adozona.hu
BH 2002.9.378
BH 2002.9.378
A törvény a szolgálati idő kedvezményes számítása tekintetében az 1,5-szeres szorzó alkalmazása szempontjából a tartós külföldi szolgálatot önálló jogszerző időnek tekinti [1996. évi XLIII. tv 329. § (1) bek. b.) pont, (2) bek, 1971. évi 10. tvr. 22. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az iratokból megállapíthatóan a felperest, aki a Rádiótechnikai Zászlóalj parancsnoka volt, a Magyar Honvédség parancsnoka, vezérkari főnök a parancsával 1996. február 4-étől 1996. augusztus 25-éig tartósan vezényelte a Németországi Szövetségi Köztársaságba a Bundeswehr nyelvi kiképző központjába, nyelvi felkészítő tanfolyamra, majd 1995. augusztus 26-ától 1997. június 25-éig a Bundeswehr vezetési akadémiájára. A vezénylést a honvédelmi miniszter 1997. november 11-éig meghosszabbította. A Vez...
BH 2002.9.378 A törvény a szolgálati idő kedvezményes számítása tekintetében az 1,5-szeres szorzó alkalmazása szempontjából a tartós külföldi szolgálatot önálló jogszerző időnek tekinti [1996. évi XLIII. tv 329. § (1) bek. b.) pont, (2) bek, 1971. évi 10. tvr. 22. § (1) bek.].
Az iratokból megállapíthatóan a felperest, aki a Rádiótechnikai Zászlóalj parancsnoka volt, a Magyar Honvédség parancsnoka, vezérkari főnök a parancsával 1996. február 4-étől 1996. augusztus 25-éig tartósan vezényelte a Németországi Szövetségi Köztársaságba a Bundeswehr nyelvi kiképző központjába, nyelvi felkészítő tanfolyamra, majd 1995. augusztus 26-ától 1997. június 25-éig a Bundeswehr vezetési akadémiájára. A vezénylést a honvédelmi miniszter 1997. november 11-éig meghosszabbította. A Vezérkar főnöke a parancsával a felperesnek a Légierő Vezérkar állományába történő kinevezése alkalmából a szolgálati idejét 27 év és 5 hónapban állapította meg.A parancs ellen a felperes szolgálati panaszt terjesztett elő, amelyben arra hivatkozott, hogy a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) 329. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint a szolgálati viszonyban töltött idő számításánál a tartós külföldi szolgálatban töltött idejét 1,5 szorzóval kellett volna számítani.
A felperes a szolgálati panasz elutasítását követően keresetet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz, amelyben fenntartva a szolgálati panaszban kifejtett jogi álláspontját a szolgálati viszonyban töltött idejének 28 év és 5 napban történő megállapítását, valamint az alperesnek a perköltségekben való marasztalását kérte.
Az alperes a kereset elutasítását kérte, mert álláspontja szerint a Hszt. 329. §-ának (2) bekezdése a beosztással járó munkakörhöz kapcsolódó feladathoz köti a szolgálati idő kedvezményes számítását.
A Munkaügyi Bíróság az ítéletével elutasította a keresetet.
Az ítélet indokolása szerint a felek között nem volt vitás, hogy a felperest a Zászlóalj parancsnoki beosztásának megtartása mellett vezényelte az alperes tartós külföldi szolgálatra Németországba, felsőfokú tanulmányok végzése céljából. A bíróság álláspontja szerint a Hszt. 329. §-a (1) bekezdésének b) pontját és a (2) bekezdését egymással összefüggésben kell értelmezni, és ebből nem vonható le olyan következtetés, hogy a tartós külföldi szolgálatra vezénylés ténye önmagában alanyi jogosulttá tenné a hivatásos állomány tagját a kedvezményes szolgálati idő beszámítására. Ez esetben is érvényesülnie kell ugyanis annak a megszorító feltételnek, amely a tartós külföldi szolgálat mellett a beosztásnak megfelelő feladat ellátását is megköveteli. A törvényalkotó célja a hivatkozott rendelkezéssel nyilvánvalóan az volt, hogy az általánoshoz képest fokozottabb igénybevétellel vagy nagyobb veszéllyel járó tevékenységet a szolgálati idő kedvezményes számításával ellensúlyozza. A tanulmányok folytatása - történjen az akár bel-, akár külföldön - nem tekinthető e körbe tartozónak.
A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) és 254. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat alkalmazva - annak helytálló indokai alapján - helybenhagyta.
