BH 1999.12.577

A közszolgálati jogviszonyból eredő fegyelmi jogkört csak a jogviszony fennállása alatt lehet gyakorolni. A fegyelmi tanács büntetést kiszabó határozatának meghozatalával a fegyelmi eljárás befejeződik. A határozat kézbesítése nem a fegyelmi eljárás része, hanem az azt lezáró munkáltatói intézkedés közlése. Amennyiben a határozat meghozatalakor a köztisztviselő jogviszonya fennállt, a határozatot kizárólag amiatt, hogy azt már a jogviszony megszűnését követően kézbesítették, nem lehet hatályon kívül helyezn

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felperes 1991. november 15. napjától az alperes igazgatója volt. A munkáltatói jogkör gyakorlója a felperes vezetői megbízását 1997. január 31. napjával visszavonta, ezt követően az alperes a felperest újra besorolta. A felperes a közszolgálati jogviszonyáról lemondott, a nyilatkozatát az alperes 1997. június 2. napján vette át.
A lemondási idő alatt az alperes fegyelmi eljárást indított a felperes ellen. A fegyelmi tanács 1997. június 29. napján határozatával a felperest hivatalvesztés fe...

BH 1999.12.577 A közszolgálati jogviszonyból eredő fegyelmi jogkört csak a jogviszony fennállása alatt lehet gyakorolni. A fegyelmi tanács büntetést kiszabó határozatának meghozatalával a fegyelmi eljárás befejeződik. A határozat kézbesítése nem a fegyelmi eljárás része, hanem az azt lezáró munkáltatói intézkedés közlése. Amennyiben a határozat meghozatalakor a köztisztviselő jogviszonya fennállt, a határozatot kizárólag amiatt, hogy azt már a jogviszony megszűnését követően kézbesítették, nem lehet hatályon kívül helyezni [1992. évi XXIII. tv. (Ktv.) 51. § (1) bek., 55/A. § (1) bek. a) pont].
A felperes 1991. november 15. napjától az alperes igazgatója volt. A munkáltatói jogkör gyakorlója a felperes vezetői megbízását 1997. január 31. napjával visszavonta, ezt követően az alperes a felperest újra besorolta. A felperes a közszolgálati jogviszonyáról lemondott, a nyilatkozatát az alperes 1997. június 2. napján vette át.
A lemondási idő alatt az alperes fegyelmi eljárást indított a felperes ellen. A fegyelmi tanács 1997. június 29. napján határozatával a felperest hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel sújtotta és 791.344,-Ft kártérítés megfizetésére kötelezte.
A felperes az eljárási szabályok megsértése miatt keresetet indított a határozat hatályon kívül helyezése iránt.
A munkaügyi bíróság részítéletével az alperes határozatát a hivatalvesztést kiszabó részében hatályon kívül helyezte, és megállapította, hogy a felperes közszolgálati jogviszonya 1997. augusztus 2. napján lemondással megszűnt. A munkaügyi bíróság nem bocsátkozott a fegyelmi határozat érdemi vizsgálatába, mert az alperes a fegyelmi határozatot csak 1997. augusztus 7. napján, a lemondási idő eltelte után kézbesítette a felperesnek.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezett.
A megyei bíróság részítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét - annak helytálló indokainál fogva - helybenhagyta. A megyei bíróság utalt arra, hogy az alperes a közszolgálati jogviszony megszűnését követően nem közölhetett joghatályosan fegyelmi határozatot a felperessel. A felperessel szemben az igazgatói munkakörében elkövetett kötelezettségszegések miatt az alperes igazgatója nem indíthatott volna fegyelmi eljárást, mert a vétségek elkövetésekor a Közlekedési Főfelügyelet főigazgatója gyakorolta a munkáltatói jogkört.
A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és a felperes keresetének elutasítása iránt az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Álláspontja szerint a fegyelmi határozatot a felperes közszolgálati jogviszonyának fennállása alatt hozta meg, a későbbi kézbesítés annak jogszerűségét nem érinti. Az eljárás megindításakor a felperessel szemben az igazgató gyakorolta a munkáltatói jogkört a vezetői megbízás megszűnése folytán.
A felülvizsgálati kérelem a következők szerint alapos. A közszolgálati jogviszonyból eredő fegyelmi jogkört csak a jogviszony fennállása alatt lehet gyakorolni, amint arra az eljárt bíróságok helytállóan utaltak. A fegyelmi tanács büntetést kiszabó határozatának meghozatalával a fegyelmi eljárás befejeződik. A határozat kézbesítése nem a fegyelmi eljárás része, hanem az azt lezáró munkáltatói intézkedés közlése. Amennyiben a határozat meghozatalakor a köztisztviselő jogviszonya fennállt, a büntetést kizárólag amiatt, hogy a határozatot már a jogviszony megszűnését követően kézbesítették, nem lehet hatályon kívül helyezni. Erre tekintettel rendelkezik akként, az 1992. évi XXIII. tv-nek (Ktv.) a felperes ellen indított fegyelmi eljárást követően hatályba lépett 55/A. §-a (1) bekezdésének a) pontja, hogy a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni, ha annak tartama alatt a közszolgálati jogviszony megszűnik. Noha ez a rendelkezés csak 1998. január 1. napján lépett hatályba, lényegében a már korábban kialakult gyakorlatnak felel meg.
A Ktv. 51. §-ának (2) bekezdése szerint fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles az eljárást megindítani.
A fegyelmi eljárás megindításakor a felperes tekintetében az alperes igazgatója volt a munkáltatói jogkör gyakorlója. A fegyelmi eljárás megindításának jogát nem érinti, hogy a felelősségre vonás olyan kötelezettségszegések miatt indult, amelyeket a felperes - az alperes állítása szerint - az igazgatói munkakörének ellátásával kapcsolatban követett el, amikor még a főigazgató gyakorolta a munkáltatói jogkört. A megyei bíróság ezzel ellentétes álláspontja téves.
Téves álláspontjuk miatt az eljárt bíróságok a felperes keresetét érdemben nem vizsgálták, ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján a jogerős részítéletet az elsőfokú részítéletre is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és a munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
A Pp. 275/A. §-ának (3) bekezdésére tekintettel az alperes felülvizsgálati eljárási költségét csak megállapította, annak viseléséről a pernyertességtől függően az új határozattal kell dönteni. A felperesnek a felülvizsgálattal kapcsolatban költsége nem volt, ezért arról nem kellett intézkedni.
(Legf. Bír. Mfv.II.10.502/1998. sz.)

Bírósági jogesetek

BH 2009.8.254 A fegyelmi tanács büntetést kiszabó határozatának meghozatalával a fegyelmi eljárás befejeződik. A határozat kézbesítése nem a fegyelmi eljárás része, hanem az azt lezáró munkáltatói intézkedés közlése [Kjt. 51. §].

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.