adozona.hu
BH 2003.5.210
BH 2003.5.210
A törvény a szakszervezeti tisztségviselők munkajogi védelmét biztosító szakszervezeti jogokat differenciáltan szabályozza, ezért az eltérő szabályok megsértésének következményei tekintetében a szakszervezeti jogosultság tartalma az irányadó. A rendes felmondás feltételeként előírt előzetes egyetértés hiánya az intézkedés jogellenességét eredményezi, a rendkívüli felmondás tekintetében szabályozott előzetes véleménykérés elmaradása azonban - a vélemény figyelembe vételének nem kötelező jellegére tekintettel
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes portás munkakörben fennállt munkaviszonyát az alperes 2000. február 21-én rendkívüli felmondással megszüntette. Az indokolás szerint a felperest a vezérigazgató 2000. február 18-án 16.10 és 16.15 óra közötti időben a szolgálati helyén - a IV. porta helyiségében - a földön alva találta. A felperes hirtelen riadt fel álmából, zokniban feküdt, cipőjét levetette. A portán lévő sorompó és a B-területi tolóajtó nyitva volt, bárki szabadon ki-be járhatott, a vagyonvédelem nem volt biztosí...
BH 2003.5.210 A törvény a szakszervezeti tisztségviselők munkajogi védelmét biztosító szakszervezeti jogokat differenciáltan szabályozza, ezért az eltérő szabályok megsértésének következményei tekintetében a szakszervezeti jogosultság tartalma az irányadó. A rendes felmondás feltételeként előírt előzetes egyetértés hiánya az intézkedés jogellenességét eredményezi, a rendkívüli felmondás tekintetében szabályozott előzetes véleménykérés elmaradása azonban - a vélemény figyelembe vételének nem kötelező jellegére tekintettel - nem jár ilyen következménnyel [Mt. 28. § (1) bek., 96. §].
A felperes portás munkakörben fennállt munkaviszonyát az alperes 2000. február 21-én rendkívüli felmondással megszüntette. Az indokolás szerint a felperest a vezérigazgató 2000. február 18-án 16.10 és 16.15 óra közötti időben a szolgálati helyén - a IV. porta helyiségében - a földön alva találta. A felperes hirtelen riadt fel álmából, zokniban feküdt, cipőjét levetette. A portán lévő sorompó és a B-területi tolóajtó nyitva volt, bárki szabadon ki-be járhatott, a vagyonvédelem nem volt biztosított. Az intézkedés utalt arra, hogy a felperes az egészségi állapotára nem hivatkozott a tettenéréskor, csupán három nappal később a jegyzőkönyv felvételekor.A felperes a keresetében a rendkívüli felmondás hatályon kívül helyezését, és az eredeti munkakörébe való visszahelyezés mellőzésével elmaradt munkabér, 12 havi átlagkeresetnek megfelelő összeg és egyéb járandóságok megfizetését kérte.
A munkaügyi bíróság az ítéletével elutasította a felperes keresetét.
A lefolytatott bizonyítási eljárás alapján megállapította, hogy a felperes a rendkívüli felmondásban közölt kötelezettségszegést elkövette, és a magatartása a munkakörére, a körülményekre tekintettel olyan súlyú, amely megalapozta az alperes intézkedését. Nem találta bizonyítottnak a felperes védekezését arról, hogy a kérdéses időben a rosszulléte miatt kellett lefeküdnie. Az első fokú bíróság nem látta megállapíthatónak a rendkívüli felmondás jogellenességét az Mt. 28. §-a (1) bekezdésének megsértése alapján sem, a munkáltató a többéves gyakorlatnak megfelelően az alperesnél működő alapszervezet titkárával előzetesen egyeztetett.
A felperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság az ítéletével helybenhagyta a munkaügyi bíróság ítéletét. A másodfokú bíróság a fellebbezésben foglaltakra tekintettel az Mt. 28. §-ának (1) bekezdésében meghatározott munkajogi védelem tekintetében vizsgálta az elsőfokú ítéletet. A Legfelsőbb Bíróság egy eseti döntésére utalással kifejtette, hogy a rendkívüli felmondást megelőzően a felsőbb szakszervezeti szerv véleménye beszerzésének hiánya, illetve nem megfelelő volta nem alapozza meg a munkáltatói intézkedés jogellenességét.
