adozona.hu
BH 2001.2.90
BH 2001.2.90
Jogellenesnek minősül a törvényben meghatározott követelményeknek meg nem felelő felmentés. Az érvényességi kelléknek nem tekinthető körülmények nem jogszabályszerű megjelölése azonban a felmentést nem teszi jogellenessé, hanem a felmentés tartalmának módosításához, illetve a törvénynek megfelelő kiigazításához vezethet [1992. évi XXXIII. tv 30. § (1) bek. d) és e) pont, Mt. 202. §, Pp. 161. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes, akinek közalkalmazotti jogviszonyát az alperes munkáltató az 1997. január 29-én kézbesített felmentő intézkedésével megszüntette, 1998. február 20-án keresetlevelet terjesztett elő, és ebben a felmentés hatályon kívül helyezését, a visszahelyezése mellőzésével a jogellenes megszüntetésre megállapított jogkövetkezmények alkalmazását és nem vagyoni kártérítés megítélését kérte.
Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.
A munkaügyi bíróság ítéletével az alperest 13....
BH 2001.2.90 Jogellenesnek minősül a törvényben meghatározott követelményeknek meg nem felelő felmentés. Az érvényességi kelléknek nem tekinthető körülmények nem jogszabályszerű megjelölése azonban a felmentést nem teszi jogellenessé, hanem a felmentés tartalmának módosításához, illetve a törvénynek megfelelő kiigazításához vezethet [1992. évi XXXIII. tv 30. § (1) bek. d) és e) pont, Mt. 202. §, Pp. 161. § (1) bek.].
A felperes, akinek közalkalmazotti jogviszonyát az alperes munkáltató az 1997. január 29-én kézbesített felmentő intézkedésével megszüntette, 1998. február 20-án keresetlevelet terjesztett elő, és ebben a felmentés hatályon kívül helyezését, a visszahelyezése mellőzésével a jogellenes megszüntetésre megállapított jogkövetkezmények alkalmazását és nem vagyoni kártérítés megítélését kérte.Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.
A munkaügyi bíróság ítéletével az alperest 13. havi fizetés címén 58 695 Ft és járulékai megfizetésére, valamint a felmentés téves adatainak helyesbítésére kötelezte, ezt meghaladóan elutasította a keresetet. A munkaügyi bíróság megállapította, hogy az alperes a felperes közalkalmazotti jogviszonyát az 1997. január 29-én közölt, az öregségi nyugdíjjogosultság megszerzésén alapuló felmentéssel, 1997. szeptember 30-án lejáró felmentési idővel, megszüntette. Ez a felmentési intézkedés jogszerű volt, minthogy a felperes az öregségi nyugdíjjogosultságot megszerezte, az intézkedés szöveges indokolása erre utalt, és ennek valóságát nem érintette, hogy az irat tévesen nem az ennek megfelelő jogszabályhelyre, az 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 30. §-a (1) bekezdésének e), hanem d) pontjára utalt. Ezt utóbb az alperes helyesbítette. Ezért a bíróság az alperest a felmentés egyéb, helyt nem álló adatainak helyesbítésére és elismerés alapján a 13. havi, időarányos illetmény megfizetésére kötelezte. Egyúttal elutasította a felperesnek a felmentés hatályon kívül helyezésére és a visszahelyezés mellőzésével a jogellenes megszüntetés jogkövetkezményeinek alkalmazására, valamint a kár bizonyításának hiányában a nem vagyoni kártérítésre irányuló keresetét.
A felperes fellebbezése folytán a másodfokú bíróság ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét - annak helytálló indokaira tekintettel - helybenhagyta.
A felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a jogerős ítélet ellen, annak hatályon kívül helyezése és a másodfokú bíróságnak új eljárásra utasítása iránt. Kérelmét arra alapította, hogy a részben téves személyi adatokat tartalmazó és alkalmatlanság miatt történt felmentésre utaló felmentési intézkedés jogellenes volt, ezért az arra megállapított jogkövetkezmények alkalmazását jogszabálysértéssel mellőzte a jogerős ítélet.
Az alperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A jogerős ítélet a törvénynek megfelelően állapította meg, hogy a felmentés egyes téves adatai, nevezetesen a születési évként 1935. helyett 1936. év megjelölése és a munkaviszony kezdő időpontjaként 1960. év helyett 1962. év feltüntetése, továbbá a munkavégzés alóli felmentés idejének a felperes meghallgatása nélkül való kijelölése, végül a felmentésnek az öregségi nyugdíjjogosultság megszerzésén alapuló szövegszerű indoka mellett az erről szóló törvényhely elírása, a felmentést nem tették jogellenessé. Egyes ténybeli adatok pontatlan megjelölése ugyanis a felmentést érdemben nem érintette, a munkavégzés alóli felmentés módosítására az alperes a nyilatkozatában késznek mutatkozott, de azt utóbb a felperes nem szorgalmazta, végül a megszüntetésnek az öregségi nyugdíjjogosultság megszerzésével kapcsolatos szöveges indokolása megalapozottságát a jogszabályra történt téves utalás nem zárta ki, amint minderre a jogerős ítélet a törvény helytálló alkalmazásával rámutatott.
A törvényben meghatározott követelményeknek meg nem felelő felmentés minősülhet jogellenesnek, az érvényességi kelléknek nem tekinthető körülmények nem jogszabályszerű megjelölése a felmentést nem teszi jogellenessé, hanem a felmentés tartalmának módosításához, illetve a törvénynek megfelelő kiigazításához vezethet, például az MK 78. számú állásfoglalásban meghatározott esetben.
Egyébként a felperes a jogellenes megszüntetésre hivatkozó igényét nem a törvényben előírt határidőben érvényesítette, mert az 1997. január 29-i intézkedés közlését és az 1997. február 14-i egyeztetést követően a korábbi eljárásnak 1997. május 31-én történt jogerős befejezését követően csak 1998. február 20-án, az Mt. 202. §-ában, illetve a Pp. 161. §-ának (1) bekezdésében meghatározott határidő lejártát követően terjesztette elő a keresetlevelét.
Minderre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság jogerős ítéletét - jogszabálysértés hiányában - hatályában fenntartotta [Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése] és a felülvizsgálati eljárási költség megállapítását mellőzte [Pp. 78. §-ának (2) bekezdése].
(Legf. Bír. Mfv.II.10.621/1999. sz.)
Bírósági jogesetek
EH 2007.1644 A prémiumévek programban való részvételre vonatkozóan a törvény együttes feltételeket ír elő. Ezek egyikének hiánya folytán azt kell vizsgálni, hogy a felmentett köztisztviselőnél fennállnak-e a különleges foglalkoztatási állományban való részvétel feltételei, ha igen, a munkáltatót terheli a felajánlási kötelezettség [2004. évi CXXII. törvény 3. §, 5. §, Ktv. 17. § (1) bekezdés a) pont].
