EH 1999.57

Ha a károsult elvárható keresetét bruttó összegben határozzák meg, az ezt csökkentő, a károsult által ténylegesen megszerzett jövedelmet és társadalombiztosítási ellátást is bruttósított összegben kell számításba venni [Mt. 182. §].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felperes részére az alperes - egyezség folytán az alperesre kedvezőbb 60-40%-os kármegosztás figyelembevételével - keresetveszteségi járadékot folyósít, 1995. február 1-jével kezdődően havi 2813 forintösszegben. Ez ellen a felperes - az eredménytelen egyeztetést követően - keresetlevelet nyújtott be a munkaügyi bíróságnál. Azt sérelmezte, hogy az alperes helytelen számítási módot alkalmazott az összegszerűség megállapításánál. Ezért 1994. augusztus 13-ától havi 12813 forint, elmaradt kártér...

EH 1999.57 Ha a károsult elvárható keresetét bruttó összegben határozzák meg, az ezt csökkentő, a károsult által ténylegesen megszerzett jövedelmet és társadalombiztosítási ellátást is bruttósított összegben kell számításba venni [Mt. 182. §].
A felperes részére az alperes - egyezség folytán az alperesre kedvezőbb 60-40%-os kármegosztás figyelembevételével - keresetveszteségi járadékot folyósít, 1995. február 1-jével kezdődően havi 2813 forintösszegben. Ez ellen a felperes - az eredménytelen egyeztetést követően - keresetlevelet nyújtott be a munkaügyi bíróságnál. Azt sérelmezte, hogy az alperes helytelen számítási módot alkalmazott az összegszerűség megállapításánál. Ezért 1994. augusztus 13-ától havi 12813 forint, elmaradt kártérítés címén pedig 50000 forint megfizetésére kérte kötelezni az alperest.
A munkaügyi bíróság ítéletével az alperest 121883 forint, ennek kamata, 1995. november 1-jétől havi 11161 forint keresetveszteségi járadék megfizetésére kötelezte. A munkaügyi bíróság az ítélete indokolásában kifejtette, hogy a kár meghatározásánál az elmaradt munkabért, az erre eső nyugdíjjárulékot, a rokkantsági nyugdíjat kell figyelembe venni [1992. évi XXII. törvény (Mt.) 179. §-ának (1) bekezdése, 152. §-a, 182. §-a, a Legfelsőbb Bíróság MK 32. számú állásfoglalása].
Az ítélet ellen a kereset elutasítása iránt az alperes fellebbezett. A megyei bíróság ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét a per főtárgya tekintetében helybenhagyta. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítélete a per főtárgya tekintetében helytálló. A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény 7. §-ának (1) bekezdése szerint a felperes részére megfizetett jövedelempótló kártérítés adóköteles jövedelemnek minősül. Ezért az elvesztett munkabért bruttó összegben kell figyelembe venni. Ebből a szempontból nincs jelentősége annak, vagyis nem érinti az alperes felelősségét az a körülmény, hogy a felperes a máshol megszerzett jövedelméből fizet-e személyi jövedelemadót (Szja) vagy sem.
A másodfokú bíróság ítélete ellen, annak hatályon kívül helyezése, az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára való utasítása iránt az alperes felülvizsgálati kérelemmel élt. Arra hivatkozott, hogy az Mt. 174. §-a alapján a károsult jogellenesen jut többletjövedelemhez, ha az elvárható keresetét bruttó összegben határozzák meg, és ebből vonja le az alperes a jövedelemadó-mentes társadalombiztosítási ellátást. Ezért a rokkantsági nyugdíjat bruttósítani kell.
Helyesen állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a felperes 1988. január 1-je után megállapított jövedelempótló járadéka Szja-köteles bevételnek számít [1991. évi XC. törvény 7. §-ának (1) bekezdése]. A kártérítésre vonatkozó jogelvekbe - a káron szerzés tilalmába - ütközik azonban az a rendelkezése, amely szerint a kártérítés összegének meghatározásánál a károsult által ténylegesen megszerzett jövedelem Szja-kötelezettségét figyelmen kívül kell hagyni. Az Szja-fizetési kötelezettség miatt bruttósított számítási rendszert kell alkalmazni, tehát a kártérítés alapjául szolgáló valamennyi összeget - így a társadalombiztosítási ellátást is - bruttóként kell figyelembe venni. Ha a felperes által felvett társadalombiztosítási ellátást (rokkantsági nyugdíjat) adómentesen folyósítják, ezt is úgy kell meghatározni, mintha Szja terhelné (bruttósítani kell). E számítás alapján érhető el az, amelyet az alperes a felülvizsgálati kérelmében alappal sérelmezett, vagyis hogy a károsult a törvény helyes alkalmazásával ne jusson a kárát meghaladó kártérítéshez.
A kifejtettek miatt a bizonyítási eljárást ki kell egészíteni, és ezt követően a bruttósított számítás alapján kell dönteni a perben érvényesített követelésről. Mindezek miatt a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és ugyanezt a bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Mfv.I.10.515/1996. sz.)

Bírósági jogesetek

BH 2006.7.225 A keresetpótló járadék kiszámításánál a károsult rokkantsági nyugdíját bruttósítva kell figyelembe venni [1995. évi CXVII. törvény 4. §].

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

Előfizetési csomagajánlataink

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.