A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében a felperes annak a munkaügyi bíróság ítéletére is kiterjedő hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő, a keresetnek teljes egészében helyt adó határozat meghozatalát kérte. Jogi álláspontja szerint a bíróság téves jogértelmezéssel mérlegelési jogkörében döntött el olyan kérdést, amelyről a jogszabály világosan és egyértelműen rendelkezett. Helytálló jogértelmezés szerint ugyanis a Hszt. 329. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a tartós külföldi szolgálat alanyi jogosultságot biztosít a szolgálati idő kedvezményes beszámítására, és az ugyanezen szakasz (2) bekezdése a kedvezményre jogosító beosztáson kívül eltöltött időt zárja ki a kedvezményes számításból. Ezért, ha a tartósan külföldön szolgálatot teljesítőt valamilyen okból hazarendelik, és nem szüntetik meg a vezénylését, a hazai földön eltöltött időt nem lehet kedvezményesen számítani, mert ez alatt az idő alatt nem látta el azt a feladatot, amire vezényelték. Ezzel szemben az elsőfokú bíróság a tartós külföldi szolgálatot az eredeti, vagyis a vezénylést megelőző magyarországi beosztással hozta összefüggésbe. A tartós külföldi szolgálat ténye alanyi jogot biztosít az 1,5-szeres szorzó alkalmazására, ha a hivatásos állomány tagja azt a feladatot látta el a külföldi tartózkodása alatt, amire vezényelték.
A felülvizsgálati kérelem megalapozott.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint az eljárt bíróságok a jogvita eldöntésénél irányadó Hszt. 329. §-át tévesen értelmezték. Helytállóan hivatkozik ugyanis a felperes a felülvizsgálati kérelmében arra, hogy a Hszt. 329. §-a (1) bekezdésének a)-c) pontjaiban felsoroltak a szolgálati idő kedvezményes számítására alanyi jogosultságok teremtenek. A Hszt. 329. §-a (1) bekezdésének b) pontja az 1,5-szeres szorzó alkalmazása szempontjából a tartós külföldi szolgálatot önálló jogszerző időnek tekinti. A (2) bekezdés - az elsőfokú ítélet indokolásában foglaltakkal szemben - nem megszorító feltételt tartalmaz, hanem az (1) bekezdés alapján figyelembe vehető időből kizárja azt az időtartamot, amelyben a hivatásos állomány tagja nem a beosztásának megfelelő feladatot lát el. Helytálló értelmezés szerint a (2) bekezdés alkalmazása szempontjából kizárólag az (1) bekezdésben felsoroltnak megfelelő beosztásból eredő feladatok ellátásáról lehet szó. Ez a tartós külföldi szolgálat esetében nem lehet más, mint amelyet a hivatásos állomány tagjának ez alatt az idő alatt kötelezően el kell látnia, vagyis aminek ellátására külföldre vezényelték. Ebből a szempontból nem lehet figyelembe venni a vezénylést megelőző magyarországi beosztást. Az ellenkező álláspont esetén például a békefenntartó tevékenységet ellátót sem illetné meg a kedvezmény, mivel Magyarországon ilyen beosztás fogalmilag kizárt.
A perben nem volt vitás, hogy a felperest az alperes az intézkedés időpontjában hatályos 1971. évi 10. törvényerejű rendelet 22. §-ának (1) bekezdése alapján továbbképzés (átképzés) érdekében nyelvi felkészítő tanfolyamra tartósan a Német Szövetségi Köztársaságba vezényelte, vagyis a felperes 1996. február 4-től 1997. november 11-ig tartós külföldi szolgálatot, és az arra vonatkozó, a vezénylésnek megfelelő feladatot látott el, ezért a Hszt. 329. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a szolgálati idejét 1,5-szeresen kell számítani.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának alkalmazásával a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a munkaügyi bíróság ítéletét megváltoztatva a felperes keresetének megfelelő határozatot hozott.
A perköltségről a Pp. 78. §-ának (1) bekezdése, az illetékről az 1990. évi XCIII. törvény 5. §-a (1) bekezdésének c) pontja, valamint a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a alapján rendelkezett.
(Legf. Bír. Mfv.II.10.725/2000. sz.)
Bírósági jogesetek
BH 2012.2.46 A tartós külföldi szolgálatot teljesítők szolgálati idejét akkor kell kedvezményesen 1,5-szeres szorzóval számítani, ha a tartós külföldi szolgálatra 1996. szeptember 1-jét, a Hszt. hatályba lépését követően került sor [Hszt. 329. § (1) bekezdés b) pont].