A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, a másodfokú bíróság új eljárásra utasítását és új határozat hozatalát, másodlagosan a kereseti kérelmének helyt adó határozat hozatalát kérte. Jogszabálysértésként az Mt. 6. §-ának (2) és (4) bekezdésében, az Mt. 28. §-ának (1), (2) és (5) bekezdésében, valamint a 100. §-ban előírtak megsértését jelölte meg. Álláspontja szerint a rendkívüli felmondás jogellenessége jogkövetkezményeit kellett volna a bíróságoknak alkalmazniuk amiatt, mert az alperes megsértette "a szakszervezeti tisztségviselőkre vonatkozó eljárási szabályokat". Érvelése szerint az Mt. 28. §-ában előírtak a munkáltatóra kötelezőek, és ha azokat a munkáltató nem tartja be, a mulasztása a jogbiztonságot veszélyezteti. A fellebbezésében kifejtettek tekintetében sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság ítéletének indokolása azokra nem tért ki, és a bizonyítási indítványát mint szükségtelent mellőzte.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A felperes a rendkívüli felmondásban közölt kötelezettségszegés valósága és súlya tekintetében a fellebbezésben nem támadta a munkaügyi bíróság ítéletét.
A felülvizsgálati eljárásban a felülvizsgálati kérelem keretei között az Mt. 96. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján - a nem vitatottan megalapozott - rendkívüli felmondás tekintetében azt kellett vizsgálni, hogy jogszerű-e a másodfokú ítéletben kifejtett álláspont az Mt. 28. §-ának (1) bekezdésében szabályozott, a szakszervezeti tisztségviselőre vonatkozó munkajogi védelem érvényesülése vonatkozásában.
Az Mt. 28. §-ának (1) bekezdése értelmében a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállalóval szemben alkalmazandó rendkívüli felmondás előtt a munkáltatónak előzetesen ki kell kérnie a megfelelő szakszervezeti szerv véleményét. A (3) bekezdés előírja, hogy a szakszervezet a tervezett intézkedéssel kapcsolatos véleményét a munkáltató tájékoztatásától számított három napon belül köteles közölni.
A perben nem volt vitatott, hogy az alperesnél az Mt. 28. §-ának (1) bekezdésében szabályozott felettes szakszervezeti szervként az alperesnél működő szakszervezeti szerv képviseletében a szakszervezeti titkár járt el hosszabb időn (17 éven) keresztül, így csoportos létszámleépítések során az előzetes egyetértés jogát gyakorolta. Az alperesnél működő szakszervezet belső szabályzata a szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonya rendes, illetve rendkívüli felmondással való megszüntetéséhez előírt előzetes egyetértés, illetve előzetes véleménykérés tekintetében nem határozta meg a megfelelő szakszervezeti szervet, ezért a munkaügyi .bíróság jogszerűen vette figyelembe a szakszervezet álláspontját és az általa követett gyakorlatot (238. EH.).
Az alperes vezérigazgatója és a szakszervezeti bizottság titkára az elsőfokú eljárásban egybehangzóan nyilatkoztak a telefonon történt előzetes véleménykérésről, ezért a másodfokú bíróság a felperesnek a telefonbeszélgetés megtörténtére vonatkozó bizonyítási indítványát, mint szükségtelent törvénysértés nélkül mellőzte.
A másodfokú bíróság helytállóan hivatkozott arra a hoszszabb ideje érvényesülő egységes bírói gyakorlatra, amely szerint a megfelelő szakszervezeti szerv előzetes véleménye kikérésének elmulasztása esetén sem állapítható meg a munkáltató intézkedésének jogellenessége, ezért az Mt. 100. §-ában szabályozott jogkövetkezmények önmagukban emiatt nem alkalmazhatók.
A felülvizsgálati érvelés kapcsán rámutat a Legfelsőbb Bíróság, hogy az Mt. 28. §-ának (1) bekezdése a szakszervezeti tisztségviselők munkajogi védelmét biztosító szakszervezeti jogokat differenciáltan szabályozza, ezért az erre vonatkozó eltérő szabályok megsértésének következményei tekintetében a szakszervezeti jogosultság tartalma az irányadó. A rendes felmondás feltételeként előírt előzetes egyetértés hiánya az intézkedés jogellenességét eredményezi, a rendkívüli felmondás tekintetében szabályozott előzetes véleménykérés elmaradása ilyen következménnyel - a vélemény figyelembevételének nem kötelező jellegére tekintettel - nem jár. A másodfokú bíróság ezért helytállóan mutatott rá, hogy a munkaügyi bíróság ítéletének ezzel ellentétes érvelése téves.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta, és a Pp. 78. §-ának (1) bekezdése alapján a felperest kötelezte az alperes felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére.
A felülvizsgálati eljárás illetékét a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a értelmében az állam viseli. (Legf. Bír. Mfv.I.10.814/2001. sz.)
Bírósági jogesetek
BH+ 2014.4.178 A szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyának munkáltatói rendkívüli felmondással való megszüntetéséhez előírt előzetes szakszervezeti véleményezés elmulasztása - a véleményhez kötöttség hiányára tekintettel - a rendkívüli felmondás jogellenességét nem eredményezi [1992. évi XXII. tv. (Mt.) 28. § (1) bek.].
