogy a II. rendű alperes milyen kötelezettségért vállal kezességet, ez az 1999. december 15-én megkötött kölcsönszerződésből eredő tartozás. A szerződés 2. pontja tartalmazza a kezességvállalási nyilatkozatot és a szerződést mindkét szerződő fél aláírta.
A 2000. december 19-én létrejött hitelszerződést a II. rendű alperes kezesként aláírta, de a szerződés a kezességvállalási nyilatkozatot nem tartalmazza.
Megalapozatlanul hivatkozik tehát a felperes arra, hogy az 1999. december 15-én megkötött készfizető kezességi szerződés a 2000. december 19-én létrejött hitelszerződést is biztosító mellékkötelezettséget keletkeztetett, és megalapozatlan az álláspontja is, amely szerint a II. rendű alperes a hitelszerződés aláírásával készfizető kezességet vállalt.
A fenti indokokra figyelemmel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a keresetet részben elutasító részében a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
A Pp. 80. § (1) bekezdése szerint, ha az alperes a perre okot nem adott, és a követelést az első tárgyaláson azonnal elismeri, az alperes költségében a felperest kell elmarasztalni.
Az alperes akkor nem ad okot a perre, ha semmi olyat nem tesz, aminek nyomán a perindítás szükségessé válik, másfelől pedig mindent megtesz annak érdekében, hogy a felek közötti vita perindítás nélkül elintézhetővé váljék. A Gt. 101. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó 90. § (1) bekezdése szerint a betéti társaság kötelezettségeiért elsősorban a társaság felel saját vagyonával. Amennyiben a társasági vagyon a követelést nem fedezi, a társaság kötelezettségeiért a tagok saját vagyonukkal korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. A (2) bekezdés szerint a társaság vagyonára a tagok perben állása nélkül is, a tagok saját vagyonára pedig csak perben állásuk esetén hozható marasztaló ítélet és vezethető végrehajtás. A tagok - mögöttes felelősségük érintése nélkül - a társasággal együtt is perelhetők.
A felperes egyszerre indított pert a P. S. Betéti Társaság, és annak korlátlanul felelős tagja, a II. rendű alperes ellen. A társaság a perindításkor felszámolás alatt állt, ezért a pert csak a taggal szemben lehetett folytatni. Ilyen perindításra a Gt. idézett rendelkezései lehetőséget adnak. A perindítást megelőzően a felperes a II. rendű alperest a teljesítésre felszólította.
A II. rendű alperes, bár a követelést a fizetési meghagyás kézhezvétele után nyomban elismerte, nem tett meg mindent annak érdekében, hogy a vitát a felek peren kívül rendezzék, a tartozást nem fizette meg. Így nem alkalmazható a Pp. 80. § (1) bekezdése, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján részben megváltoztatta, a felperes perköltségben marasztalását mellőzte, és a II. rendű alperest kötelezte a perköltség megfizetésére. A felperes fellebbezése döntő részben eredménytelen volt, ezért a másodfokú bíróság a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján a felperest kötelezte a másodfokú eljárásban felmerült perköltség megfizetésére. (Pécsi Ítélőtábla Gf. IV. 30.481/2003. sz.)
Bírósági jogesetek
BH 2011.3.72 Időelőttiség miatt meg kell szüntetni azt a pert, amelyet a hitelező a részvényesekkel szemben arra alapítva indított, hogy a korlátolt felelősségükkel a hitelező rovására visszaéltek. Ez a felelősségi szabály ugyanis már nem létező társaság volt tagjának (részvényesének) a felelősségére vonatkozik [2006. évi IV. tv. 50. §, Pp. 130. § (1) bek. f) pont, 157. § a) pont].
ÍH 2014.35 A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐ FELELŐSSÉGE A FIZETLÉSKÉPTELENSÉGGEL FENYEGETŐ HELYZETBEN A TÁRSASÁG VAGYONÁBAN OKOZOTT VAGYONCSÖKKENÉSÉRT - A PERKÖLTSÉG MEGFIZETÉSÉRE LESZÁLLÍTOTT KERESET ELBÍRÁLÁSÁNAK SZEMPONTJAI I. A mérleg letétbe helyezésének elmulasztása miatt a hitelezői érdekek sérelme csak abban az esetben vélelmezhető, ha a vezető tisztségviselő a felszámolás kezdő időpontjáig nem tett eleget törvényi kötelezettségének. Ha határidőn túl, de a fenti időpontig pótolta mulasztását, a vélelem nem áll fenn. II
